Egy hét magyarságpolitikai írásaiból (január 31.-február 6.)

Egy hét magyarságpolitikai írásaiból (január 31.-február 6.)


-A A+

Felvidék.ma: „Csáky Pál EP-teljesítményével Szlovákiában dobogós helyen áll”.

Megszólalt a héten a Felvidék.mában Oriskó Norbert, az első szlovákiai magyar hírportál dunaszerdahelyi munkatársa és arról cikkezett, hogy a Magyar Közösség Pártjának képviseletében az Európai Parlamentben első mandátumát betöltő, májusban pedig újrázni kívánó Csáky Pált a második legeredményesebb szlovákiai törvényhozóként rangsorolta egy független ügynökség, mely értékelte az EP valamennyi képviselőjét országonként illetve pártcsaládonként is.

„A kisebbségi sors napi menetelés a nehezebb úton, az asszimiláció felvállalása ugyanis mindig a könnyebb, az egyszerű választás, de pusztuláshoz vezet”jelentette ki két nappal ezelőtt Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) európai parlamenti képviselője Brüsszelben, Az intézmények szerepe az európai kisebbségek életében címmel az Európai Parlamentben általa szervezett konferencián.

A tanácskozáson, melynek első előadója az ő kérésére Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa volt, s azon több felvidéki magyar szakértőnek is lehetősége volt véleményének kifejtésére, Csáky – egyebek között – elmondta: „Ha valaki olyan államba születik, amelyet a saját nemzete hozott létre és működtet, annak nem kell tudatosan megélnie az identitását, mert az állam lényegében mindent biztosít számára. Ha azonban más nemzeti többség által működtetett államban él valaki, akkor szinte naponta megválaszolandó kihívások elé kerül, amelyekre tudatos válaszokat kell adnia”.

A vegyészmérnökből lett politikus-író, aki nyolc éven keresztül 1998 és 2006 között miniszterelnök-helyettese volt Szlovákia legsikeresebb kormányának, a Dzurinda-kabinetnek, 2009-től három évig elnöke az MKP-nak, 2014 óta pedig pártja EP-képviselője, keddi előadásában arról is beszélt: „egy nemzeti-etnikai kisebbség léte, jövője szempontjából nagyon fontos a tudati kohéziós erő, fontosak a kisebbségvédelmi törvények, amelyek garantálják a kisebbségek jogait – és nagyon fontos az intézményrendszer is, amely pilléreit képezi az identitást megőrizni akaró aktivitásoknak.

Mindezekhez hozzátette: „a kisebbségi sors választásához és megéléséhez a kisebbségi intézmények hozzájárulása elengedhetetlen. Az oktatási és kulturális intézmények, a sajtó, a könyvkiadás, a kollégiumok, a fiatalokkal való törődés fórumai, a legszélesebb tömegek kulturális igényeit megszervező mozgalmak szerepe megkerülhetetlen.”

Természetesen Csáky kitért az országában uralkodó állapotok bemutatására is. Felhívta a figyelmet arra, hogy Szlovákiában a lakosság 20 százaléka, tehát minden ötödik szlovák állampolgár valamelyik kisebbséghez tartozik, de státusuk jogilag nem rendezett, a pozsonyi törvényhozás számukra nem alkotott meg egy egységes jogszabályt. Mint mondta: csak résztörvények vannak érvényben például a nyelvhasználatról vagy a kulturális támogatásról. Viszont hiányzik immár egy negyedszázada a nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetét átfogó módon szabályozó kisebbségi törvény. 

Hadd jegyezzük meg közbevetőleg, hogy a már szóbahozott Navracsics Tibor ezen a konferencián hangsúlyosan is szólt a nekünk oly sokatmondó Minority SafePack ügyéről. A magyar uniós biztos felszólalásában ugyanis kiemelte, „az Európai Bizottság hozzáállásában fordulópont következhet be az európai őshonos kisebbségeket illetően, ugyanis az európai sokszínűség megőrzését célzó Minority SafePack polgári kezdeményezés aláírása kikényszerítheti, hogy az uniós bizottság, valamint többi európai intézmény is hangsúlyosabban foglalkozzon a témával. Nem felejtette el azt is hozzátenni: „Jelenleg még nem ez a helyzet.”

A keddi brüsszeli kisebbségügyi konferencia a sokadik, joggal megsüvegelendő hasznos kezdeményezése volt az első EP-képviselői mandátumát reményei szerint nemsokára egy újabb ötéves ciklusra érvényes megbízatást elnyerni szándékozó Csáky Pál számára. Az ő felelős gondolkodását és hozzáállását a kisebb és nagyobb közössége dolgai iránt már jól ismerhetik az olvasóink, hiszen mindenkori óvó-aggódó felfogását és álláspontját megannyi bennünket foglalkoztató kérdésben – többször is bemutattuk e rovatban az elmúlt évek során.

Bennünket, mint olyasvalakit, aki bő negyedszázada jól ismeri Csáky Pált ezért cseppet sem lepett meg, az amit Oriskó Norbert, a Felvidék.ma szerkesztő-munkatársa minap fedezett fel a mepranking.eu weboldalon, s legott meg is osztott a portál olvasótáborával. Ott ugyanis, ahol valamennyi európai parlamenti képviselő tevékenysége áttekinthető és tetszetős infografikai eszközökkel ábrázolva rengeteg információ áll rendelkezésre 751 EP-képviselő tevékenységéről az is kiolvasható: a független ügynökség értékelte a szlovákiai uniós törvényhozók majd’ ötéves teljesítményét, közöttük pedig Csáky Pál dobogós helyezést ért el, pontosabban ő lett „az országos válogatott” ezüstérmese.

„Az értékelés a különböző brüsszeli és strasbourgi aktivitások, valamint az Európai Parlamentben betöltött pozíció alapján készül – tudósított Oriskó, majd elmondta: honfitársai közül a 45,20 pontot begyűjtő felvidéki magyar politikust mindössze az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportjában politizáló Jana Žitňanská előzi meg a maga 75,90 pontjával.

Oriskó cikkében, mely a „Csáky Pál EP-teljesítményével Szlovákiában dobogós helyen áll” címet viseli arra is kitér, hogy ez a különleges „slágerlista” nemcsak országok, hanem az európai pártcsaládok szerint is rangsorolja az érintetteket. Eszerint Európai Néppárt 217 képviselője közül Csáky Pál a 67. helyen áll, ami egyben azt is jelenti, hogy az ő pontszáma a határon túli magyar EP-képviselők közül a legmagasabb.

Hogy ez az előkelő helyezés minek tudható be, azt a következőképpen foglalja össze a felvidéki kolléga:

Csáky helyezéséhez bizonyára hozzájárult, hogy a felvidéki magyarok közül eddig ő töltötte be a legmagasabb posztot az Európai Parlamentben. Az MKP képviselőjének eredménye motiváció lehet a fiatal generáció számára is. Az EP Petíciós Bizottságának alelnökeként végzett tevékenysége során számos, a felvidéki magyarokat is élénken foglalkoztató téma került az Európai Parlamentbe, többek között a vereknyei hulladéklerakat kérdése, a szlovákiai magyar gazdák követelései és az élelmiszerárak unión belüli egyenlőtlenségének problémája.”

A szóbahozott hulladéklerakat kapcsán, ami Szlovákiában országos közügy immár két évtizede, de felénk csak kevésbé ismert, úgy véljük, némi kiegészítő magyarázattal is tartozunk.

Szlovákiából ezelőtt öt évvel 13 képviselő jutott be az Európai Parlamentbe, közülük ketten magyarok, egy az MKP színeiben, egy pedig a Most-Híd vegyespárt politikusaként. Csáky mellett a másik az a Nagy József volt, akit mi tavaly novemberben mutattunk be e helyen, annak okán, hogy akkor Strasbourgban megszavazták azt az általa kezdeményezett, az európai kisebbségek jogait védő uniós dokumentumot, melyet lapunkban Sógor Csaba RMDSZ-es EP-törvényhozó ekkor e szavakkal üdvözölt: „az Európai Parlament még sosem állt ki ennyire határozottan a kisebbségi közösségek védelméért, mint most.” Nagy József a maga 21,50 pontjával 9. helyezést érte el a szlovákiai EP-törvényhozók között a MEP Ranking összesítésében.

Vereknye, az 1972-ben Pozsonyhoz csatolt község, mely ma a szlovák főváros egyik kerülete, miközben napjainkban a metropolisz egyik legdinamikusabban fejlődő városrészévé vált, egyben az ország egyik legnagyobb gondját is megtestesíti. A felelőtlen kommunista országlás máig ható káros és veszélyes öröksége, hogy az idetelepített egyik ipari üzemnek a mintegy 50 éve épített hulladéklerakata oly mértékben mérgezte meg az évek során ciánnal, arzénnel és megannyi más, kimondhatatlan nevű vegyülettel a környék felszín alatti vizeit, hogy az itteni kutakat jó ideje még öntözésre sem lehet használni, ivóvizet belőlük meríteni pedig végképpen nem. Vereknyén egyébként 2002-től hatóságilag tilos is a kutak vizének használata. Mi több, ezelőtt két évvel hivatalosan is megállapítást nyert: a talajba szivárgó mérgező anyagok immár megállíthatatlanul közelítenek Közép-Európa legnagyobb ivóvízkészletéhez, ami a Csallóköz alatt található.

Az évtizedeken keresztül bűnösen elhanyagolt kármentés szükségességére Csáky és két szlovák EP-képviselő közösen hívta fel a figyelmet épp egy esztendeje, tavaly januárban és lobbizott is Brüsszelben a kellő uniós forrásokért. Mi több, a csallóközi ivóvizet veszélyeztető hulladéklerakat felszámolását követelő polgári aláírásgyűjtéses tiltakozást az Európai Parlament petíciós bizottsága, melynek, mint láttuk Csáky az alelnöke, meg is tárgyalta 2018 elején. Az igazsághoz hozzátartozik azonban az is, ekkor már a Hidas politikus, Solymos László vezette környezetvédelmi tárca javában tette ez ügyben a dolgát és hozzá is láttak annak az óriásberuházásnak az előkészítéséhez, amivel menteni lehet a menthetőt. Ennek nyomán pedig mára már meg is kezdődhetett a veszélyes lerakat ártalmatlanítása, mely 2023-ra fejeződhet be. Óriásberuházást említettünk s nem véletlenül: a mintegy 34 milliós eurót felemésztő szanálás során egy 2 km hosszú, 22 méter mély és 80 cm széles felszín alatti szigetelő falat kell megépíteni.

Visszatérve Oriskó Norbert jegyzetéhez, hadd idézzünk annak folytatásból. Abban szerzőnk Csákynak azt a kezdeményezését emeli ki, mely a képviselő ötéves mandátumának ékköveként jöhet számításba. Épp egy esztendeje, tavaly február 7-én azzal, hogy az Európai Parlament Strasbourgban hatalmas többséggel elfogadta az uniós tagállamokban élő kisebbségek védelméről és megkülönböztetésének tilalmáról szóló határozatot (az EP 751 képviselőjéből csak kevesebb, mint húszan nem voksoltak mellette), a testület eddig soha nem tapasztalt egyértelműséggel állapította meg az Unió felelősségét az őshonos nemzeti kisebbségek viszonylatában. Emellett pedig és éppen e határozat mentén, a rendelkezésre álló eszközök fokozott alkalmazására szólított fel.

Ennek a határozatnak a kezdeményezője és koordinátora Csáky Pál volt, akinek ezt az érdemét értelemszerűen külön is és joggal hangsúlyozza a cikk szerzője. Egyben elmondja, hogy a politikus nevéhez fűződő Az uniós tagállamokban élő kisebbségek védelméről és megkülönböztetéséről című európai parlamenti határozat ugyan „áttörésnek számít az őshonos kisebbségek uniós megközelítésében”, de ennek elfogadtatása csak egy fontos állomás volt a megkezdett úton, innen viszont tovább is kell majd lépni. Önként adódik tehát a „Lesz-e folytatás?”-kérdése is, amire majd az MKP újrázni kívánó EP-képviselőjére leadott felvidéki magyar szavazatok adhatnak megnyugtató választ.

Oriskó cikke, illetve az EP valamennyi képviselőjének teljesítményét rangsoroló MEP Ranking lista, melyből, mint láttuk kiderült, hogy Csáky Pál a legeredményesebben teljesítő európai honatya a Magyarország államhatárán túli magyar képviselők közül, bennünket is némi kutakodásra késztetett. Annak jártunk utána, hogy ez az objektív teljesítményértékelés mit árul el a többi határon túli magyar uniós törvényhozóról országonként, pártcsaládonként, illetve a friss „bizonyítványosztás” alapján ők hányadik helyen állnak a 751 fős ranglétrán. Egyúttal rákerestünk a magyar EP-s „éltanulókra” és persze a „kullogókra” is, akinek munkáját, mint már jeleztük, különböző brüsszeli és strasbourgi aktivitások, valamint az Európai Parlamentben betöltött pozíciók alapján értékelték.

Amíg Csáky Pál 45,20 pontja elég volt arra, hogy a második legjobban dolgozó szlovákiai képviselő lehessen, a néppártiak között a 67. helyet foglalja el és az összes uniós képviselők között pedig a 294. helyet, a pontversenyben tőle alig elmaradó RMDSZ-es Winkler Gyula 42,50 pontja csak arra volt elegendő, hogy 15. legyen a 32 romániai képviselő közül. Ez számára a saját frakciójában a 70. helyet biztosítja, az összesített listán pedig a 311. helyet.  Pártársának, Sógor Csabának tevékenységét 23 pontra értékelte a MEP Ranking: Ezzel a pontszámmal 127. lett a néppárti képviselők között és 489. a mindenkit tartalmazó rangsorolásban.

Mint ismeretes, a Fidesz gesztusának köszönhetően hárman jutottak 2014-ben „külhonból” EP-képviselői mandátumhoz, akiket értelemszerűen az értékelők Magyarország küldötteiként kezeltek. Ebből a 21 fős pannón csapatból a legjobban teljesítő külhoni magyar a kárpátaljai Bocskor Andrea volt. Ő immár hivatalosan „magyarhoni” képviselőként 40,20 pontot gyűjtött össze, ezzel a „honos” listán 6., a néppárti rangsorban a 75., a teljes besorolásban pedig 329. helyezett lett.

A vajdasági Deii Andor mintegy fele ennyi ponttal (20,60) még beverekedte magát a magyarországi EP-delegáció 10. helyére, amivel saját EPP-s frakciójának 139. helyezettje lett. Ez a teljesítmény a mostani végelszámolásnál az 512. helyet jelenti számára.

Tőkés László a 21 fős magyar EP-delegáció 18. helyezettje lett, neki mindösszesen 7,50 pontot sikerült begyűjtenie. Ezzel a pontszámmal csak a nála is szerényebb pontszámokat magukénak mondható, a függetlenek frakciójában ülő jelenlegi vagy volt jobbikosokat előzi meg. Tőkésnek ezzel az „vizsgaeredményével” a 195. hely jutott a 217 fős a néppárti parlamenti csoportban, a valamennyi képviselőt összesítő jegyzékben pedig 664. hely lett az övé.

Talán nem lesz érdektelen olvasóink számára az sem, hogy miként alakult a MEP Ranking romániai és magyarországi élmezőnye és kiknek tevékenységét honorálták a mérlegkészítők a legkisebb pontszámokkal.

Íme, a két „dicsőségtábla” és annak fordítottja. Zárójelben a pontszámokat tüntettük fel. Mi tagadás, a két listán elért pontszámok nagyságrendje, akár az élenjárókat nézzük, akár pedig a kullogókat, kifejezetten szembeszökő.

A romániai EP-küldöttség első és utolsó hat helyezettje:

1. Ioan Mircea Paşcu (140,40),

2. Adina-Ioana Vălean (137,20),

3. Cristian Dan Preda (101,30),

4. Norica Nicolai (94,40),

5. Marian-Jean Marinescu (88)

6. Siegfried Mureşan (71,30),

………………………………………

27. Răzvan Popa (18),

28. Leontin Stolojan (17),

29. Traian Ungureanu (14,10),

30. Ramona Mănescu (12),

31. Mihai Țurcanu (6,50),

32. Damian Drăghici (6,21).

A magyarországi EP-küldöttség első és utolsó hat helyezettje:

1. Járóka Lívia (85,60),

2. Gál Kinga (68,20).

3. Jávor Benedek (65,40),

4. Schöpflin György (62,70),

5. Szájer József (54,80)

6. Bocskor Andrea (40,20),

…………………………………………

16. Deutsch Tamás (12,99)

17. Gyürk András (9,36),

18. Tőkés László (7,50),

19. Balczó Zoltán (3),

20. Morvai Krisztina (2,16),

21. Kovács Béla (1,62).  

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X