2018 „aranyköpései”: tízparancsolattal a hosszú életért, illetve mennyi is a 100 százalék?

2018 „aranyköpései”: tízparancsolattal a hosszú életért, illetve mennyi is a 100 százalék?


-A A+

Kedves olvasó, ön a világ egyik legköltőibb nemzetének a tagja, s talán a leginkább regényesének is. Ha pedig nem akar halálos kór áldozatául esni, akkor ne kívánja felebarátja házastársát. Összeszedtünk néhányat a magyarországi és a romániai közéleti szereplők 2018-as aranyköpéseiből.

Orbán János Dénes, erdélyi költő és prózaíró, a Magyar Idők napilap rovatvezetője: „... irodalmunkat egyrészt a szubkultúra beözönlése, másrészt az elitizmus fenyegeti. Gondolom, nem kell bemutatnom a szubkultúra – a médiaszenny és a celebírók – káros hatását. De hát ez a kapitalizmus és a globalizáció velejárója. (…) Most már ott tartunk, hogy aki az ezret meghaladja, az már költőfejedelemnek számít. És ennek egészen biztosan nem az az oka, hogy a magyar nép nem szereti a verset, nem: a magyar az egyik legköltőibb és legversszeretőbb nép a világon”.

Ez a fránya kapitalizmus tönkretette az irodalmat. Bezzeg mennyivel jobb volt a költőknek a kádári Magyarországon vagy Ceaușescu Romániájában. Még szerencse, hogy a globalizáció és a kapitalizmus rákfenéje ellenére is megmaradtunk a világ legköltőibb népének. Ez a tény azonban nyugtalanító kérdést vet fel. Vajon melyik a földteke legregényesebb nációja? Szerintem azok is mi vagyunk. És a legfestőibb? Ennek a megválaszolását a kedves olvasóra bízom.

Ara-Kovács Attila, a DK képviselőjelöltje, a tavalyi magyarországi parlamenti választások előtt: „Nem hiszem, hogy ne győznénk... Valahogy meg kell nyerni ezt a választást, csak még azt nem tudom, hogyan”.

Kizárólag hittel elég nehezen lehet parlamenti választást nyerni. A Gyurcsány féle Demokratikus Koalíciónak sem sikerült, ami a pártvezér korábbi politikai-közéleti ténykedésének ismeretében nem is nagy kár. Az antikommunista disszidensből gyurcsányista pártkatonáva züllő Ara-Kovács megnyilatkozása miden esetre kitűnően példázza, hogy hülyeség és őszinteség nem zárja ki egymást. Utóbbi ráadásul még szimpatikus is.

Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter, a közalkalmazottak béremeléséről: „Ugyanezt mondtam tavaly is, de nem figyeltek.  Akkor elmagyaráztam, hogy a megduplázás nem jelenti automatikusan a bér 100 százalékos növekedését. Egyeseknél a megduplázás 10 százalékos növekedéssel, másoknál 40 százalékos csökkenéssel járhat, attól függ, hogy a diagram melyik oldalán helyezkedsz el. Mit csináljak, ha maguk nem szerették a matematikát? Ez színtiszta tudomány, nem idegennyelv, ahol használhatsz gesztusokat, arckifejezéseket vagy testbeszédet. A matematika nem engedi meg, hogy hibázzunk”.

Óriási szerencse, hogy a román kormányban akkora koponyák vannak, mint Olguța Vasilescu, aki nem csak odafigyelt matematika órán, hanem egyenesen forradalmasítja ezt a tudományt. Az a számítási módszer, mely alapján egységes adókulcsot alkalmazó országban a fizetés megduplázása akár kevesebb nettó jövedelemmel járhat, olyan új fejezetet nyit a matematika történetében, melynek tudománytörténeti jelentősége a nem-euklideszi geometria és a relativitáselmélet felfedezéséhez mérhető. Gazdaságtudományi vetülete szintén korszakos jelentőségű, hiszen mostantól, a Vasilescu féle elvet alkalmazva, úgy adhatunk ki több pénzt, hogy nekünk több marad.

Kásler Miklós onkológus, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője: „A halálos betegségeknek jó 70-80 százalékát a tízparancsolat betartásával el lehet kerülni”.

Tévúton járt mostanáig a közegészségügy. Hogy a népesség egészségi állapotát az életkörülmények, az életszínvonal, az életmód és az egészségügyi szolgáltatások határoznák meg? Lárifári! A tízparancsolat betartása a kulcs. Ebből logikusan következik, hogy a közegészségügyi állapotok javításához nem jobb élet, kevesebb stressz, jobb orvosi ellátás, jobban felszerelt kórházak kellenek, hanem több templom és több pap. A fura csak az, hogy az állítólag nagyon keresztény, sőt, egyre keresztényebb Magyarország az Európai Unió kullogói közé tartozik az átlagéletkor tekintetében. Az meg már egyenesen érthetetlen, hogy a muszlim többségű, ráadásul a világ legvallástalanabb országai közé tartozó Albániában is tovább élnek az emberek, mint Magyarországon. Szerintem Kásler Miklósnak akkor is igaza van, csak mi, magyarok, nem tartjuk be a tízparancsolatot.

Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere, a magyarországi parlamenti választások előtt: „Rendszerváltó hangulat van”.

Mekkora vátesz ez a Márki-Zay! Ha egy szép napon befejezi a politikai pályafutását, politikai elemzőnek kellene állnia, esetleg jósdát nyithatna. Annyit kell már csak megtanulnia, fatális hibákhoz vezet, ha az ember összekeveri a vágyait, álmait, a valósággal. Egyébként meg lehet, igaza volt a hódmezővásárhelyi polgármesternek. Még szerencse, hogy rendszerváltó hangulatban zajlott a tavalyi anyaországi választás, különben a Fidesz-KDNP-nek a jelenlegi 133 helyett lett volna vagy 188 helye a 199-ből. Így azért mégis csak jobban mutat az országgyűlés.  

Barna Gergő, kolozsvári szociológus arról, hogy befolyásolták az erdélyi szavazatok magyarországi választások eredményét: „... a levélszavazatok nélkül a Fidesz-KDNP majdnem veszített, a levélszavazatokkal együtt pedig majdnem nyert egy mandátumot. De az eredmény mindkét esetben 42 parlamenti hely, tehát matematikai értelemben a levélszavazatok nulla mandátumot eredményeztek. ... a külhoni szavazatoknak fontos, de nem döntő szerepük volt a Fidesz választási eredményeiben”.

Azt mostanáig is tudtam, hogy egy nulla megléte vagy hiánya egy egész szám végén roppant fontos, főleg ha az adott szám egy bankbetét értékét vagy a havi bér összegét jelenti. Azt azonban, hogy választások esetén 0, azaz nulla számú mandátum „fontos” lehet, Barna Gergő tüneményes elemzése világította meg számomra. Hogy helyzetértékelése helyes, nem vitás. A levélszavazatokkal a Fidesz-lista 42 mandátumot szerzett, levélszavazatok nélkül pedig csupán 42 mandátuma lett volna, ami, ismerjük el, óriási különbség. Most már sajnálom, hogy nem mentem el szavazni, hiszen ha a Fideszre nyomom a pecsétet, akkor akár 42 mandátumot is szerezhettek volna. Na, majd legközelebb.

Thomas Doll, a Ferencváros edzője, azt követően, hogy (végre) kirúgták: „Csalódott vagyok, hogy így kellett véget érnie, mert fantasztikus és sikeres időszak volt. (…) A klubnál néhányan túlságosan sokat akartak. (…) Időre és szerencsés lapjárásra van szükség ahhoz, hogy kvalifikáld magad Európába a szezon ilyen korai szakaszában”.

Thomas Doll 1707 napon át volt a Fradi edzője. Ezen időszak alatt fantasztikus sikereket értek el a Zöld Sasok, olyan csapatok fölött diadalmaskodtak, mint a Gyirmót, a Mezőkövesd, a Paks, az FC Jelgava és a Sliema Wanderers. Bocsánat, majd elfelejtettem, hogy a holland másodosztályú Go Ahead Eagles szintén a Fradi áldozatául esett. Igaz, hogy öt év alatt egyszer sem sikerült felkerülni a főtáblára a nemzetközi kupákban, de hát ez nem is csoda, olyan kaliberű ellenfelek ellenében, mint a Maccabi Tel-Aviv, a Midtjylland, a szarajevói Zeljeznicar, a tiranai Partizani vagy a HNK Rijeka. Tényleg, csak időre lett volna szükség, még öt-hat, na jó, maximum kilenc-tíz évre, s a Fradi akár Doll keze alatt is sikeres lett volna a nemzetközi porondon is. Nem mintha Doll jó edző lenne, de hát egy csimpánz is megírhatja a Hamletet, csak elég sok időn át kell nyomogatnia egy számítógép billentyűzetét.

Pap Krisztián publicista, a Magyar Időkben, a magyar nyelvről: „Azt látnunk kell, hogy a magyar nyelv egy sokkal gazdagabb kulturális tényező ahhoz, hogy könnyen be lehetne sorolni valamilyen nyelvcsaládba. (…) Maga a magyar nyelv az, amely tiltakozik és ledobja magáról azt a szűklátókörűséget, hogy ­egyértelműen besorolják bárhová is”.

Dehogy tiltakozik, és éppen ez a baj. Szegény magyar nyelv nem tud tiltakozni, így aztán bármekkora ökörséget össze lehet hordani róla, meg lehet írni, s a papír sem tiltakozik, meg a virtuális tér sem. Az oroszt, melyen Gogol, Csehov, Tolsztoj, Dosztojevszki, Bulgakov és Ribakov írt, minden további nélkül be lehet sorolni egy nyelvcsaládba, s nem tiltakozik az angol, a német vagy a spanyol sem. De hát mit is beszélek, hol vannak ezek a mi nyelvünk kulturális gazdagságától? Mely nyelvről mondhatjuk el, hogy a magyarhoz hasonlóan a sumér, a japán, az óegyiptomi és a szanszkrit őse volna? Meg a latiné és a görögé természetesen, de hát nem is érdemes minden kis besorolható, csipp-csupp nyelvet felsorolni.

Puzsér Róbert, Budapesti főpolgármester (ön)jelölt: „Tisztában vagyok az esélyeimmel, úgyhogy ha bármelyik végső győzelemre esélyes jelölt – akár Tarlós István, akár az ellenzéki pártok jelöltje – felvállalja ezt a programot, visszalépek a javára: akár bármelyikük, akár mindegyikük javára”.

Puzsér Róbert televíziós műsorvezető és megmondóember született nagy nevettető, Latabár, Kabos, Stan Laurel és Oliver Hardy, na meg Mr.Bean méltó utódja. A baj csak az, hogy Puzsér halálosan komolyan gondolja kabarétréfa kaliberű beköpéseit. Első nagy alakítása 2017-ben volt, amikor is bejelentette, vezető MSZP-sek felajánlották neki, legyen a párt kormányfőjelöltje. A Fidesz vezérkara valószínűleg izomgörcsöt kapott a röhögéstől, utána pedig elgondolkodtak, hogy vajon Puzsér háborodott-e meg vagy a szocialisták? Idei produkciójával Puzsér rálicitált a tavalyira, ugyanis ez alkalommal el is indul a főpolgármester választáson, de csak azért, mert egyetlen másik jelölt sem akar sétáló Budapestet. Úgy döntöttem, Puzsér nyomdokaiba lépek, a következő helyhatósági választáson megcélzom a kolozsvári polgármesteri széket. Egyúttal azt is bejelentem, hogy visszalépek minden jelölt javára, mivel én szebb, jobb, élhetőbb, jómódúbb Kolozsvárt akarok, ezt pedig úgyis minden jelölt meg fogja ígérni. Akárki kapja majd a legtöbb voksot, én leszek a nyertes.  

Borisz Kamenov, aki a Bulgáriában uralkodó korrupció miatt három megye Romániával való egyesülését szorgalmazza: „Románia igazságügyi rendszere jóval demokratikusabb és a reformokkal is előrébb vannak”.

A PSD Teleorman megyei szervezeténél valószínűleg megkapta az Év Embere címet Borisz Kamenov, aki élő példája annak, hogy minden relatív, illetve viszonyítási alap kérdése. A Vidin, Montana és Vraca megyék jövőjét illető kezdeményezés fényében már az sem lenne meglepő, ha Borisz Kamenov bejelentené, mivel nem bírja a hőséget, mostantól a nyarakat nem szülőföldjén, hanem Líbiában vagy Kongóban tölti majd.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X