• 2018. november 19., hétfő
    Erzsébet
  • Kolozsvár
    • -1°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -3°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • -1°
      Kézdivásárhely
    • -1°
      Barót
    • -1°
      Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -0°
      Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • -0°
      Nagyszeben
    • Temesvár
    • -1°
      Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6650 LEI
    • 1 USD = 4.0855 LEI
    • 1 GBP = 5.2540 LEI
    • 100 HUF = 1.4511 LEI

Benéztünk a felújítás alatt álló nagyváradi püspöki palota alá


-A A+

Oda is lementünk, ahol eddig más nem járhatott. Megtekintettük a felújítás alatt álló nagyváradi püspöki palotát és az alatta húzódó óriási pincerendszert. Ez a legnagyobb Romániában.

Az 1762 és 1776 között épült nagyváradi római katolikus püspöki palota a francia barokk palotaépítészet cour d’honneur-ös változatának emléke, amely osztrák közvetítéssel, a tervező Franz Anton Hillebrandt sajátos elképzeléseinek eredményeképpen épült meg. Az impozáns épület nagyrészt őrzi eredeti állapotát, és a berendezését leszámítva viszonylag kevés utólagos beavatkozáson esett át.

Az épület műszaki állapota összességében tekintve kielégítő, de figyelembe véve azt, hogy az utolsó nagyszabású beavatkozás óta csaknem 50 év telt el, szükségessé vált a műemlék építészeti és szerkezeti felújítása, a közműhálózatok cseréje, mindezzel elősegítve az új, multifunkcionális, kiállító és a közművelődést szolgáló terek kialakítását.

Mint írtuk, kétmilliárd forintos magyarországi kormánytámogatással tavaly december közepén kezdődött el a nagyváradi római katolikus püspöki palota felújítása. A kezdeti szakaszban a pincéket takarították ki, majd megkezdték a barokk palota déli szárnya mentén az állványok felállítását, napjainkban pedig már a tetőszerkezet javításán is dolgoznak.

Az éppen zajló munkálatokról Böcskei László megyés püspök, Emődi Tamás tervezőmérnök és Matuz Zsolt projektmenedzser számolt be, körbevezetve az újságírókat és megmutatva, illetve részletesen elmagyarázva, mi történik a Nagyvárad egyik jelképének számító impozáns palotában.

A tetőcsere a sérült elemek eltávolításával kezdődött. Emődi Tamás elmondta, a tetőszerkezetben „erdőnyi” faanyag van beépítve, de ennek csak egy részét kell kicserélni. A cserepeket azonban újakra cserélik. Kérdésünkre a műemlékvédelmi szakmérnök Matuz Zsolt projektmenedzser elmondta, megközelítőleg harminc kamionnyi új, hódfarkú cserepet raknak fel az épületre. Ez a mennyiség annyira sok, hogy ilyen típusú cserépbál máskor két év alatt összesen használnak fel ennyit Nagyváradon.

Az épület alatt végighúzódó pince mérete elképesztő

A leglátványosabb munka jelenleg a palota alatti pincében zajlik. Ide a hétköznapi ember eddig nem nagyon tehette be a lábát, de most a püspökkel az élen bejárhattuk az óriási alagsort. A barokk palota Délkelet-Európa legnagyobb barokk egyházi rezidenciája, így az épület alatti pincerendszer a legnagyobb ilyen jellegű építmény a régióban.

A barokk palota két oldalsó és középső épületszárnya alatt végighúzódó pince mérete elképesztő. A magassága több mint hat méter. Annak idején ide szekerekkel hajtottak be és a kocsik a pincében nyugodtan forgolódtak.

Az alagsori folyosók szintén rendkívül impozánsak. Az itt végzett munkálatot azzal kezdték, hogy szétszedték és elhordták az itt tárolt óriási boroshordókat, majd leverték a vakolatot, hogy lélegezhessenek a téglafalak.

Néhány, a püspöki palota pincéjében lévő boroshordót azért meghagytak, hogy majd megmutathassák, mekkora tárolókban őrizték itt a nedűt. Megtudtuk, ezek a hordók viszonylag fiatalok, a kommunizmus idején itt működő cég készíttethette ezeket. Ami azonban szinte biztos, hogy ezeket itt a pincében rakták össze, mivel méretükből adódóan egyben sehogyan sem tudták volna ide lehozni.

Elkezdődött a restaurálás is

A barokk palota első emeltén megkezdődtek a restaurálási munkálatok. A feltárások során sok falfestésre bukkantak, de igazán értékes eddig csak néhány került elő. 

Az egyik teremben eredeti, az 1770-es évekből való képek kerültek napvilágra, miután a szakemberek gondosan eltávolították róluk a festékrétegeket. Az egyik restaurátor kérdésünkre tudatta, három réteget találtak az egyébként világi jellegű freskókon, a legalsó réteg pedig „rolnis technikával”, vagyis hengerrel készült, ami azt jelenti, hogy a szocializmusban takarták el a több évszázados falfestéseket.

 

 



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X