• 2018. november 21., szerda
    Olivér
  • Kolozsvár
    • -1°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -3°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • -2°
      Kézdivásárhely
    • -1°
      Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • 10°
      Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6662 LEI
    • 1 USD = 4.0794 LEI
    • 1 GBP = 5.2488 LEI
    • 100 HUF = 1.4518 LEI

A napi 8 óra valójában 5: miért nem töltenek többi időt a betegekkel az orvosok?


-A A+

Hiba volt a fizetésemelések mellé nem társítania az elvárásait is  az egészségügyi minisztériumnak – mondta a Maszolnak Vass Levente. Az orvos-politikust az országos katasztrófavédelmi felügyelőség vezetőjének arra a nyilatkozatára reagáltattuk, amely szerint a béremelések után elvárható lenne az orvosoktól, hogy dolgozzák le a napi nyolc órát az állami kórházakban.

Raed Arafat október végén a Digi24 televízió műsorában elmondta: az állami kórházakban jelenleg rövidített programmal dolgoznak az orvosok, a kiemelten nagy arányú béremelések után azonban elvárható tőlük, hogy ledolgozzák a nyolc órát. A belügyi államtitkár szerint sok olyan orvos van, aki az állami és a magánszektorban is munkát vállal, ezt a jelenséget azonban meg kellene vizsgálni, megszabni egy nyolcórás munkaidőt, „és valószínűleg lenne megoldás arra is, hogy program után máshol is dolgozzanak”. Hangsúlyozta azt is, hogy időszakosan meg kellene vizsgálni az orvosok teljesítményét, hogy milyen eredményeket tudnak felmutatni a közszférában, mennyit dolgoztak, hány pácienst kezeltek.

 

Nyolc órából öt lett

Naponta mindössze 5 órát tud szánni a betegekre egy állami kórházban dolgozó orvos – mondta érdeklődésünkre Vass Levente orvos-politikus, aki korábban a Maros Megyei Klinikai Kórház urológiai részlegének vezetője volt. Magyarázata szerint a nehéz körülmények közötti munka miatt a törvény egy órát elenged a számukra, tehát a nyolcórás munkaidőből hét órát kötelesek ledolgozni. Ebből naponta egy órát félre kell tenniük, és ügyelet formájában ledolgozniuk a hónap alatt, sok kórházban pedig délután egy órát a kontravizitre kell szánni.

„Ennek eredményeképpen az effektív új betegekre, kórházi bent fekvő betegekre, diagnosztizálásra és kezelésre fordított idő mindössze 5 óra, ez azt jelenti, hogy a legtöbb orvos 8-tól 13 óráig dolgozik” – fejtette ki a parlamenti képviselő. A túlórázás viszont szinte napi szintű, főleg a fiatalok esetében, mert sokszor csak 12 óra körül mennek be a műtőbe, tette hozzá.

Vass Levente jogosnak tartja Arafat azon felvetését, hogy az orvosoknak több időt kellene a kórházban tölteniük. „Többet kellene a betegeikkel foglalkozniuk diagnosztikai és kezelési célokkal, és többet kellene fordítaniuk a munkaidejükből a járóbeteg-rendelés biztosítására, hiszen ennek a hiányával szembesül a betegek legnagyobb része” – fogalmazott, hozzátéve: kevés az idő a vizsgálatra, a magyarázatra, és az új betegekre.

„Ez a melegágya annak, hogy minden orvos még nagyobb jövedelem reményében járóbeteg-rendelőt akar nyitni, de ugyanakkor nagyon sokuk jóindulattal közelíti meg a dolgot, és azt mondja, azt mondjuk, hogy megnyitjuk a magánrendelőt, mert akkor legalább lehetőséget teremtünk a betegeink számára, hogy elérjenek bennünket, hogy eljöhessenek hozzánk. Ez persze térítésköteles, a biztosított betegnek a zsebébe kell nyúlnia, hogy kifizesse a konzultációnak a díját, ezáltal azonban megrövidíti saját maga számára a sorban állást, és hozzáfér az orvoshoz” – részletezte Vass Levente.

Szerinte a rendszer hibázik abban, hogy nem szabályozza – mint például Magyarországon –, hogy déli egy órás szünettel délután 4-5-ig maradjon bent az orvos a közkórházakban. „Ez természetesen azt hozná maga után, hogy a járóbeteg-rendelőkben eltölthető órák száma exponenciálisan csökkenne, mert az orvos is emberből van, és amiután ledolgozta a munkaidejét a kórházakban, akkor az egy órás hazamenetellel ellentétben már nincs ideje, kedve azzal foglalkozni, hogy hogyan lehetne a magánrendelőkben növelni a betegek számát, hanem inkább a családjára, a saját újraépülésére, pihenésére próbál összpontosítani” – fogalmazott.

„Eső után köpönyeg”

Az orvos-politikus szerint viszont a béremelések előtt kellett volna tisztáznia a minisztériumnak az elvárásokat, így Raed Arafat figyelmeztetése mindössze eső után köpönyeg. „Államtitkárként – igaz, a belügyminisztériumban – ezeket mind elmondhatta volna a fizetésemelések parlamenti vitáján vagy a kormányon belül – nehezményezte Vass Levente. – A fizetésemelések mellé hiba volt nem társítani az elvárásait az egészségügyi minisztériumnak.”

Raed Arafat kijelentésére az Országos Orvosi Kamara (CMR) is reagáltGheorghe Borcean leszögezte: nem látja annak akadályát, hogy egy orvos az állami és a magánszektorban is munkát vállaljon addig, amíg nem szegi meg a munkatörvénykönyvet. Szerinte nem elfogadhatóak és nem bizonyítottak azok az állítások, hogy a mindkét szférában dolgozó orvosok fáradtabbak lennének, gyengébb teljesítményt nyújtanának, vagy hogy néhányan átutalnák a pácienseiket a magánrendelőikbe, hogy nagyobb anyagi haszonhoz jussanak. Hozzátette, az egészségügyi hatóságoknak jelenleg minden eszközük megvan arra, hogy felmérjék a közegészségügyben dolgozó orvosok munkájának a mennyiségét és minőségét, mindössze politikai szándék kérdése az, hogy ezt az ellenőrzést megteszik vagy sem.

Vass Levente szerint az egészségügyi rendszer hibái három alappilléren nyugszanak. Egyrészt úgy véli, hogy az egészségügy-politikát szabályozatlanság és politikai-szakmai támogatatlanság jellemzi. Másrészt kifogásolja, hogy a politikumtól független szféra – szakmai szervezetek, orvoskollégiumok, intézményvezetők – sokszor nem a betegek mellett áll ki, hanem bizonyos érdekeket képvisel „ahelyett, hogy a politikai döntést azzal segítené, hogy elmondja a problémákat”. Harmadrészt pedig az orvosok felelősségét is kiemelte, akik nagyobb jövedelem reményében túlhajszolják magukat, magánrendelőt nyitnak, és ezáltal türelmetlenek, mogorvák a betegekkel. „Világosan látszik sajnos nagyon sok orvoskollegámon, hogy el van fáradva, jobb lenne, ha pihenne, ha kikapcsolódna, és esetleg a családjával foglalkozna” – nyomatékosított.

„Sajnos ilyen körülmények között, ebben a politikai mandátumban nem látom, hogy a fizetésemelések mellé – amit amúgy jónak tartunk és támogattunk – hogyan tudnák társítani az elvárásokat, hogyan lenne képes erre a mostani kormánykoalíció” – mutatott rá az RMDSZ-es képviselő, hozzátéve, hogy betegközpontú egészségügyben hisz, és elfogadhatatlannak tartja a hálapénz elfogadását. Úgy látja, hogy ha valamit nem szabályoznak, akkor megvan annak a kockázata, hogy utána számonkéréssel és a felelősségre vonással próbálják a szabályozás hiányát pótolni, összegzett a Maszolnak Vass Levente.

(Címlapfotó forrása: cotidianul.ro)



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X