• 2018. november 22., csütörtök
    Cecília
  • Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6644 LEI
    • 1 USD = 4.0999 LEI
    • 1 GBP = 5.2406 LEI
    • 100 HUF = 1.4502 LEI

Kincsesládánk, Erdély: a háromszéki kúriák nemcsak építészeti gyöngyszemek, életérzést közvetítenek


-A A+

Háromszék a kúriák és kastélyok földje – Székelyföld sajátos társadalmi fejlődésének köszönhetően Háromszéken épült a legtöbb kúria és kastély, a térségben összesen 165 ilyen ingatlant tartanak nyilván. A kisnemesi udvarházak és a kisebb méretű kastélyok sokasága a székelység határőri múltjával magyarázható. Épített örökségünk eme gyöngyszemei a 17. és 19. század között épültek, a reneszánsz, barokk, neoklasszicizmus stílusjegyeket a népi építészet sajátosságaival ötvözve nyerték el egyedi formájukat. A 20. század nehéz időszakai azonban megviselték ezeket az építészeti kincseket, sok kúria elpusztult, az államosítást követően a nagyobb kúriákba termelőszövetkezetek (TSZ), tanintézmények, közigazgatási, szociális és egészségügyi intézmények költöztek. A rendszerváltást követően pedig a tulajdonviszonyok tisztázásának elhúzódása és az anyagiak hiánya miatt sok épület gazdátlanul maradt. Háromszék ma is felbecsülhetetlen értékű épített örökséget őriz, számos településen vannak igényesen felújított kúriák és kastélyok vagy éppen restaurálásra szoruló nemesi udvarházak.

„Háromszéken egyre többen újítanak fel kúriákat, és örvendetes, hogy ezekhez a munkálatokhoz egyre inkább igénybe veszik szakemberek véleményét és segítségét is”, állapítja meg Sepsiszéki Nagy Balázs, a magyar, román és angol nyelven kiadott Kúriák Földje, Háromszék  kötet szerkesztője. Számos szépen felújított kúriát lakóházként használnak, mint a bikfalvi Koréh-Dénes udvarházat, a sepsiszentgyörgyi Serestéj-házat. Néhány udvarház múzeumként működik. Ilyen a csernátoni Damokos-kúria, amelyben 1973 óta falumúzeum működik, amelyet alapítójáról, Haszmann Pálról neveztek el, a nemrégiben felújított miklósvári Kálnoky kastély, amelyben az Erdélyi Élet Múzeuma működik, vagy a zágoni Mikes-Szentkereszty udvarház, amely a falu híres szülöttei emlékkiállításának ad otthont. Emellett számos nemesi lakhely szállodaként működik, amelyek a régi korok hangulatát megidézve korszerű kényelmi szolgáltatásokat kínálnak. Ilyen a Mikes család zabolai, nemesi birtoka (Zabola Estate), az olaszteleki Daniel kastély, a dálnoki Gaál Kúria, a maksai Benke kúria vagy a miklósvári Kálnoky-kastély, amelyben rendszeresen vendégeskedik Károly brit trónörökös is.

Kincsesládánk, Erdély című sorozatunk részeként ezúttal a Háromszéken található több mint 160 kúriából és kastélyból fedeztünk fel néhányat.

A kulturális örökség európai évének égisze alatt az RMDSZ Kulturális Főosztálya az Erdélyi Magyar Televízió, a Maszol hírportál és az Erdély FM partnerségével elindítja a Kincsesládánk, Erdély című kulturális projektet, amelynek célja tévé-, rádió- és online riportsorozat segítségével kiemelni a múzeumokból és mindennapjaink részévé tenni kulturális örökségünket. A sorozat részletesen bemutatja értékeinket, legyen szó épített, szellemi vagy tárgyi örökségről. A nézőket, olvasókat és rádióhallgatókat év végéig Erdély számos pontjára kalauzoljuk el. Az értékeinket bemutató műsort minden hónap utolsó vasárnapján 16 – 16.30 között közvetíti az Erdély TV, havonta jelenik meg riport a Maszol hírportálon, az Erdély FM pedig vasárnaponként 12 és 13 óra között örvendezteti majd hallgatóit.

A legnagyobb és leglátványosabb háromszéki nemesi birtok kétségtelenül a zabolai Mikes kastély, amelynek festői környezete, nemesi hangulata révén elszakadunk a környező valóságtól. A kovácsoltvas kapun belépve az 50 hektáros birtokon a meseszép rétek, erdők, tavak között vezető sétányokon közelítjük meg a körültekintően felújított, de régmúltat idéző épületeket. Elsőként a birtokigazgatóság épülete és a hajdani luxusistálló épülete látható, majd feltűnik a svájci villa, amely jelenleg Roy Chowdhury (született Mikes) Katalin rezidenciája. Így érkezünk az 1905-ben épített és az elmúlt tíz évben luxus szállodává alakított „új kastélyhoz”, amelyet romantikus módon alagút és híd köt össze a 600 éves régi kastéllyal, amely jelenleg Katalin grófnő fiai, Gregor és Alexander otthonaként szolgál. Ezt az épületet csak a köré ültetett fák mögül szemlélhetjük meg, hogy ne zavarjuk a család magánéletét.

Vendéglátónk, Alexander Roy Chowdhury viszont készségesen mesél családja és birtokában lévő kastélyok hányattatott sorsáról és az elmúlt évtizedekben visszaperelt ingatlanok újkori hasznosításáról. A fiatal gróf történelmi feladatának nevezte felmenői hagyatékának megőrzését, ezért igyekszik munkájában maradandót alkotni, ahogy tették ezt az ősei is.

Alexander Roy Chowdhury – Mikes Katalin grófnő és Shuvendu Basu Roy Chowdhury of Ulpur bengáli arisztokrata kisebbik fia – elmesélte, hogy Ausztiában nőtt fel, első alkalommal háromévesen látogatott ősei földjére, a háromszéki Zabolára, viszont csak a hatalmas fasorokra emlékszik, mivel nem engedték őket belépni a kommunizmusban állami gondozóintézetként működő birtokra. Később, 14 éves kora után, nyaranta hosszabb időt is töltött a faluban, és bár nem engedték belépni a kastélyba, már akkor is otthonaként tekintett Zabolára. „Jó volt a gyerekkorom Ausztriában, de valójában akkor éreztem, hogy hazaérkeztem, amikor elhagytuk a Királyhágót”, idézte fel Alexander Roy Chowdhury, aki rámutatott, hogy a Mikes család a 14. században Kolozs megyéből helyezte át rezidenciáját a háromszéki Zabolára, de összesen nyolc birtokkal rendelkeztek Erdélyben.

A békebeli időket idéző zabolai kastélyszálló impozáns lakosztályai a nemesi vendéglátást, a magas színvonalú szolgáltatásokat igénylő turistákat, a kastélyban tartott esküvők nászutas párjait fogadják. A kastély tágas szalonja esküvők, üzleti rendezvények, családi és baráti összejövetelek, borkóstolók, borvacsorák ideális helye, ahol a kandallókból duruzsoló tűz ontja a meleget.

Alexander Roy Chowdhury szerint nagyon fontos számukra, hogy ne múzeumként működtessék a birtokot, hanem vendégeket fogadjanak, rendezvényeket szervezzenek. „Szüleim 1991-ben kezdték perelni a román államot, és eddig minden pert megnyertünk. Nekünk itt kell lenni, építeni és élettel megtölteni a birtokot, különben félreértődik a történelmi feladatunk”, összegzett a fiatal gróf. Hozzátette, hogy havonta egyszer nyilvános jótékonysági eseményt is rendeznek.

Legközelebb július 11-én, szerdán 18.30-tól ad helyet jótékonysági koncertnek a zabolai Mikes-birtok, ahol az uzoni Atlantisz fúvószenekar ad koncertet. A Roy Chowdhury-Mikes Alapítvány az adományokból befolyt összegeket azoknak a Kovászna megyei családoknak ajánlják fel, akik jelentős károkat szenvedtek a heves esőzések nyomán kialakult árvizek miatt.

Nemesi vendéglátás és pezsgő kulturális élet az olaszteleki Daniel kastélyban

A zabolaihoz hasonlóan szerencsésen alakult az olaszteleki Daniel kastély újkori története. A 17. században a vargyasi székely nemes Daniel család építette, a mai formáját az 1669-1680-as felújítás határozza meg, amely Daniel Mihály és felesége Haller Judit nevéhez köthető. Az olaszteleki kastély történelme eltér más erdélyi kastélyokétól, hiszen az egykori tulajdonos még az államosítás előtt elhagyta az országot, a kastély egy helyi család tulajdonába került és tőlük államosították. A kommunizmus éveiben volt benne TSZ-székhely, magtár, tejcsarnok és mészárszék is. A rendszerváltást követően a helybéli tulajdonosok perelték vissza az államtól, ami közel 20 évnyi hányattatást jelentett az olaszteleki kastély életében, míg néhány évvel ezelőtt megvásárolta, és részben európai uniós forrásokból, szakszerűen felújíttatták az új tulajdonosok Rácz Attila és Rácz Lilla.

„Ez egy tízéves történet, amely azzal kezdődött, hogy karácsonyi ajándékként megkaptuk a Kúriák Földje, Háromszék könyvet, amelyben felbukkant az olaszteleki Daniel kastély és a róla szóló leírás azzal fejeződött be, hogy az épület keresi méltó jövőjét”, idézte fel a fiatal informatikai vállalkozó, Rácz Attila. Hozzátette: akkoriban Bukarestben laktak, de szerettek volna hazaköltözni, voltak megtakarításaik az informatikai üzletágból, és amikor háromszéki ingatlan után néztek, egy internetes hirdetésben fedezték fel, hogy eladó az olaszteleki Daniel kastély. „Úgy gondoltuk, izgalmas lehet egy történelmi múlttal rendelkező kastélyszálló, hiszen nem nagyon voltak ilyenek Erdélyben”, mondta a kastélytulajdonos vállalkozó, aki szerint volt ugyan uniós és norvég alapból származó pályázati támogatásuk, de a felújítással járó teljes költségvetés 70-80 százaléka saját tőkéből származott.

„Számunkra ismeretlen világba csöppentünk, hiszen közgazdászként a történelem és műemlékvédelem távol állt tőlük, ezért úgy akartunk az épülethez hozzányúlni, hogy mindenben szakemberekre hallgatunk”, mondta Rácz Attila, aki szerint a megvásárlás után Fehér János művészettörténésszel dolgoztak, akinek köszönhetően megismerték a Daniel kastély történelmi múltját, és a felújítás során felvállalták, hogy odafigyelnek mindenre, amit meg lehet őrizni. Két és fél évig tartott a tervezés, kutatás és pályázás, és ugyanennyi ideig zajlott a konkrét építkezés. A felújítási folyamat végén pedig profi dizájnerhez fordultak, akitől azt kérték, hogy miután megtartották a műemlék jellegét, tegyék a kastélyt modernné és élhetővé a turisták számára, hogy ne azt érezzék, hogy múzeumba érkeztek, hanem olyan helyre, ahol modern körülmények között lehet élni.

Az olaszteleki Daniel kastélyszálló negyedik éve működik sikeresen, és amellett, hogy sok turista vendégeskedik falai között, a térség kulturális életének bölcsőjévé is vált. Rácz Attila szerint a vállalkozásuk sikere a további fejlesztésekre is lehetőséget ad, így felvállalták a Daniel kastélyhoz közel fekvő Bethlen kastély vagy kiskastély felújítását, visszaadják egykori kúriás formáját, bővítik a szállás kapacitást, konferenciatermeket és wellnesst létesítenek.

Dálnok ékessége, a Gaál kúria

„A kúriák és kastélyok által kínált turizmust belengi a nemesi légkör. Ezek nemcsak épületek, hanem egy életérzést kínálnak”, mutatott rá Albert Zoltán. A zabolai kastély birtokigazgatója, aki a dálnoki Gaál kúria működtetéséért is felel, elmondta: a zabolai és dálnoki helyszíneken egyaránt a nemesek fénykorát igyekeznek felidézni, sok gyertyát használnak, a kandallókban folyamatosan égnek a tüzek, az udvarokon hatalmas tábortüzeket gyújtanak, és a vendégeken látszik a jóleső érzés, amikor ilyen környezettel szembesülnek.

Erdély egyik legszebb településén, Dózsa György szülőfalujában, Dálnokon 150 éve épült a Gaál kúria, amelynek újkori hasznosítása négy éve kezdődött, amikor a MOL Alapítvány az építése korszakának megfelelően felújíttatta és a 21. század modernitásával ötvözte, így minden kényelmi faktor megtalálható benne, szaunával és dézsafürdővel, ami a modern turizmusban elengedhetetlen.

Albert Zoltán szerint a birtok 10 hektáros, legyezőszerű területen fekszik, így bőséges természeti környezetet is kínál. A kúriában tágas közösségi terek és parádés borpince is található, előterében sok más történelmi épülethez hasonlóan egy franciakert van kialakítva, vagyis kicsiben egy kastély. A birtokigazgató szerint működtetésében is arra törekednek, hogy illeszkedjenek a nemesi vendéglátásba. A dálnoki Gaál kúria jelenleg főként rendezvényekre igényelt helyszín, de a helyi közösség kulturális életébe is becsatlakozik. Nemrégiben itt szervezték a hagyományos Széchenyi bált, amikor a fiatalok korhű öltözetben, cilinderekben és fodros báli ruhákban idézték meg a reformkor hangulatát. Volt lovaskocsikázás, kaszinó, párbaj és a résztvevők természetesen keringőt táncoltak és bálkirálynőt választottak.

Bikfalva, a kúria-nagyhatalom

A háromszéki települések közül kitűnik a 36 nemesi udvarházzal büszkélkedő Bikfalva. Itt él a háromszéki kúriák és kastélyok kiváló ismerője, Várallyay Réka művészettörténész, aki Budapestről költözött Háromszékre, és szívügye az épített örökség megmentése. Ő maga is jó példával járt elől, amikor képzőművész férjével felújították a lepusztult 18. századi Kóréh–Dénes-udvarházat és takaros családi házat varázsoltak belőle. Háromszéki felfedező utunk számos helyszínén Várallyay Réka volt kísérőnk, így ő mutatta be a felújítás után tavaly átadott miklósvári Kálnoky kastélyt is.

Erdély egyik legszebb késő reneszánszkori kastélyában, a Kálnoky kastélyban az Erdélyi Élet Múzeumát alakította ki a Kálnoky Alapítvány. Ezt viszont élő múzeumként működtetik, azaz be is lehet lakni, és a térség kulturális életének fontos helyszíne.

Kálnoky István 1648-ban írta le naplójában, hogy elkezdte építeni a miklósvári kastélyt, de végleges alakját fia, Kálnoky Sámuel, a legjelentősebb Kálnokyak egyike, Erdély alkancellárja építette meg, idézte fel a kastély történetét Várallyay Réka. A művészettörténész szerint „Bécs fénye vetül a miklósvári kastélyra”, hiszen építtetője Bécsből hívott stukkátort, aki a legpompásabb formájába tette az épületet, illetve a kastély homlokzatán látható táblás díszítő festés is a bécsi palotákra jellemző. A miklósvári Kálnoky kastélyt angolpark veszi körül, rajta tóval, amelynek közepén egy filagória áll. Az ingatlan a baróti önkormányzat tulajdonában van, a Kálnoky Alapítvány hosszú távra bérelte ki az épületet és működteti benne Románia második magánmúzeumát. „Kevés ehhez hasonló berendezett kastély van Erdélyben, érdemes ide ellátogatni, hiszen az ide betérők felfedezhetik az egykori miliőt”, mutatott rá a művészettörténész.

Várallyay Réka az erdőfülei Boda udvarházba is elkalauzolt bennünket, amely elmondása szerint a bardócszéki kúriák legreprezentatívabb példánya, vastag kőfalakkal, barokk tornáccal. Különlegessége, hogy megtalálható benne az eredeti ablakkeret 1713-ból, az építtető Boda Sándor háromszéki alkirálybíró monogramjával. A kúriát többször is átépítették a földrengések miatt, az államosítás után szükséglakásokat hoztak létre benne, majd megüresedett és lepusztult. Az elmúlt években Bardóc község önkormányzata újíttatta fel, és kulturális funkciót kaphat az azelőtt pusztulásra ítélt udvarház.

Sepsiszentgyörgy délnyugati végében, az egykori Szemerja negyedben áll egy érdekes kis udvarház, a város utolsónak megmaradt, középkori stílusban épült ingatlana. Ennek a pazar kis udvarháznak a hányattatott története is a műemlékvédők szerencsés közreműködésének köszönhetően fordult jóra. Várallyay Réka felidézte, hogy a rendszerváltás után bicikliszerelő műhely működött az épületben, majd megvette azt egy műépítész, és 2011-ben a Budapesten szervezett Műemlékek báljának bevételét fordították a megújítására, a munkálatokat az Erdélyi Művészet és Örökség Egyesület végeztette. A falkutatások olyan díszítő motívumokat hoztak felszínre, amelyek az építészeti elemek mellett reneszánsz virágmotívumokat is imitálnak.

Gyűjteményéről és működtetőjéről híres a csernátoni falumúzeum

Háromszéki kúria-felfedező utunk egyik leghangulatosabb helyszíne a Damokos udvarházban berendezett skanzen jellegű csernátoni falumúzeum, amely nemcsak értékes gyűjteményéről,  hanem legendás vezetőjéről, Haszmann Pálról is híres. Pali bácsit az udvarház tágas kertjében, egy padon ülve találjuk, és szinte azonnal belekezd az élményszerű előadásába, amelynek során minél többet mesél, annál kíváncsibbá válik a szerencsés hallgató.   

A csernátoni falumúzeumot a Damokos kúriában és annak parkjában rendezték be, miután az 1950-1970-es években teljesen elhanyagolva állt. A múzeum 1973-ban nyitotta meg kapuját, amikor id. Haszmann Pál (1902-1977) pedagógus felajánlotta erre a célra magángyűjteményét. Munkáját fiai és azok családjai viszik tovább.

A művelődési intézmény skanzen jellegét az udvarház kéthektáros kertjébe telepített székely házak, székely kapuk és vízimalom, valamint épített örökségünk emlékei, kopjafák, keresztek, sírkövek adják. Ugyancsak a tágas udvaron található az egyik legértékesebb gyűjtemény, a régi mezőgazdasági szerszám- és gépkiállítás, amely Háromszék gazdálkodásának múltját, tárgyi és szellemi anyagát hivatott bemutatni. Még alakulása évében létrehozták a Csernátoni Népfőiskolát is, amelynek keretében hagyományos népi mesterségeket, fafaragás, bútorfestés, nemezelés, fonás-szövés, ács, asztalos, kerekes mesterségek, kovácsolás és székelykapu-építés fortélyait sajátíthatják el az érdeklődők. A csernátoni falumúzeumot 1999-ben alapítójáról, Haszmann Pálról nevezték el.

A múzeumnak otthont adó régi Damokos kúria a 17 – 18. század fordulóján épülhetett, de az évszázadok során hozzátoldottak, illetve kívülről mindig rárakódott az a stílusirányzat, amely éppen divatos volt, hasonlóan a belsejéhez és berendezéseihez is, amelyet a kor divatja szerint változtattak. Haszmann Pál felidézte, hogy az épület egykori urai neves vendégeket is fogadtak, így a csernátoni Damokos kúriában vendégeskedett 1882-ben Jókai Mór és felesége, Jókainé Laborfalvi Róza. A neves író ennek a látogatásnak a hatására írta meg a Damokosok című regényét, de Háromszék Vármegyéhez fűződik még a Bálványosvár című regénye is. „A Damokos család sokat tett a háromszéki közösségért és volt jövőképük. A nemesség példamutatásra és emberi tartásra kötelezte őket”, mutatott rá a nyugalmazott muzeológus, aki szerint édesapja Haszmann Pál is azért kezdeményezte a múzeumalapítást, hogy meg tudják mutatni a székely-magyarság szellemi és tárgyi emlékanyagát.

Kúriákra és kastélyokra épül Háromszék turisztikai márkája

Kúriák földje, Háromszék – tetszetős név. Erre épül Háromszék turisztikai márkája”, mutatott rá Kovászna megye tanácsának alelnöke. Grüman Róbert szerint miután sok kúria és kastély bekerült a turisztikai körforgásba, és beindult a nemesi vendéglátás, sokan jönnek a térségbe azért, hogy felidézzék a régi idők szellemét, egykori nemesekként töltsenek pár napot Háromszéken.

Az önkormányzat alárendeltségébe működő Kovászna megye Turizmusáért Egyesület az elmúlt időszakban több mint 200 bukaresti újságírót és bloggert hívott meg, és általuk a központi médiában is pozitív kontextusban jelent meg Kovászna megye, és nőtt az idelátogató turisták száma. „Még sok a dolog, sok felújításra váró kúria van még Háromszéken. A megyei önkormányzat nem tud turizmust csinálni, azt a vállalkozók kell műveljék. Az önkormányzat az infrastruktúra építésben és -népszerűsítésben tud segíteni”, mutatott rá Grüman Róbert, aki szerint hazai és nemzetközi turisztikai vásárokon terjesztett kiadványokkal népszerűsítik a vendégfogadásra alkalmas nemesi udvarházakat.

Ha tehetik, szerezzék be a Kúriák Földje, Háromszék című könyvet, de ami még fontosabb, látogassanak el Háromszékre, a kúriák földjére!

Támogatók:
tamogato


HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X