Egy hét magyarságpolitikai írásaiból (szeptember 23-29.)


-A A+

„Van-e határa egy közalkalmazott, egy tanár esetében a szólásszabadságot illetően és van-e elvárható magatartás iskolán belül és iskolán kívül?”

Megszólalt a héten a komáromi Bumm portál és Fehér István: Nem bántam meg semmit címmel közreadott cikkében beszámolt arról, a komáromi Selye gimnázium „nemzeti érzelmű” tanára, Szlovákiában és Magyarországon is hatalmas sajtóvisszhangot kiváltó, általa korábban hangoztatott szélsőséges, gyűlöletkeltő nézeteit a pozsonyi Pátria Rádió mikrofonja előtt is felvállalta. A Bumm ismerteti, hogy a magát „őszinte embernek” tartó pedagógus továbbra is ragaszkodik véleményéhez, mely szerint a menekültek támogatása érdekében Merkel német kancellárhoz nyílt levélben forduló magyarországi értelmiségiek a hazaárulásukért rászolgáltak a kötélre és golyóra és reméli: „ezek a cionista férgek ezt ki fogják érdemelni.” A szerkesztőségi összefoglalóból megtudjuk: a diákok és szülők közül sokan rokonszenveznek Fehér István „markáns” nézeteivel, majd megismerjük az iskola igazgatójának és az oktatási miniszternek az álláspontját. Végül azt is: a megszólaltatott jogi szakértők szerint a gimnáziumi földrajztanár által nyilvánosan terjesztettek kimerítik a közösség elleni izgatás tényállását, de állításai kapcsán akár az élet elleni bűncselekmény vádja is szóba jöhet.

2013 májusában, azt követően, hogy az akkori német választási kampány hevében a szociáldemokraták kancellárjelöltje Peer Steinbrück felvetette, hogy  megfontolandó lenne a EU „fekete bárányának”, az Orbán irányította Magyarországnak az unióból való kizárása,  a hivatalban levő Angela Merkel, felidézve kihívójának egy sok évvel azelőtti, egykor pénzügyminiszterként tett és a német közbeszédbe rögtön bon mot-ként bevonult, kínos nemzetközi feszültséget okozó botrányos fenyegetőzését a „lovasság bevetéséről” és így utasította rendre a  Peitschen-Peernek, (magyarul Korbács Peer) becézett ellenfelét: „mindent meg kell tenni azért, hogy magyar barátainkat jó útra térítsük, de nem kell rögtön a lovasságot küldeni.”

Akik nem tudtak arról, hogy a beszólás hátterében valójában egy 2009-es német-svájci konfliktust előidéző szerencsétlen Steinbrück-nyilatkozat áll, s a tudatlanok közt volt a magyar miniszterelnök beszédíró stábja is, legott „felkapták a vizet” és azonmód megszületett a legmagasabb helyen a rendreutasító válasz is egy péntek reggeli interjúban: A németek küldtek már lovasságot Magyarországra, tankok formájában jöttek, ne küldjenek, az a kérésünk.

A szellemesnek gondolt, de diplomáciában különösen udvariatlan reakció utóbb komoly gondokat okozott, mert ellenségessé tette a német sajtó egy részét (ekkoriban kezdődött az, ami mindmáig tart. sőt…), viszont a szabadságharcos híveknek tetszett Orbán Viktor riposztja s a mindig tettre készek haladéktalanul „domborítani” akartak.  A magyar szellemi honvédelem jegyében egy Dunst Eszter nevű honasszony, a  közpénzből gazdagon kistafírozott Nők a Magyar Nemzetért Egyesület alelnöke nyílt levelet intézetta magyar civil együttműködés lapján”, a Polgár Portálon Angela Merkelhez, megüzenve, hogy szégyellje magát, de nagyon, mert maguk kétszer romba döntötték Európát”, és különben is, nem a maga útja helyes, kedves Merkel asszony, hanem Orbán Viktor útja meg aztán: „Maga, kérem, Merkel asszony, még az esernyőjét sem vihetné Orbán úrnak.” Nem utolsósorban már csak azért sem lehetne a Frau Bundeskanzlerin parapléhordozó, mert nekünk van egy államférfink, olyan, aki minden száz évben terem egyszer. Mármint Európában! Aki távlatokban gondolkodik. Aki érti a helyzetet minimum egy emberöltőre előre. Aki a népéért küzd a nagy globális lötty ellenében.Arról már nem is szólva, hogy Merkel meg az övéi impertinens módra arrogánsak, nagyképűek meg hálátlanok is: Hogy merészelnek minket kioktatni demokráciából, mikor nekünk, magyaroknak köszönhetik az újra egyesítést?!?

A Merkel asszonynak címzett Dunst levél akkoriban meglehetősen nagy sajtóvisszhangot váltott ki Magyarhonban. Németországban semmilyet. Jobbára derültek rajta Hungária-szerte egészen addig, míg ki nem derült, hogy ez a Nők a Magyar Nemzetért Egyesület fantázianéven működő egylet egymás után nyerte a milliós pályázati támogatásokat az Emberi Erőforrások Minisztériumától, azzal együtt, hogy a bíróságra beadott hivatalos irataik alapján egyes tisztségviselőit Gipsz Jakabnak, Piros Aranynak meg Hát Izsáknak hívták. (Ennyit a cégbírósági körültekintésről…) Aztán, hisz minden csoda három napig tart, s mivel egy következmények nélküli országban a Gipsz Jakabok meg a Hát Izsákok, ha jól helyezkednek, akár milliókat kaszálhatnak közpénzből, ez az Angela Merkelnek címzett levél gyorsan feledésbe merült.

Egy szeptember eleji episztola, melynek címzettje szintén a német kancellár asszony volt a Dunst-féle nőegyleti levélnél nagyobb karriert befutni látszik. Negyvenkét magyar értelmiségi gondolta jó ötletnek (nem volt az!), még az áldatlan Keleti-pályaudvari állapotok idején, de azt megelőzően, hogy véglegesítették volna a vasfüggönyt a szerb-magyar határon, ha ők is Angela Merkelhez fordulnak és felkérik a német kormányfőt, legyen már olyan kedves és „segítsen minket abban, hogy továbbra is hihessünk a közös európai ház gondolatában, engedje meg a polgárháborús menekülteknek, hogy kiutazhassanak Németországba, ne szolgáltassa ki ezeket a szerencsétleneket a magyar szögesdrót-politikának.

Akár vélhetnénk azt is, hogy a neves és kevésbé neves tollforgatókat, egy budapesti ex-főpolgármestert, egy hajdanvolt Határon Túli Magyarok Hivatalának valamikori megbízott elnök asszonyát, továbbá egyetemi oktatókat, mérnököket, színészt, rabbit, ingatlanfejlesztőt, doktoranduszt és egyetemi hallgatókat, meg másokat is felvonultató levél aláíróinak szándéka kizárólag a tenni- és segíteni akarás volt. Viszont a levél egynémely passzusa arról árulkodott, hogy akik megszövegezték, azt is mondhatjuk, valójában egy más személettől vezéreltetve ugyan, de a Nők a Magyar Nemzetért Egyesület levélírójának babérjaira törtek. Nem azért, mert ők is hivatkoznak, mint Dunst Eszter arra, hogy „25 éven keresztül büszkék lehettek arra, hogy ők bontották ki az első követ a berlini falból”. Ez még bele is férne egy effajta episztolába. De az már „necces” volt, amire a későbbiekben bukkantunk. Szerintünk például totális szereptévesztésről tanúskodik a következő, tetszetősnek vélt, de voltaképpen csak lesajnálható és megmosolyogtató többirányú parittyázás: „A szolidaritás és a humanitás fölmondásának politikusai ugyan magyar politikusok, de egyszersmind az Ön párt-szövetségesei is. Hónapok óta úgy viselkednek Magyarországon, mintha az Európai Néppárt kikiáltotta volna a xenofóbia kalifátusát és bevezette volna az intolerancia és a nemzeti önérdek saríáját.

A levél, mint szokott történni az effajta nyílt levelekkel, nem keltette fel a címzett érdeklődését (legalábbis sehol nem olvastunk róla), csupán a magyar sajtóban váltott ki fékezett habzású érdeklődést. A Népszabadság közreadta magyarul is németül is, az aláírók névsorával egyetemben és megtette ugyanezt a Mandiner is, de csak magyarul, immár megspórolva névsort, akárcsak a Pesti Srácok is. (Jut eszünkbe: a Pesti srácoknál – minő véletlen – ugyanaz a Huth Gergely a felelős szerkesztő, aki 2013-ban a Polgár Portálon, akkor is nagyon civilként, a Merkelt kioktató ernyőhordozós levelet is szintén felelős szerkesztőként közzétette)

Ahol napvilágot látott a negyvenkettők instanciája ott rögvest bekövetkezett az elkerülhetetlen is: megjelentek az ilyen meg olyan oldali harcias kommentelők indulatosabbnál indulatosabb hozzászólásai. Úgy hittük, s ezzel bizonyára nem voltunk egyedül, hogy, miként a „Sehr geehrte Frau Bundeskanzlerin”, nekünk se érdemes e levélnek különösebb jelentőséget tulajdonítani, a lufi hamar kipukkant. 

Arról, hogy ne merüljön éppúgy gyors feledésbe, mint a két és fél évvel ezelőtti Merkel asszonynak írott, nők a magyar szellemi honvédelemért-egyleti alelnök szövegezte „paraplés” levél nem Pannóniában, hanem a Dunától északra, egy felvidéki tanárember gondoskodott, akinek neve nem ismeretlen a maszol olvasói előtt sem. Ő Fehér István, a komáromi Selye gimnázium földrajztanára, akiről több alkalommal is írtunk, annak okán, hogy egyike azoknak a felvidéki magyaroknak, akiket a Fico-kormány – ezidőtájt az Orbán-kabinet térségbeli egyetlen őszinte barátja és elkötelezett szövetségese –, a magyar állampolgárság felvétele miatt megfosztott szlovák állampolgárságától.

Fehér István, amint megpillantotta a Pesti srácok honlapján a negyvenkét magyar balliberális értelmiségi által írt nyílt levelet Angela Merkel német kancellárnak a Magyarországra érkező menekültek befogadásáért úgy érezte véleményt kell nyilvánítania az ügyben a Facebookon, ahogyan egy pedagógustól, egy tizenéveseket oktató-nevelőtől elvárható Elvégre, amint a Pátria Rádióban elmondta minap: „Én mindig egy őszinte, a szívemen a számon embernek tartottam magamat, én valóban ilyen vagyok és nem szoktam sokat gondolkodni és csomagolópapírba rakni a mondanivalómat.

Az őszintesége eredményét, melynek hatására ''Kötelet és golyót'' kért a komáromi gimnázium tanára a menekülteket támogató politikusokra?, Kötéllel és golyóval büntetné a menekültsegítőket egy felvidéki tanár, Fasiszta tanár a komáromi Selye gimiben? – A Facebookon őrjöng, hogy halált érdemelnek a menekülteket segítő "cionista férgek"! és egyéb, hasonló címeket viselő cikkek születtek a Dunától északra és délre, alább láthatják az olvasóink:

A menekültekre kötelet és golyót kérő bejegyzés – mint láthattuk – óriási visszhangot váltott ki Szlovákia-szerte és Magyarországon is. A negyvenkettők szeptember 6-i levele, mint már megírtuk, magyarországi publikálása után azokon az internetes lapokon, ahol ez olvasható volt, kapott hideget-meleget. A nevüket vállalók hozzászólásaikban jobbára vitatkoztak a levélírókkal meg egymással is, hol érvek mentén, hol csak amolyan exhibicionista módon. A névtelenségbe burkolózó hozzászólók pedig nemegyszer minősíthetetlen szavakat használva gátlástalanul gyalázkodtak és szidták Demszky Gáborékat meg Törzsök Erikáékat, mintegy bizonyítva, hogy mennyire rossz döntése volt a Gyurcsány-kormánynak a lipótmezei Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárása.

Viszont a komáromi Fehér Istvánnak a legnépszerűbb közösségi oldalon tett gyűlöletkeltő ominózus bejegyzése ráirányította a figyelmet egy olyan jelenségre, ami már nem intézhető el egy ajakbiggyesztéssel vagy vállvonogatással, hiszen az illető megszólaló nem akárki volt. Ő egy nevét nyíltan vállaló pedagógus, ő gimnáziumi tanulókat oktat és nevel. Ráadásul, mint kiderült szintén a Bumm által közölt korábbi tényfeltáró cikkéből, notórius Facebookos-merénylő: Komáromban közszájon forog, hogy a Selye János Gimnázium egyik tanára nyíltan hirdeti szélsőjobboldali nézeteit. A pedagógus neve alatt futó Facebook-oldalon a nyilvános posztok között több olyan is olvasható, amelyekben szélsőséges nézetek kapnak hangot. 

Czímer Gábor, a Bumm szerkesztője elhűlve fedezte fel, hogy nem egyedi alkalomról volt szó, ami mögött nem olyan indulatos ötletszerű meggondolatlansága érhető tetten, mint volt minap a szegedi egyetem kancellárjának a menekültellenes, szorongó kamaszra valló  „csínytevése", ami a Facebook-posztja azonnali eltávolítása ellenére is a kormánykinevezettnek az állásába került. Végignézve a komáromi pedagógus tudatosan, kifejezetten nevelő célzattal a nyilvánosságnak szánt és a tanítványai által kedvelt közösségi profilját (arról, hogy beírásaival másokat kíván meggyőzni maga Fehér István beszélt is a Pátria Rádiónak adott interjújában) Czímernek rá kellett döbbennie: egy nagyhírű, az egykori bencés gimnázium legnemesebb toleráns hagyományait értéknek tekintő és azokat ma is a magáénak valló oktatási intézmény tanára diákokat földrajztanítás mellett fajgyűlöletet is okít.

Ott, ahol az iskola a város egyik legnagyobb hajdani polgárának, Schnitzer Ármin főrabbinak, az egykori iskolaigazgatónak, a Ferencz József által koronás aranykereszttel kitüntetett kiváló közéleti embernek és a Jókai-kultusz megteremtésében jeleskedőnek emlékét és nevét a tisztelet jeléül terem viseli, az ő hajdani katedrájáról ez a méltatlan utód antiszemitizmusra nevelhet leendő magyar maturandusokat. Másképpen aligha értelmezhető az alábbi, a Czímer Gábor által közölt bejegyzése, amelybe azt a véleményét népszerűsíti, miszerint „Az EU a végóráit éli! Hagyta – mert megfizették az idióta vezetőit – hogy az USA csicskát csináljon belőle Izrühel segédletével, akinek vizeinkre fáj a foga!

A fiatalokat így mételyező, két esztendeje a budapesti ún. „nemzeti szervezetek” (Jobbik, Új Magyar Gárda, Magyar Nemzeti Gárda) megarendezvényén díszmeghívottként beszédet tartó Fehér István most, az országos, sőt határokon átnyúló botrányos leleplezése után sem érezte szükségét annak, hogy önreflexiót tartva revideálja nézeteit, s netán elgondolkozzon azon, hogy a tanári hivatással vajon mennyire összeegyeztethető a fehér faj tisztaságánaka hirdetése. Úgyszintén nem okozott számára gondot, hogy mint Komárom jövő nemzedékeinek nevelője és oktatója, arra is reflektáljon, bár a 24. órában: helyesen teszi-e egy pedagógus, akire fiatalok nevelést bízzák jóhiszeműen, ha népszerűsíti a hírhedt szélsőjobboldali Betyársereget és még hírhedtebb vezetőjét, a rasszista „szabadságharcos” börtönviselt Tyirityán Zsoltot? Eszébe se jutott eltöprengeni azon a kérdésen, melyet a Pátria Rádió riportere így fogalmazott meg: Van-e határa egy közalkalmazott, egy tanár esetében a szólásszabadságot illetően és van-e elvárható magatartás iskolán belül és iskolán kívül?

Hogy mennyire nem voltak skrupulusai, az kitűnik a Bumm által most közreadott beszámolóból, mely a Pátria Rádió múlt szombat reggeli műsorában elhangzottakat ismerteti. A Vasik János által készített és itt teljes terjedelmében meghallgatható összeállításban elsőként megszólaló, a cionista férgeket kötéllel és golyóval fenyegető szereptévesztett Fehér nem titkolja, hogy semmit se bánt meg az általa eddig írásban és szóban elmondottakból. Szerinte a bajok forrása az, hogy a fősodratú liberális média kimosta sok embernek az agyát. De sebaj, eljött az ő és vele egyforma világlátásúak ideje, mert egyszer’s mindenkorra rendet kellene csinálni.

Nem tagadja azt sem, hogy nézeteit, az óráin sem szokta elhallgatni: én nem hozom szóba, de ha kérdeznek, elmondom a véleményemet. Így vélhetően a gimnazisták már korábban is értesülhetnek arról, amit a stúdió mikrofonjába is büszkén elmondott: a böcsületes zsidó emberekkel semmi bajom soha nem voltsőt semmi bajom még a cionistákkal sem, ha nem akarják elvenni még azt is, ami nekünk Magyarországból megmaradt”. Igaz közben azért tudott „magas szintű” politológiai fejtegetésekbe is bocsátkozni: „A cionizmus világuralomra tör, nekem ez a véleményem, ők irányítják Izraelt és az Egyesült Államokat!.

Amikor viszont szembesíti a riporter az „Izrühel” kifejezésével, angolna módjára siklik, mellébeszél, majd támadásba lendül. Kifogásolja ugyan, hogy a Bumm megjelentette a máig nem csituló vihart okozó bejegyzéseit, de utána némi logikai bukfenccel már arról beszél, szándékosan nyilvánosan tette közzé a bírált bejegyzéseket, hiszen ő az iskolán kívül is nevelni akar: Azért van az én oldalam nyilvánosra állítva, hogy esetleg meggyőzzek másokat is, akiknek egész eddig más volt a véleménye.

Hogy Fehér István dermesztő nézeteiről e helyen szólni kívántunk az több tényező is indokolta. Egyrészt úgy véljük, hogy, amikor egy középiskolai tanár arról a katedráról fejti ki zavaros nézeteit, melyről egykor más nagyságaink mellett Baróti Szabó Dávid, Czuczor Gergely, Pray György, Révay Miklós és Vaszary Kolos is tanított tudományt és emberséget, továbbá azok a falak között hinti a konkolyt, ahol többek közt olyan kiválóságaink is diákoskodtak, mint Beöthy Zsolt, Feszty Árpád, Ghyczy Kálmán, Kaszás Attila, Konkoly-Thege Miklós, Szinyei József, Takács Sándor és főképpen a mai névadó, Selye János, ez a „népnevelés” az ő emléküket is beszennyezi. Másrészt nem kisebb a döbbenetünk annak hallatán is, hogy a Selye János Gimnázium diákjainak és az iskolát magukénak tekintő szülők közül többeknek a reakciója nem az volt, amire Selye János ma büszke lenne. De Jókai és Lehár városának egyetlen jóérzésű polgára sem lehet büszke arra, amit a cikkből a továbbiakban megtudtunk.

A Bumm beszámol arról is, hogy Vasik János rádiós riport összeállításában megszólaltatta a gimnázium egyik diákját és egy szülőt is, akik választ adnak arra, miért jött létre a Kiállunk Fehér István mellett Facebook csoport annak a tanárnak a védelmében aki véleményét őszintén és nyíltan vállaljaés akik egyöntetűen elítélik az általuk bálványozott pedagógust bírálórágalmi cikkeket. (A csoportnak ezidőtáj 1196 kedvelője van.)

Balogh Péter diák elmondta, hogy azért csatlakoztak ahhoz a Facebook oldalhoz, amely címe szerint a Fehér István melletti kiállást tűzte ki célul, mert rágalmazásnak érzi például a Bumm által megjelentetett cikket. A diák bevallotta, hasonlóan gondolkodik, mint Fehér, szerinte a nemzeti öntudatra való nevelés mellett tanárától az önálló gondolkodást is megtanulta.

Kartai Erzsébet Fehér István egykori diákja, és szülőként gyermekét is az illető pedagógus tanítja földrajzra. Kartai a műsorban a tanár nyilvánosságra hozott bejegyzéseiről, „markáns" véleményéről kifejtette: „Valakinek meg kell markánsan fogalmazni".

A komáromi portál a továbbiakban ismerteti a gimnázium igazgatója által elmondottakat, majd közli a Fico-kabinet oktatási miniszterének Juraj Draxlernek a véleményét, melynek lényege így foglalható össze: „a tanárok a Facebookon sem garázdálkodhatnak.

Andruskó Imre a portálunknak azt nyilatkozta, hogy hétfőn az iskolában összehívtak egy pedagógiai tanácsot, amit az egész tantestület alkot. A tanárok nem osztják Fehér Istvánnak a kérdéses posztokban nyilvánosságra hozott véleményét. Az igazgató az ügy kirobbanása után a kérdéses Facebook posztokra hivatkozva írásbeli figyelmeztetésben részesítette Fehér Istvánt a munkafegyelem durva megsértése miatt. Két ilyen írásbeli figyelmeztetés után a munkajog értelmében megszűnhet a pedagógus munkaviszonya. A rádió műsorában Andruskó elmondta, neki a Fehér István által posztolt cikkek nem tetszenek, etikátlannak tartja őket.

Juraj Draxler, oktatási miniszter az iskolákban tartandó előadások kapcsán elmondta, hogy vigyázni kell arra, hogy a menekültekről olyan személyek tájékoztassák a diákokat, akik reális, és nem szélsőséges képet festenek az Európába érkezőkről. A miniszter szerint nem szabad elzárkózni az ilyen irányú beszélgetésektől, de az iskoláknak apolitikusnak kell maradniuk. A minisztérium és az Állami Tanfelügyelet figyelni fogja a szélsőséges szervezetek és a tanárok kommunikációját és amennyiben veszélyeztetettnek érzi a diákokat, az iskolákat, közbeavatkozik.

Draxler a minisztérium portálján is megjelent véleményében külön kiemelte a közösségi hálókon megjelentetett véleményeket.

Természetesen szólnunk kell végül arról is, hogy a „Fehér István-dossziét” minél több oldalról bemutató riportere a Pátria Rádiónak megszólaltatta az ügyben a jogászt is. A szakember, Szalay Zoltán a hatályos szlovák törvényeket részletekre, kiterjedően ismertetve úgy véli: a Fehér István Facebook megnyilvánulásai „kimerítik a közösség elleni izgatás tényállasát, de akár az élet elleni bűncselekményekkel kapcsolatos tényállás is szóba jöhet.

Mi tagadás ebben semmi meglepő sincs, hisz a nyilvánosság előtt elkövetett nemzetiségi, etnikai, faji, vallási csoportok elleni gyűlöletkeltést és annak a nyilvános terjesztését Szlovákia törvényei, akárcsak más országoké büntetni rendeli. Bár, ha ideidézzük, hogy Fehér „tanár úr” (tanár? úr?) ez évben még olyan a „holokamuról" szóló posztokat, azaz a holokausztot tagadó cikkeket is megosztott, azok tartalmával egyetértve, melyekben többek között azt állítják, hogy Treblinka nem volt tisztán megsemmisítő tábor, hanem átmenőtábor, ahol sok zsidó életét mentették meg fürdővel fertőtlenítéssel, ruhacserével" akkor nem lepődhetne meg senki, hogy nemzeti érzelem ide, Vona Gábor és Szávay István barátság oda, a szlovák állampolgárság, amúgy nem megérdemelt elvesztése után következne valami másnak az immár jogos elvesztése.

Nyílván mindezekhez nem sok köze van annak, hogy a szlovák állampolgárság elvesztésében érintett felvidéki jogfosztottak között ott találjuk, azt a Fehér István, akinek friss és kevésbé friss, vállalhatatlan megnyilvánulásaitól hetek óta hangos a szlovákiai és magyarországi sajtó. Mert ő is jogfosztott, akinek igazságot kell szolgáltatni, mint a 103 éves Tamás Ilonkának meg a többieknek. De rokonszenvet nem érdemel, sőt inkább megvetést, ami akaratlanul is ráhull majd e vele egy hajóban kényszerűségből evezőkkel.

Úgy látjuk, Fehér István, mindazzal, amit tett, nem hozta könnyű helyzetbe az őt és sorstársait eddig oly kitartással védő patrónust, Lomnici Zoltánt sem. Az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke a jövőben bárhol és bárhogyan érvel is majd a legjobb tudása szerint, azzal kell majd szembesüljön, hogy egyik védencétől ódzkodni fognak, mint egy leprástól. De talán nem is ő az igazi vesztese annak, hogy efféle nézetek propagátora továbbra is oktathat-nevelhet a komáromi Selye János Gimnáziumban. Hogy kik ők, azt már talán nem is kell elmondanunk…

Felvidéken nemcsak a kisiskolák, köztük hangsúlyozottan a magyar kisiskolák vannak veszélyben. És ezért a veszélyért nem a szűklátókörű és spórolós pozsonyi minisztériumot kell okolni. Meg aztán a példa ragadós és fertőz.

Azon a szombaton, amikor Fehér István a Pátria Rádió vendégeként eszmét futtatott Pozsonyban, az ország másik felében, onnan bő 400 kilométerre, a Kassa közeli Szepsiben, Szepsi Csombor Márton városában, egy álprobléma miatt szembefeszült egymással Magyar Közösség Pártjának és a Hídnak több helyi képviselője. Az adok-kapok nem ért véget a helyi önkormányzati ülésen, hanem folytatódott a Facebookon. A Bugár-féle párthoz tartozó alpolgármesterrel nem egyetértő egyik kommentelő, mint alább látható, tanult a komáromi „nemzeti érzelmű” pedagógustól és nem vitatkozott. Megtalálta ő is a „kézenfekvő megoldást”: kenderkötélre kívánt gyűjteni számára.

HIRDETÉS







Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X