Egy hét magyarságpolitikai írásaiból (május 17-24.)

Egy hét magyarságpolitikai írásaiból (május 17-24.)


-A A+

Vajon valóban parlamenti képviselője nélkül maradhat a Muravidék magyarsága?

Megszólalt a héten, a lendvai Népújságban Tomka Tibor, a szlovéniai magyarság egyetlen sajtótermékének munkatársa és az Éket akarnak verni közénk…? című cikkében beszámolt, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) hétfői rendkívüli üléséről, melyen az érdekvédelmi szervezet Tanácsának elnöki tisztsége és a nemzetiségi parlamenti képviselői poszt betöltésének kérdésköre volt az egyetlen napirendi pont.  Annak ellenére, hogy a Szlovén Korrupcióellenes Bizottság nemrég arról határozott, miszerint Horváth Ferencnek összeférhetetlenség miatt egyik vagy másik tisztségétől záros határidőn belül le kell mondania, a politikus úgy döntött: egyik posztjáról sem mond le. Elnökük döntését a Tanács tagjai egyöntetűen támogatták. 

Ritkán látott hatalmas sajtóérdeklődés közepette került sor a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) Tanácsának május 20-i, hétfői rendkívüli ülésére. A megkülönböztetett odafigyelést az váltotta ki, hogy az MMÖNK első emberének és egyben a szlovén parlament egyetlen magyar képviselőjének jövőbeni lehetséges szerepvállalásáról kellett a testületnek döntenie. A tét valóban komoly és előzménytelen volt a Muravidéken élő őshonos magyar nemzeti közösség önkormányzati, érdekvédelmi valamint más politikai tevékenységét és feladatait ellátó központi szervezete számára. A grémiumnak állást kellett foglalnia arról, hogy elfogadja-e a Szlovén Korrupcióellenes Bizottság (KPK – Komisije za preprečevanje korupcije) nemrégi meghökkentő határozatát, mely mandátumvesztéssel járó összeférhetetlenséget állapított meg a Tanács elnökére, Horváth Ferencre vonatkozóan vagy pedig szembeszegül az amúgy furcsa és megalapozatlannak tűnő ljubljanai határozattal.

Korántsem csak a legkisebb Kárpát-medencei magyar közösség közvéleményét lepte meg, hanem az országos közbeszéd számára is azonnal kiemelt téma lett az, hogy a Dnevnik című rendkívül népszerű szlovén napilap május 9-én hírül adta: Boris Štefanec, a szlovén korrupcióellenes bizottság (KPK) elnöke szerint Horváth Ferenc magyar kisebbségi parlamenti képviselő összeférhetetlenség miatt elveszítheti képviselői megbízását a szlovén parlamentben. Ezt a nyilatkozatot egy többhónapos, ellentmondásoktól sem mentes bizottsági „műhelymunka” előzte meg, melynek során a KPK, azaz a háromtagú független testület, melynek tagjait az államfő nevezi ki hat évre két, egymással köszönőviszonyban sem levő eltérő tartalmú határozatot hozott. Januárban még azon a véleményen voltak, hogy teljesen jogszerű az, hogy Horváth két választott tisztséget tölt be egyidejűleg (ő a MMÖNK Tanácsának elnöke, valamint parlamenti képviselő is egyben), hiszen erről egyetlen szlovén jogszabály sem rendelkezik. Ugyanakkor állást foglaltak arról is, miszerint módosítani kellene a parlamenti képviselők jogállásáról szóló törvényt olyan értelemben, hogy egy személy a jövőben ne tölthessen be egyidejűleg több választott tisztséget. Ennek érdekében kezdeményezték is a jogszabály módosítását a ljubljanai törvényhozás választási és mandátumvizsgáló bizottságánál, de ott mindmáig nem született az ügyben semmilyen döntés.

Szembesülve azzal, hogy a törvényalkotók nem sietik el a dolgot vagy talán nem is kívánnak eleget tenni a követelésüknek, nem kis szerepzavarról tanúságot téve, nagyon hamar maguk léptek a tettek mezejére. Úgy döntöttek, hogy nem lesznek jogi aggályaik (mintha valahonnan számunkra is ismerős lenne ez az elszabadult hajóágyú-féle viselkedés, nemde?)  és rögvest önállóan akciózni kezdtek. Bizonyára „teljesen véletlenül” a célkeresztjükbe éppen egy kisebbségi képviselő, jelesül az őshonos magyarok szlovéniai törvényhozója, Horváth Ferenc került.

Ennek megfelelően a korrupcióellenes bizottság saját januári döntésével szöges ellentétben április 29-én új határozatot hozott. Ebben az integritásról és a korrupció megelőzéséről szóló szlovén törvényre hivatkozva megállapította: Horváth Ferenc tisztségeinek, vagyis parlamenti képviselői és MMÖNK-elnöki posztjainak egyidejű viselése összeférhetetlen, ezért felszólította a képviselőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül mondjon le egyik tisztségéről, és a döntéséről értesítse a bizottságot. Erről szólt mindenekelőtt az ominózus május eleji Dnevnik cikk.

Az említett bizottság határozatában külön kitért a Muravidék magyar nemzeti közösségének gazdasági fejlesztési programja keretében részben a szlovén államtól kapott, de a magyar kormány részéről is odaítélt vállalkozásfejlesztési támogatások itteni koordinálására létrehívott és az MMÖNK által alapított Minta Kft. igazgatói posztjával összefüggő kérdésre. A szálka a szeműkben az volt, hogy ennek irányítója eredetileg szintén Horváth Ferenc volt, aki képviselővé választása után is megőrizte ezt a tisztségét. Csakhogy időközben Horváth ettől a tisztségétől megvált, nem utolsósorban azért is, mert a Minta Kft.-ben tavaly decemberig betöltött igazgatói funkciójának kérdése élénk téma lett az országos szlovén sajtóban.

Hogy miért következett be ez az országos érdeklődés a „független” sajtómunkások részéről azt aligha kell sokáig találgatni. Jól tudjuk, sajnos, hogy mint mindenütt, ahol a Kárpát-medencében élnek magyar nemzeti közösségek, vannak a többségi lapoknak olyan „igazságkereső” közvéleményalakítói, akik számára felettébb gyanút keltő minden megkülönböztetett odafigyelés, minden egyes bőkezű anyagi támogatás, amely Budapesttől, azaz Orbán-kormánytól ered. Erről beszédesen elmond mindent Horváth Ferencnek az a nyilatkozata, melyet még április elején tett: „Minden gyanúját annak, hogy korrupciós helyzetbe lettem volna, elutasítom. Erről a funkcióról egy cent kifizetést nem kaptam. Ez politikai hadjárat személyesen ellenem, és annak a csapásvonalnak a része, ami Magyarország kormánya ellen zajlik. Mivel most jelentős támogatások érkeznek és transzparensen vannak felhasználva, nem pedig különböző érdekszférákhoz mennek.”

Mindez „természetesen” nem hatotta meg a szlovéniai korrupció ellen küzdő bizottság „éber” tagjait. Ők ugyanis megállapították azt is, hogy a képviselői tisztség összeférhetetlen az MMÖNK által alapított Minta Kft. igazgatói posztjával, függetlenül attól, hogy Horváth Ferenc időközben megvált az igazgatói poszttól. Mivel pedig az igazgatói és a képviselői tisztségek összeférhetetlenségét az érintett állítólag formálisan nem hárította el a törvény által megadott határidőig, sőt ez a határidő után úgymond még fél évig fennállt, a parlamentnek mindezek miatt kötelessége megvonni Horváth Ferenctől a képviselői mandátumot.

Jogi szakértők véleménye szerint elképzelhető, hogy a képviselői és az igazgatói poszt összeférhetetlenségét illetően – dacára annak, hogy Horváth az MMÖNK által alapított gazdasági társaság igazgatásáért nem kapott sem honoráriumot, sem egyéb bérezést – mégis a parlamenti képviselők feddhetetlensége védelmében a ljubljanai törvényhozás annak megállapítására kényszerül, hogy a MMÖNK-elnök képviselői mandátumát megvonja és kimondja: pótválasztást kell kiírni a magyar nemzetiségi parlamenti képviselői tisztségre. Úgy látják: ezen a jelenlegi képviselő is jogszerűen elindulhat.

Viszont szerintük egész más a helyzet a képviselői és az elnöki tisztség összeférhetetlenségét illetően. Ebben az esetben megoszlanak a jogászi vélemények. Többségük szerint a Szlovén Korrupcióellenes Bizottság vonatkozó határozatának egyszerűen nincs jogi alapja. Mint ezt tételesen meg is fogalmazódott nemrég a Népújságban: „a két poszt között nincs összeférhetetlenség, ugyanis véleményük szerint a képviselőkről szóló törvényt és a nemzetiségi közösségekről szóló törvényt kell összevetni, és ebben az esetben mindenképpen előnyt kell adni a „választói jognak”, vagyis véleményük szerint egy parlamenti képviselőtől sem lehet elvenni azt a jogot, hogy részt vegyen a nemzetiségi önkormányzat életében, akár elnökként is.

A ljubljanai korrupcióellenes testület verdiktje után a parlament illetékes bizottságának döntése következik, melynek időpontja még nem ismeretes. Ami viszont köztudott volt immár bő két hete: Horváth Ferencnek záros határidőn belül nyilatkoznia kellett, arról hogy miként dönt, amit értelemszerűen meg is ígért saját közösségének és az országos médiának is. Ennek az ideje jött el most hétfőn és ezért volt szó az indító mondatunkban a MMÖNK rendkívüli ülés kapcsán a ritkán látott hatalmas sajtóérdeklődésről.

A Muravidéken élő, a legutóbbi, 2002-ben megtartott népszámlálás szerint mintegy 6 200 fős magyar nemzeti közösség központi szervezetének erről rendkívüli tanácskozásáról a hetente 1400 példányban megjelenő lendvai Népújságban Tomka Tibor „Éket akarnak verni közénk” címmel számolt be a szlovéniai magyarság máig egyetlen, tavaly félévszázados születésnapját ünneplő sajtóterméke legfrissebb számában. Megjegyezzük, hogy Tomka cikkének megjelenése napján a szlovén köztelevízió lendvai stúdiójának magyar adása, a Hidak, mely heti négyszer harminc percben nyolc különböző magyar műsorral szolgálja az ottani magyarság tájékozódását, szintén helyszíni riportot mutatott be, mely ide kattintva megtekinthető.

A muravidéki öt község – Lendva, Dobronak, Hodos, Sal (Šalovci) és Alsómarác (Moravske Toplice) – alakította csúcsszervezetnek ezen a rendhagyó ülésén, amint már szóltunk róla, egyetlen feladata volt: dönteni kellett arról, hogy továbbra is bizalmáról biztosítja a tavaly június 3-i előrehozott szlovéniai országgyűlési választásokon képviselővé választott Horváth Ferencet vagy pedig felszólítja őt, hogy egyik vagy másik választott tisztségéről mondjon le. Vagy netán mindkettőről, amennyiben ezt a megoldást tartja helyesnek.

Hadd áruljuk el már jó előre, hogy Horváth nem értett egyet az ő kettős tisztségét már egyszer jogszerűnek megítélő, majd saját magát megcáfoló újabb határozatával, és ennek hangot is adott a tanácskozás elején. Ezt követően az öt települési nemzeti tanács vezetői és más tanácstagok fejtették ki véleményüket az ügyről. Ők valamennyien habozás nélkül azonnal egységesen kiálltak mellette és fenntartások nélkül feltétlen támogatásukról biztosították őt.

A végeredményt ismerjük tehát, de azért lássuk, miként zajlott le ez a kivételes értekezlet, mely azóta is a közbeszéd tárgya nemcsak Lendván és környékén, hanem az országos szlovén közszolgálati tévében meg a sajtóban. Így például a Dnevnikben is, ahol újólag megszólalt és határozott álláspontot nyilvánított a korrupcióellenes szervezet nevében annak elnöke, Boris Štefanec. Ő itt e szavakkal ítélte el Horváth szembeszegülését az általuk áprilisban hozott második határozatukkal szemben: „A bizottság szerint ez egy nagyon veszélyes gyakorlat alapjául szolgál, amely kétségbe vonja a jogállamiság alapjait és a törvény előtti egyenlőséget.”

Horváth Ferenc a rendkívüli ülés kezdetén írásos nyilatkozatot olvasott fel melyben rámutatott: az ő összeférhetetlenségéről szóló furcsa döntés nélkülözi a törvényes alapot, hiszen a szlovén országgyűlés honatyáinak a jogállását külön törvény szabályozza, „amely nem tiltja a képviselőnek a közjogi jogi személy képviselete funkciójának betöltését.” Ezt kővetően azt se rejtette véka alá, hogy meggyőződése szerint itt egy obskúrus, személyére szóló célzott támadásról van szó. Ebbéli véleményét tényekkel támasztotta alá: „Ilyen a jogi szakértők, valamint az ítélkezési gyakorlat érvényesült álláspontja. A fent leírtakat az Alkotmányjogi Intézet és az SzK (Szlovén Köztársaság) Közigazgatási Bírósága is kimondta.” Végül határozottan leszögezte: „A fent leírtak értelmében a Korrupcióellenes Bizottság felhívásának nem teszek eleget és ezzel kapcsolatos jogaim érvényesítéséhez minden rendelkezésre álló jogi eszközt felhasználok. Az eljárás végéig további nyilatkozatot ez ügyben nem teszek.”

Ezt követően bizalmi szavazást kért maga ellen, rámutatva, hogy amennyiben a testület úgy gondolja, hogy eleget kell tennie a központi állami intézmény felszólításának, a Tanácsnak jogában áll a leváltásáról dönteni, amit természetesen majd tudomásul vesz. A jelenlévő tanácstagok közül viszont senki sem szorgalmazta elmozdítását, hanem ellenkezőleg, – de ezt már tudjuk – egyhangúan támogatásáról biztosították őt.

Ezt a határozott kiállást a választott vezetőjük mellett ekképp tükrözik a jelenlévő újságíró által a Népújság cikkében rögzítettek: 

„A nyilatkozat felolvasása után az elnöklő Horváth Ferenc átadta a szót a tanácstagoknak, egyben felhívta a figyelmüket, hogy az MMÖNK Tanácsa nevezte ki a tanácselnöki posztra, így a tanácsnak jogában áll elmozdítani a posztról, ha az összeférhetetlenségi ügy miatt úgy gondolja. A tanács részéről azonban nem érkezett ilyen javaslat, sőt a községi magyar önkormányzatok elnökei, Varga Edit, Vida Törnar Judit, Vugrinec Zsuzsi, Roman Sonja és Orban Dušan, illetve egyéb tanácstagok is sorjában kifejtették, elégedettek Horváth Ferenc elnöki munkájával, az anyaországból megszerzett támogatásokkal, ezek felhasználásával. Továbbá kifejtették, az elnök mandátumai alatt mindenképpen fejlődés történt a muravidéki magyarság körében, így nem látják annak okát, hogy lemondjon, inkább arra biztatják, továbbra is folytassa munkáját. Az is elhangzott, hogy ezzel az akcióval csak ’éket akarnak verni közénk’.”  

A muravidéki magyar önkormányzat elnökének és nemzetiségi képviselőnek döntésére – mint már említettük – azonnal replikázott a korrupcióellenes állami szervezet irányítója. Nyilatkozatát részletekre kiterjedően ismertette cikkszerzőnk. Ezt alább közre is adjuk:

„Horváth Ferenc muravidéki elnök és nemzetiségi képviselő döntésére már reagált is a KPK elnöke, Boris Štefanec, aki a nyilatkozata szerint előreláthatólag a jövő csütörtökön tartott parlamenti ülésen követelni fogja az Országgyűléstől, állapítsa meg, hogy Horváth Ferenc képviselői mandátuma megszűnt. A korrupcióellenes bizottság elnöke egyben újra felidézte: a KPK már januári ülésén megállapította, hogy az integritásról és a korrupció megelőzéséről szóló törvény (ZINtPK) értelmében a két funkció összeférhetetlen, de ezt a törvényt felülírja a képviselőkről szóló törvény (ZPos), amely nem tiltja a képviselőnek a közjogi jogi személy képviselete funkciójának betöltését. Akkor a KPK felhívta az Országgyűlést, hogy hangolja össze a két említett törvényt úgy, hogy a legnagyobb lehetséges mértékben megakadályozható legyen a tisztségek koncentrálása, mert ez korrupcióveszéllyel jár. Štefanec szerint megengedhetetlen a jelenlegi állapot, az említettek mellett azért is, mert Horváth Ferenc nem mondott le időben az MMÖNK által alapított Minta Kft. igazgatói posztjáról sem, a képviselői mandátumának felvételétől számított háromhónapos határidőtől számítva április elejéig a képviselői mandátuma nem volt legális. Ennek alapján szerinte megkérdőjelezhetők a parlament azon döntései is, amelyek Horváth Ferenc szavazataival születtek meg.”

Jelenleg a labda a korrupcióellenes országos testület térfelén pattog, mely immár presztízskérdésnek tekinti Horváth Ferenc eltávolítását a törvényhozásból. Hogy megtarthatja-e vagy elveszíti-e mandátumát Szlovénia egyetlen magyar országgyűlési képviselője arról a közeljövőben döntenek a ljubljanai parlamentben. Mint Tomka cikkének záró részében olvashatjuk: a végeredmény bármi lehet.

„A KPK várhatóan jövő csütörtökre hivatalosan is megfogalmazásra kerülő véleménye és felhívása után mindenképpen az Országgyűlés valamilyen döntése várható. A parlament mandátumvizsgáló bizottságánál a Levica (Baloldali Párt) már a múlt héten kezdeményezte, hogy Horváth Ferenc összeférhetetlenségét vegyék napirendre, de ezt 6 támogató (a kezdeményező Levica, SMC /Modern Közép Pártja/, SAB /Alenka Bratušek Pártja/ és NSi /Új Szlovénia)), valamint 10 ellenszavazattal elutasították, mivel az Országgyűlés törvényhozói-jogi szolgálata figyelmeztette a tagokat, hogy a napirendre kerüléssel el is kezdődött volna a mandátumfelmentési eljárás, amelyre véleményük szerint nincs jogalap.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X