• 2018. november 20., kedd
    Jolán
  • Kolozsvár
    • -0°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -2°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • -1°
      Kézdivásárhely
    • -0°
      Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • 10°
      Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6662 LEI
    • 1 USD = 4.0794 LEI
    • 1 GBP = 5.2488 LEI
    • 100 HUF = 1.4518 LEI

„Megtanultuk: ha nincs út, építünk magunknak” – tanévnyitó a katolikus gimnáziumban


-A A+

Hálaadások és köszönetnyilvánítások sora hangzott el hétfőn, szeptember 10-én a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum tanévnyitóján. Tanítók, tanárok, diákok, szülők, családtagok és meghívottak a közös, összehangolt munka eredményét ünnepelték, azt, hogy hosszú megpróbáltatás után ismét elkezdődhetett az oktatás a katolikus iskolában.

Az évnyitó a Keresztelő Szent János plébániatemplomban tartott szentmisével kezdődött, amelyet Msgr. dr. Jakubinyi György érsek atya celebrált Isten áldását kérve. Az érsek Jeremiás próféta történetével szemléltette a marosvásárhelyi iskolaügyet. Egyebek mellett azt mondta: „mi nem kérünk egyebet, mint amennyi nekünk jár, és amennyit mind a hazai, mind a nemzetközi törvények szavatolnak”.

Magyarország kormánya nevében Brendus Réka nemzetpolitikáért felelős államtitkárságának főosztályvezetője úgy fogalmazott: példás összefogás eredménye, hogy a katolikus iskolában újraindulhatott az oktatás, majd a magyar kormány további támogatásáról biztosította a közösséget. Ezt ígérte Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának vezetője is. A katolikus gimnázium ügyéről elmondta, Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter „egy pillanatig sem hezitálva, a rendelkezésre eszközöket maximálisan kihasználva, a diplomáciai lehetőségeket kimerítve igyekeztek a kellő támogatást megadni”.

Egy budapesti sajtótájékoztatón Szijjártó Péter hétfőn úgy fogalmazott: tavalyelőtt az egyik legrosszabb pillanat volt a marosvásárhelyi és környéki magyar közösség életében, amikor világossá vált, hogy az iskolát bezárják – írja az MTI. Hozzátette: azóta intenzív megbeszéléseket folytattak a román féllel, sok diplomáciai eszközt be kellett vetni annak érdekében, hogy végül megállapodásra jussanak. Emlékeztetett: a román kormánypárt ígéretet tett a katolikus líceum újraindítására, ami megtörtént. Bízik abban, hogy erre a sikerre alapozva a magyar-román együttműködést a kölcsönös tisztelet alapján tudják folytatni – fűzte hozzá.

Jakab Orsolya tizenkettedikes diák beszédében Tamási Zsolt régi-új iskolaigazgatónak mondott köszönetet. „Nagy tisztelettel, szeretettel és szívünk minden hálájával köszöntjük újra a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatóját” – fogalmazott. Egy filozófus szavait idézve rámutatott: Tamási Zsolt olyan ember és vezető, akinek „szelleme világos, tudása nagy és szíve jó”, a megpróbáltatások alatt pedig a „humánum és a tenni akarás vezérelte”.

A diák szerint történelmi pillanatnak vagyunk a részesei. „Nem vagyunk a meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk. Együtt megtanultuk: ha nincs út, építünk magunknak. Megtanultuk, hogy a legyőzöttség csak egy ideiglenes állapot, a feladás teszi véglegessé” – mondta. Hozzátette, örömmel várták a pillanatot, amikor az igazgató 327 nap után hatósági kíséret nélkül léphetett be az iskolába. „Ez a népes kis csapat bátran vállalja az utat, amelyet választott” – szólt a jelenlévőkhöz.

Az ünnepi szentmise végére érve a közösség átvonult az iskola udvarára, és ott folytatta a tanévnyitót.

Tamási Zsolt iskolaigazgató itt a marosvásárhelyi római katolikus iskolai oktatás több évszázados múltját és annak megpróbáltatásait idézte fel. Amikor mások megpróbáltak nemet mondani a felekezeti oktatásra, a közösség igent mondott, ami az évek folyamán nem tört meg, magyarázta. „Oly sokan tettek ennek a tanévnyitónak a lehetőségéért, hogy név szerint fel sem tudom sorolni. Egy biztos: hihetetlen erő áll az itt állásunk mögött” – osztotta meg gondolatait.

„Évtizedeken keresztül tartó remény, évekig tartó küzdelem, összehangolt politikai törekvések, anyagi támogatások, az iskolát választók bizalma, kitartó ima és kegyelmi ajándék is kellett ahhoz, hogy itt és most elmondhassuk: hazaköltöztünk” – mondta. „Ha az Úr nem építi a házat, az építők hiába fáradoznak, de ha az Úr építi a házat, akkor gondoskodik is róla” – összegzett.

„Nem csupán iskolát, hanem ezt az iskolát akartuk” – szögezte le Holló László, az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány igazgatója, aki szerint a küzdelmek miatt a marosvásárhelyi katolikus iskola még értékesebbé vált a közösség számára. „Kedves diákok! Öröm van bennem, és legszívesebben cigánykerekeket hánynék itt előttetek. Ugyanakkor kicsit irigy is vagyok rátok – ti a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceumnak, ennek az értékes oktatási intézménynek lettetek a diákjai” – fogalmazott.

Kelemen Hunor leszögezte: a katolikus iskola sorsa az erdélyi magyar közösség ügye lett. Elmondta, még sokaknak szúrja a szemét az iskola, a magyar nyelvű oktatás. „Nekik ismét csak azt tudjuk mondani halkan, csendesen, ám határozottan és szerényen: senkitől semmit elvenni nem akarunk, csupán azt kérjük, amihez a közösségnek és az őt alkotó személyeknek joguk van” – mutatott rá.

„Egy gyermeknek sohasem lenne szabad megtapasztalnia azt, ami kizárólag a felnőtt lét velejárója” – mondta a szövetségi elnök. „Olyan kérdésekkel kellett szembesülnetek, amire sem szülőknek, sem tanároknak, sem nekünk, közéleti embereknek, politikusoknak nem volt válaszunk. Pedig mi is úgy tanultuk már az iskolában, hogy ahol kérdés van, ott válasznak is lennie kell. A felnőtt kötelessége: ha kérdez a gyermek, a legjobb tudása szerint válaszoljon, és legfőképpen igazat mondjon, mert csakis ez vezet előre” – szólt a tanulókhoz.

„Egy olyan iskola nyitja újra kapuit, amit az érintettek akaratán kívül zártak be. Nem azért, mert nem volt megfelelő számú diák az osztályokban. Nem azért, mert úgy döntöttek a szülők, hogy az oktatás, amit a gyerekeiknek adnak, az nem elfogadható és máshová íratták a diákokat. És még csak azért sem, mert a tanári kar tagjai sorban egyesével akarták elhagyni az oktatási intézményt” – tette hozzá Kelemen Hunor, aki szerint az iskola ügye arra figyelmeztetett: „együtt tudunk sikeresek lenni, együtt tudjuk a közös ügyeinket előre vinni”.

Felszólalásában kitért a kisebbségi elemi osztályokban való román nyelv oktatását szabályozó kormányrendeletre is. Leszögezte, az RMDSZ elutasítja és elfogadhatatlannak tartja, hogy minden előzetes konzultáció nélkül „valaki úgy gondolta, hogy egyetlen rossz mondattal meg tud oldani egy egyébként reálisnak tűnő problémát”. Ezzel több ezer pedagógust megaláztak és kétségbe vonták szakmai alkalmasságukat, vélte. A kisebbségi diákok román nyelv oktatásáról „valós és szakmai vitát kell folytatni, az eredmény nem lehet egy hirtelen felindulás, egy sértődöttség következménye”. A rendelkezés törlését, annak hatályon kívül helyezését fogja kérni az RMDSZ.

A közösséget Ioan Macarie Maros megyei tanfelügyelő is üdvözölte, aki tört magyarsággal is megfogalmazta jókívánságait az új tanévre. Molnár Izabella szülő pedig azt mondta: „Szülőként ilyen iskolát álmodtam a gyermekemnek, és ilyen igazgatót álmodtam a gyermekem iskolájának élére. Ilyen pedagógusokért imádkoztam, akik akár a végsőkig elmennek azért, amiben hisznek”.

Mint ismert, az augusztus 9-ei keltezésű, Valentin Popa oktatási miniszter által áláírt miniszteri rendelet szerint a marosvásárhelyi katolikus iskola önálló jogi intézményként fog működni az új tanévtől. Előzmények: Az RMDSZ törvénnyel próbálta létrehozni a marosvásárhelyi római katolikus iskolát, az ellenzéki pártok alkotmányossági kifogása miatt azonban a parlamentben nem sikerült újraalapítani az oktatási intézményt, ezért a szövetség a kormányhoz fordult. „A kormány rendelettel módosította a diszkriminatív és pontatlan szabályzók több cikkelyét” – emlékeztetett az RMDSZ. Így sikerült elérni, hogy ezentúl 300 fő alatt ne csak többségi, hanem kisebbségi iskolát is létre lehessen hozni. A miniszteri rendeletet ugyanakkor egy másik miniszteri rendelet is megelőzte, amely a Bolyai Farkas Líceumot nevezte meg az alapítási folyamatban tutorális, felügyelő intézményként.

 



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X