Kovács Ágnes az élsportolóknak és az újságíróknak segítene egymásra hangolódni


-A A+

Kovács Ágnes olimpiai bajnok úszó, a Testnevelési Egyetem nemzetközi nagykövete A sportmédia változásai 1990-től napjainkig: a sajtó és a globalizáció hatásai az élsportolók és média viszonyára címmel mutatta be készülő doktori dolgozatát a 8. Szociológus Napokon.

Kovács Ágnes személyes történettel kezdte előadását: 1995-ben, 14 évesen lett felnőtt válogatott, a média változásait testközelből érzékelte. "Nagyon szerettem úszni, de nem szerettem az újságírókat. Nem értettem, hogy mit akarnak tőlem, senki sem készített fel arra miképpen kell velük kommunikálni" - fogalmazott. "Miután teljesítettem a távot olyasmikről faggattak, amikről nem szerettem volna beszélni" - emlékezett vissza Kovács Ágnes.

Az egykor visszahúzódó, gátlásos mellúszó most az élsportolóknak és a médiamunkatársaknak is szeretne segíteni abban, hogy hogyan tudnának egymással együttműködni. 

A bulvárműfaj a '90-es évek elején tért vissz a magyar piacra és hamarosan piacvezetővé vált. Fokozatosan arra kényszerítette a komoly lapokat is, hogy nyissanak ebbe az irányba. 

A doktorandusz olimpikon kérdőívvel vizsgálta a 2016-os riói olimpián résztvevő élsportolók és újságírók közötti viszonyrendszert, az egymással szembeni elvárásokat.

Arra a következtetésre jutott, hogy az élsportolók többsége nem szeret a médiában megjelenni. Ha pedig mégis igen, akkor elsősorban sportszakmai témákban vállalnak szereplést a médiában. Kovács Ágnes szerint fontos lenne, hogy az élsportolók és a médiamunkatársak próbáljanak belebújni a másik börébe, próbálják megérteni a másik fél motivációját.   

 

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X