Hogyan fonódik össze a sport a hatalommal?


-A A+

Sport és hatalom összefonódik, a hatalom eszközként használja fel a sportolókat és teljesítményeiket, több célból is – hangzott el a Kolozsvári Magyar Napokon. A Magyar Olimpiai Udvarban Boros Miklós sportújságíró kérdezte kedd délután Péter László szociológust, aki elmondta: a román állam kivételnek számít, az utóbbi években mintha lemondott volna a sportról.

Az olimpia nemcsak sport- hanem médiaesemény is, a legtöbb nézettséget produkálja, így nem véltlen, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és más helyi bizottságok nagy hatalommal bírnak. Ilyen mega-szervezet az UEFA és FIFA is, amely a hagyományos nemzetállamokra is nagy hatást képes gyakorolni – hangzott el a beszélgetésen.

Boros Miklós megjegyezte, a politika és a sport korábban is hatással volt egymásra, de a harmincas években, a hidegháború alatt még a nemzetállamok tűntek erősebbnek. Péter László kifejtette, a NOB hatása valóban az utóbbi időben növekedett meg, körvonalazható a maga sportdiplomáciai filozófiája, megpróbál egyensúlyozni a különböző nemzetközi kontextusokban, hangsúlyozza a sportot mint olyant, a fair play-t, ugyanakkor az új ember mint jelenség állítódik példaként a középosztályosodó társadalom elé.

A szociológus elmondta, az olimpia belső gyakorlatát külső társadalmi, hatalmi tényezők ellenőrzik. A kilencvenes évekig a politikai hatalmat értettük ez alatt, azóta a gazdaságot: a szponzorokat és a médiát. A korrupciós botrányoktól megingatott sportszervezetek helyett ma elsősorban a szponzorok mozgatják az eseményeket. A NOB-nak nincs olyan legitim tárgyaló ereje a szponzorokkal, hogy saját akaratát legalábbis maradéktalanul érvényesítse – fejtegette Péter László.

Franciák és németek

„Amikor a francia elit kitalálja, hogy az ókori olimpiát fel kell támasztani, az egy sokk, a francia-porosz háború eredménye: rádöbbenek arra, hogy a francia népesség nem elég virilis fizikailag. Tulajdonképpen ütőképes hadsereget akarnak” – vékededett a szakember. Felidézte: a modern nemzetállamok és a hatalom a  sportra közegészségügyet szolgáló eszközként tekintenek; Magyarországon a kiegyezés után az Eötvös-féle oktatási törvény előírta a fiúk kötelező tornaóráját: egyben harci felkészítkésként, szocializációs, legitimációs, a nemzetidentitás erősítését szolgáló eszközként is használják a sportot.

Az 1936-os „náci olimpia” olyan elemeket visz be, amelyek a mai olimpián is láthatók: a fáklyát például, amelyek a harmadik birodalom és Spárta köti kapcsolatot hangsúlyozzák. Ekkor van először hivatalos megnyitó, ami a totalitarista filozófiát tükrözi, ekkor lesz tévé-rádióközvetítés, ekkor építenek olimpiai falut  – a férfiaknak. Ez az olimpia már tulajdonképpen kirakatrendezvény, amelyben tisztán látszik a rendszer befelé való legitimációja és kifelé az elfogadtatásra törekvése – állapította meg a szociológus.

Románia és Magyarország

Péter László szerint a sport számos szerepet betölt a hatalom számára: az állam abban is érdekelt, hogy a gyerekek hozzáférjenek. Finanszíroznia kell a közhasznú sporteseményeket – Romániában ezzel szemben deficites a tömegsport fenntartása, amit pedig az államnak kellene garantálnia. Az állam a sporttal ér el közösségi identitásformálódásokat, a nemzeti identitást, a hazafiasságot erősítheti így, de az együttműködést, a szolidaritást, a fair playt, a munkaéthoszt is. A sport ugyanakkor társadalmi kontrollt is jelent. „Addig sem azon gondolkodnak, hogy beverjék-e a prefektúra ablakát, amíg a CFR-nek drukkolnak” – hangzott el.

Romániában a hatalom elhanyagolta a sportot, nem érdekelt benne. Jó kérdés, hogy ez miért van így, hiszen sok problémát lehetne dűlőre juttatni, vagy legalább elfeledtetni a népességgel – mondta Péter László. Szerinte ez finanszírozási problémákat vet fel, utódnevelés-problémákat okoz. A sport privatizálódott itthon, államilag finanszírozott tömegsport-bázisok jóformán nincsenek, ez pedig nemcsak az olimpia szintjén mérendő, hanem közegészségügyi problémák jelennek meg. A sporthoz való hozzáférés pénzbeli kérdés lett, újfajta egyenlőtlenséget jelent, hiszen azok tudnak sportolni, akiknek a zsebe megengedi – tette hozzá.

Magyarország ezzel szemben a vb-szereplés és az olimpiai aranyak miatt is sikeresebbnek tűnik. A magyar állam számára főként a labdarúgás, a stadionépítés, és tradicionálisan a magyar sikert produkáló sportok kiemelt támogatása fontos – emlékeztett a szakember. Ennek egy politikai filozófia az oka: a népegészségügy fontos kérdés számukra, a miniszterelnöknek szintén személyes kötődése van, ami állampolitikába fordult át. A korábban említett nemzeti identitás, hazafiság, közösségi tudat és társadalmi kontroll különböző mértékeiben jelen van a kormánynál, ebben a tekintetben pedig következetes. Ha Budapest szervezhetné a 2024-es olimpiát, az megkoronázná az aktuális hatalom sporttal szembeni attitűdjét – mondta a szociológus. 

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X