A szabadkőművesek titokzatos társulását ismertették történészek a Teleki Tékában


-A A+



Újraindult a Teleki Téka Beszélő Könyvek sorozata, a péntek esti beszélgetés témája a 18. századi szabadkőművesség volt. A titokzatos társulás, amelynek a könyvtáralapító is tagja volt, ma is működik Erdélyben.

A szabadkőművesekkel kapcsolatos tévhitekről, a társaság céljairól, elveiről és megvalósításairól Poór János egyetemi tanárral, az ELTE Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszékének vezetőjével Lázok Klára, a Teleki-Bolyai Könyvtár főkönyvtárosa beszélgetett.Bár a modernkori szabadkőművesség születése 1717. június 24-re datálható, a társaság krónikájában már Ádámtól indítják a szabadkőművesség történetét. „Tekintsük mesének, ahogy minden nép eredettörténetét, ők is annak tekintették”- figyelmeztetett Poór.

Megtudtuk, Arkhimédész, Thalész is a szabadkőművesek elődeihez tartozott, de ide sorolják Hódító Vilmost, Caeasart illetve az angol királyok nagy részét. A bárki számára publikus krónikában ötven-hatvan oldalon keresztül elérünk Ádámtól I. György királyig.

Poór beavatta a közönséget a mese valóságalapjába is: a szabadkőművesek a középkori építők céhéből nőtt ki. Ez „nemcsak téglák egymásra rakásáról szólt, hanem az építés művészetéről is”- magyarázza. Az építőszervezetekből kialakult a mai formájában ismert világ dolgairól gondolkodó és vitázó spekulatív páholy.Tartozékaik között megőrizték a kétkezi munka jelképeit: a páholyban a körző és derékszögű vonalzó mellett megjelenik a vakolókanál, illetve a faragatlan kő szimbóluma is.

A tizennyolcadik században vallott elvekről megtudtuk: a szabadkőműves szabad, hívő férfi kellett legyen, aki az államhatalomnak engedelmes alattvalója, és vállalja, hogy nem politizál a páholyokban. Azóta alakultak kifejezetten női, illetve vegyes páholyok is- tette hozzá a történész.

A páholyban uralkodó szabályokról megtudtuk: a tájolásnak nagy jelentőséget tulajdonítottak, így jól követhető szerkezete volt, ezért ha valaki ismert egy páholyt, tájékozódni tudott az összesben. A páholy főmestere keleten ült, északi részen a legfiatalabb inasok. A szőnyeg fontos része volt a páholynak: kezdetben mésszel, szénnel rajzoltak rá, később egyéb technikákkal jelenítették meg rajta a szimbólumaikat.

Bár sokáig konfliktust szült, hogy hol lehet, és milyen elveket képviselhet az „igazi” nagypáholy, végül kialakult két uralkodó típus: az angol és a francia típusú páholy. A francia típusú abban különbözik az angoltól, hogy bonyolultabbá tették a múltjukat és a páholyok működését is: történetükbe beemelték a keresztes lovagokat, a három addigi fokozat (inas, legény, mester) mellé pedig beemeltek még harmincat. „Nincs igazi alá-fölérendeltségi viszony, de vannak fokozatok”- magyarázta Poór.

Szabadkőművesek Erdélyben

Az első bécsi páholynak már voltak magyarországi, illetve erdélyi tagjai is. A feljegyzések szerint itt találkozott Teleki Sámuel és Mozart. Teleki egyébként a tanulmányai során került kapcsolatba a szabadkőművességgel, a páholyban vélhetőleg a 176-os számú hely volt az övé.

Az első erdélyi páholy Brassóban alakult, ezt követően Nagyszebenben alakult társulás.Jelenleg több, mint hatmillió szabadkőművesről tudunk. „Nem titkos, hanem diszkrét társulás” – mondta Poór, aki hangsúlyozta: a szabadkőművesség sznobéria, a szó jó értelmében.

„Egyik legfontosabb tevékenységük a jótékonykodás, céljuk, hogy valamilyen módon rendet tegyenek a világban, hozzátegyenek valamit”- magyarázza. A magyarországi országos mentőszolgálatot illetve a Nemzetközi Vöröskeresztet is szabadkőművesek alapították - tudtuk meg.

A páholyokban zajló viták témája lehet bármilyen kérdés: ugyanúgy tárgyalhatnak egy zeneműről, mint arról, hogy a nemzeti vagy a zsoldos hadsereg a jobb.

A történész fontosnak tartotta kiemelni: az illuminátusok, rózsakeresztesek, jakobinusok és a szabadkőművesek közé tévesen tesznek egyenlőségjelet, hiszen összeköthetőek, de utóbbiak csak elfajzásai az eredeti társulásnak.

Az egyik közönségből jövő kérdésre szintén a közönségből érkezik a válasz. A Marosvásárhelyen működő páholy történetéről a téma szakértője, Sebestyén Spielmann Mihály történész elmondta: a marosvásárhelyi páholyt Bernády György alapította 1905-ben, és tagja volt minden akkori jelentős személy a polgármestertől az alpolgármesteren keresztül a református egyház vezetőéig. 1916-ban a háború miatt a páholyt megszűntették, a ’21-ben újraindított páholy ’36-ig létezett, ’92-ben leheltek újra lelket belé. „Létezik, ez nem titok, de minden más az”- tette hozzá Sebestyén.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X