• 2018. november 21., szerda
    Olivér
  • Kolozsvár
    • -1°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -3°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • -2°
      Kézdivásárhely
    • -1°
      Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • 10°
      Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6644 LEI
    • 1 USD = 4.0999 LEI
    • 1 GBP = 5.2406 LEI
    • 100 HUF = 1.4502 LEI

Ingyen mehetnek a budapesti állatkertbe csütörtökön a 146 centinél alacsonyabbak


-A A+

Ingyen látogathatják csütörtökön a 146 centinél alacsonyabbak a Fővárosi Állat- és Növénykertet, mivel az intézmény ezen a napon lesz 146 éves.allatkert

A Fővárosi Állat- és Növénykert 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Az évforduló alkalmából csütörtökön minden 146 centiméternél alacsonyabb látogató díjmentesen keresheti fel az állatkertet, életkortól függetlenül - közölte a városligeti intézmény kedden az MTI-vel.

A budapesti intézmény állatállománya 1866-os megnyitáskor valamivel több mint félezer egyed volt, ami nagyjából száz különböző fajt jelentett. Akkoriban nem volt oroszlán, tigris, elefánt, víziló, orrszarvú vagy zsiráf, volt viszont kétféle kenguru, gazdag majomgyűjtemény és sokféle papagáj. A megnyitás korának legnépszerűbb állata és egyben Deák Ferenc kedvence, a Kristóf nevű barnamedve volt. Az első zsiráf 1868 májusában érkezett Erzsébet királyné és férje ajándékaként, augusztusban pedig megszületett az első pesti zsiráfborjú. Az első víziló - Jónás - 1893-ban került az intézménybe.

Az állatkertet először az Állatkerti Részvénytársulat, majd az Állat- és Növényhonosító Társaság üzemeltette. Amikor 1907-ben Budapest főváros átvette, a kertet bezárták és teljesen újjáépítették Lendl Adolf zoológus koncepciója alapján. A kert ma is meglévő, műemlék épületeinek többsége ekkor épült. A főkaput és az Elefántházat Neuschloss Kornél tervei alapján építették fel, a ma már Ausztrálházként működő egykori madárházat, a Fácánost és a többi épületet pedig Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervezték. A két hatalmas sziklaépítmény tervezője Végh Gyula volt. Az állatkert 1912. május 20-án nyílt meg ismét, teljesen újjászületve.

A második világháborúban a kert területén minden tönkrement. A legtöbb állatház romos volt, némelyikük teljesen elpusztult. A Pálmaháznak szinte egyetlen üvege sem maradt épen, a kétezernél is több állatból csupán tizenöt maradt életben.



HIRDETÉS







Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X