• 2018. december 16., vasárnap
    Etelka, Aletta
  • Kolozsvár
    • -4°
      Csíkszereda
    • -0°
      Székelyudvarhely
    • -6°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • -1°
      Kovászna
    • -5°
      Kézdivásárhely
    • -4°
      Barót
    • -1°
      Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -4°
      Beszterce
    • -4°
      Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • -1°
      Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6540 LEI
    • 1 USD = 4.1197 LEI
    • 1 GBP = 5.1867 LEI
    • 100 HUF = 1.4376 LEI

A magyar oktatást érintő kérdésekről tájékoztatták az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottját Marosvásárhelyen


-A A+

FRISSÍTVE: Oktatási szakemberek, oktatáspolitikával foglalkozó parlamenti képviselők, magyar nyelvű oktatást biztosító állami finanszírozású és magánegyetemek vezetői és diákképviselők tájékoztatták csütörtökön, a marosvásárhelyi Kultúrpalotában szervezett zárt szemináriumon Fernand de Varennes-t, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottját a kisebbségi magyar oktatás helyzetéről. 

A diplomata az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) és a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége meghívására látogatott Erdélybe. A látogatás kezdeményezője Hantz Péter kutató volt. Fernand de Varennes a legmagasabb rangú diplomata a világon, aki kisebbségvédelemmel foglalkozik.

Novák Csaba Zoltán RMDSZ-es szenátor házigazdaként köszöntötte a résztvevőket, majd vázolta a találkozó lényegét: az erdélyi magyarság száz éve vált kisebbséggé, és azóta az anyanyelvű oktatás ügye egy folyamatos küzdelem számára, hiszen a román állam számos kísérlet történt annak akadályozására, visszaszorítására. Ennek fényében is fontosnak tartották, hogy részletesen tájékoztassák az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottját a magyar nyelvű oktatás jelenlegi állapotáról.

Fernand de Varennes pár szóban ismertette az ENSZ-től kapott mandátumát, és jelezte, itt tartózkodásának fő célja a magyar oktatás és nyelvi kérdések helyzetéről tájékozódni. Elmondta, az ENSZ szakértőjeként fogadja a kisebbségek részéről érkező panaszokat, és felkéri az illető kormányokat a helyzet tisztázására. Felajánlotta segítségét ebben a tekintetben.

Vincze Loránt FUEN-elnök szerint időszerű ez a találkozó, hiszen így a különmegbízottat már a jövő évi fórumok előtt tájékoztathatják az itteni helyzetről, ugyanakkor a magyar közösség képviselői is tájékozódhatnak arról, hogy miről lesz célszerű  beszélni a genfi konferencián.

Magyari Tivadar ügyvezető alelnök, az RMDSZ oktatási szakpolitikusa a romániai oktatási rendszer felépítését és azon belül a magyar oktatás helyzetét ismertette. Elmondta, Romániában mintegy  150 ezer, valamely kisebbséghez tartozó gyerek vesz részt anyanyelvén zajló oktatásban, zömében magyar gyerekekről van szó. Több mint 2000 helyszínen zajlik magyar nyelvű oktatás, amely kétféle iskolai struktúrába tagolódik: léteznek kizárólag magyar tannyelvű iskolák, illetve magyar tagozattal is rendelkező román tannyelvű iskolák. A 1,2 millió tagot számláló magyar közösség természetesnek tartja azt, hogy bölcsődétől egyetemig legyen elérhető a magyar nyelvű oktatás, azonban számos oktatási helyszínen, főleg a szórványban, sokszor küzdeni kell az osztályok megmaradásáért – hangsúlyozta.

Szabó Ödön RMDSZ-es képviselő kifejtette: a jelenlegi törvénykezési keret első ránézésre jól mutat, az elmúlt 30 évben nagyon sok pozitív változás történt törvényi szinten, de ugyanez sajnos nem mondható el az alkalmazásról. A 2011-es tanügyi törvény kisebbségi részében egy sor olyan kérdés van, amely a mai napig nincs megoldva – mutatott rá az RMDSZ politikusa, a magyar kisebbségi pedagógusképző központot, illetve az Oktatáskutató Intézet kisebbségi oktatással foglalkozó részlegét hozva fel példaként – előbbit nyolc év után sikerült csak megvalósítani komoly politikai tárgyalásokkal, az utóbbi mind a mai napig nem jött létre.

A képviselőház oktatási bizottságának tagja a finanszírozás kérdéséről is beszélt, ugyanis a kisebbségi oktatás többe kerül, van olyan helyzet, ahol kevesebb diákkal is működtetni kell az intézményt, alacsony létszámú osztályokat is fenn kell tartani a szórványban.

Bár a törvény előírja, hogy arányos képviseletünk legyen az oktatást felügyelő intézményekben, de ez nem valósul meg a legmagasabb szinten sem: a tanügyminisztérium mintegy 460 alkalmazottja közül csupán öt magyar anyanyelvű, ez egy százalék, miközben a magyarul tanuló diákok közel 5 százalékot tesznek ki – mutatott rá a képviselő, hozzátéve: ez az aránytalanság az oktatásfelügyelet többi szintjén, például a tanfelügyelőségek szintjén is tapasztalható. A törvény arról is rendelkezik, hogy azokban az intézményekben, ahol van kisebbségi nyelvű oktatás, kell lennie a kisebbség nyelvét beszélő intézményvezetőnek, de ez közel 170 intézményben nem valósul meg.

„A törvényi keretünk ott a legsérülékenyebb, ahol kisebbségben vagyunk, a leginkább azokon a településeken, ahol 10 százalék körüli az arányunk, és egy-egy osztályt vagy tagozatot tudunk működtetni. Itt a legerősebb az asszimilációs nyomás is” – mondta el Szabó Ödön.  Az intézmény-összevonások következtében sok esetben a bentlakások, a szórványkollégiumok jelentik az anyanyelvű oktatáshoz való hozzáférést az elszigetelődő nyelvi környezetben élő diákok számára. Bár a törvény előírja ezen intézmények finanszírozását, nincs elégséges keret erre. A pedagógusfejlesztés lehetőségei és a kisegítő személyzet kérdése szintén a finanszírozás függvénye, tette hozzá. A tankönyvhiány problémája kapcsán Szabó Ödön elmondta: idén sikerült a jogi környezeten változtatni, és az RMDSZ és szakértői segítségével is 81 tankönyvet sikerült elkészíteni és kiadni.

A bölcsődei pedagógus még nem része az oktatási hálózatnak, így nincs meghatározva az oktatás nyelve sem, ennek következtében a 0-3 éves magyar gyerekek nem részesülnek mindenhol anyanyelvű nevelésben – hívta fel a figyelmet egy újabb problémára. Az RMDSZ a napokban iktatta a jelzett problémák többségére megoldást jelentő törvénymódosítási kezdeményezését.

A konferencia második felében a felsőoktatás helyzetéről és kihívásairól beszéltek a résztvevők. Magyari Tivadar ismertette a kisebbségi felsőoktatás sarokszámait, majd a MOGYE ügyére hívta fel a figyelmet, elmondva, hogy itt egy jogon kívüli állapot áll fenn: Marosvásárhelyen nem sikerült a 2011-es oktatási törvényt alkalmazni, és létrehozni a magyar intézeteket.

Az ENSZ különmegbízottja ismételten felhívta a figyelmet, bárki fordulhat hivatalához kisebbségi jogsértések esetén. Elmondta: bár nem kommentálhatja az elhangzottakat, de általánosan fogalmazva elmondhatja: a kisebbségek emberi jogai terén mindig van lehetőség az előrelépésre.

Az eseményen részt vett Tamási Zsolt, a marosvásárhelyi katolikus gimnázium igazgatója, Ferencz-Salamon Alpár (RMPSZ), Biró Zsolt parlamenti képviselő, Szabó T. Levente, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatója, Balási András, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rektorhelyettese, Nagy Előd, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektorhelyettese, Flóra Gábor a Partiumi Keresztény Egyetem képviseletében, Hantz Péter kutató, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség elnöke, Marton László, valamint Sámi Zsuzsa, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség alelnöke.

HIRDETÉS







Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X