Kulturális és szociális központ is épül a kolozsvári zsinagóga köré


-A A+



Október elején elkezdődött a kolozsvári zsinagóga felújítása. A helyi zsidó hitközség célja nyitni a városlakók felé, a gazdasági szempontokon túl ezt a célt is szolgálná a Horea úti épületegyüttesbe tervezett zsidó kulturális és szociális központ létrehozása.

A csütörtökön kezdődő 4. Kolozsvári Zsidó Napok helyszínei között ezúttal nem szerepel a mór stílusú Horea úti zsinagóga, az épületet ugyanis kiürítették, felállványozták és elkezdték a javítási munkálatokat. A zsinagóga melletti épületeket bérlő Augustin Bena Zeneiskola elköltözött. A terv az, hogy az udvaron levő földszintes épület helyére új, egyemeletes ingatlant húzzanak fel. Három-négy éven belül a zsinagóga körül zsidó kulturális központ, kóser étterem, orvosi rendelő, szociális osztály, irodák, illetve vendégszobák nyílnának.

A Horea úti zsinagóga, amely egyben a koncentrációs táborokban elpusztult észak-erdélyi zsidóság emléktemploma, eredetileg 1886-1887-ben épült Hegner Izidor vasúti mérnök tervei alapján, 1944-ben azonban bombatalálat érte, és Lengyel Sámuel tervei alapján építették újra. 1947-ben nyílt meg. (Wikipedia)

A városban szétszórt intézményeket szeretnék egy helyre koncentrálni, egyrészt azért, mert így gazdaságosabban működtethetőek, másrészt azért, mert a jelenleg használt ingatlanok szintén felújításra szorulnak, mutatott rá Schwartz Róbert, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke.

Állandó kiállítást is terveznek

A nemrég nyílt marosvásárhelyi és a készülő nagyváradi zsidó múzeum mellett a megújult kolozsvári zsinagóga erkélyein újabb zsidó kultúrát és történelmet bemutató állandó kiállítást is terveznek. Már restaurálás alatt áll egy régi fa tóraszekrény, de a hitközség birtokában van három, az 1800-as évekből származó vaskályha, egy harmónium, illetve a zsidósághoz kapcsolódó iratok, tárgyak is, és további adományokat is várnak, mondta el Schwartz Róbert. A kolozsvári hitközség egyébként a Bukarestben tervezett holokauszt-múzeum gyűjteményébe is adományozott tárgyakat.

Saját forrásból gazdálkodnak

A felújítás költsége hozzávetőlegesen egymillió euró, ezt saját forrásból, a Tordai út 154. szám alatti üres telek eladásából finanszírozzák. Ezt a telket az 1920-as években vásárolta meg a hitközség, egy részéből temető lett, a másik része üresen állt, de a második világháború alatt német és magyar katonákat temettek ide. Több éves utánajárás árán sikerült a jeltelen, elhanyagolt sírokból a megfelelő országok haditemetőibe újratemetni a halottakat, részletezte a hitközségi elnök. A telken egyébként magántemető nyílik.

A rendelkezésükre álló pénzből a zsinagóga felújítása és a kulturális központ kialakítása biztos megvalósítható, a többire a gazdasági helyzettől függően lehet, hogy kell még forrásokat szerezni, véli Schwartz Róbert. A restaurálási-bővítési munkálatokra európai uniós pályázatot is leadtak, de ezt visszautasították, az elöljáró szerint olyan pontok miatt, amelyeket az általuk megkérdezett szakértők nem találtak problémásnak.

Ezért a döntést megfellebbezték, választ azonban azóta sem kaptak. 2016 tavaszán, amikor Magyarország 12 hónapra átadta Romániának a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnökségét, felmerült az is, hogy a két ország közösen finanszírozza a zsinagóga felújítását. „A román fél hallgatólagosan visszalépett, így a magyar fél ajánlata nem aktuális” – magyarázta Schwartz Róbert.

Fontos a sztereotípiák lebontása

A Kolozsvári Zsidó Hitközség 423 tagot számlál. Mint vezetőjük elmondta, szeretnének nyitni Kolozsvár magyar és román lakossága felé, hogy a kialakult sztereotípiákat valamelyest ellensúlyozzák. A már negyedszerre megszervezett Kolozsvári Zsidó Napok tulajdonképpen a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) kezdeményezése, a programok nagy részét ők szervezik, emellett azonban a kolozsvári közösségnek más kulturális eseményei is vannak, sőt, egyházi ünnepeiken is szívesen látják a felekezeten kívülieket, ezeket is meg szokták hirdetni honlapjukon és Facebook-oldalukon.

Schwartz Róbert elmondta, reméli, hogy a jövőben sikerül még inkább kétnyelvűvé tenni a Kolozsvári Zsidó Napokat, a programot most is meghirdették román nyelven, a szinkrontolmácsolásra viszont anyagi és időkorlátok miatt nincs lehetőség. A rendezvények nagy része zenei, így mindenki számára élvezhető, illetve elhangzanak majd héber szövegek is, hangsúlyozta.

Az utóbbi időben előforduló antiszemita vagy kegyeletsértő megnyilvánulásokkal kapcsolatban (2017-ben holokauszttagadó felirat jelent meg a kolozsvári zsinagóga falán, augusztusban Elie Wiesel máramarosszigeti emlékházát firkálták össze, júliusban pedig Petre Daea mezőgazdasági miniszter nyilatkozatában Auschwitzhoz hasonlította a fertőzött sertések kiírtását) Schwartz Róbert elmondta, Kolozsváron nem érezhető az antiszemitizmus a lakosság részéről, ennek dacára létezik, gyakran tudat alatt, bizonyíthatatlanul.

Az elöljáró szerint nagyon fontos a sztereotípiák lebontása: „azzal hogy kinyitunk, hogy megmutatjuk, hogy a zsidók nem mind bankárok és milliomosok, hanem voltak köztük munkások, művészek, egyetemi tanárok, orvosok és földművesek is, azt jelezzük, hogy nem másak, mint a többiek” – fogalmazott.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X