Március végére régi pompájában tündökölhet az aradi Kultúrpalota


-A A+



2014 februárjában kezdődött el az aradi Kultúrpalotában a filharmóniának otthont adó rész belső restaurálása, a külső javítási munkálatoknak pedig már két évvel korábban nekiláttak. A sok esztendeig elhúzódó restaurálás eredményeként 2018-ban, fennállásának 105. évében ismét megnyílhat, és régi pompájában tündökölhet a 20. század eleji aradi értelmiség által megálmodott közművelődési központ.

A Szántay Lajos neves műépítész tervei alapján a Maros partján épült Kultúrpalotát sokan a város építészeti ékkövének és büszkeségének tartják. Az 1913 őszén elkészült és átadott épület emelését a 19. században a művelődésszervezés céljából alapított – és a kommunizmus bukását követően újraalapított, ma is működő – Kölcsey Egyesület kezdeményezte. A múlt századfordulón az ipari fellendüléssel egy időben a művelődési élet is fejlődött, gazdagodott Aradon. Ezért volt szükség az akkor már több ezer relikviából álló 1848-as Ereklyemúzeumnak állandó otthonra, amely ugyanakkor az egyre gyarapodó közkönyvtár befogadására is alkalmas volt, továbbá megfelelő koncerthelyszínként is szolgált – magyarázta Puskel Péter helytörténész, nyugdíjas újságíró.

A filharmónia híresen jó akusztikájú koncerttermében Bartóktól Enescun át Richard Strassuig számos híresség adott hangversenyt. 1913-ban egyébként két erdélyi városban, Marosvásárhelyen és Aradon adtak át hasonló funkciójú épületet. A marosvásárhelyi a magyaros szecesszió hangsúlyos jegyeit viseli magán kívül és belül, az aradi kívül historizáló, belül pedig az akkor divatos szecesszió jegyei ismerhetőek fel.

Korszerű színpadtechnika és koncertorgona is kerül az épületbe

Az aradi Kultúrpalota felújítására nagy szükség volt már, hiszen legutóbb az 1970-es évek végén, a ’80-as évek elején renoválták. „Az épületnek két tulajdonosa van, a megyei és a helyi önkormányzat. Az egyik részében a megyei múzeum kap helyet, a másikban, amelyik most felújítás alatt áll, a város által fenntartott filharmónia működik” – magyarázta Bognár Levente aradi alpolgármester.  „Az egész beruházás körülbelül 5,2 millió euró, vagyis mintegy 24 millió lej. Első fázisban rendbe kellett tenni a tetőt, mert befolyt az esővíz, megrongálva a gyönyörű freskókat. Az előcsarnokot fedő kupola és a homlokzat timpanonos része is megrongálódott” – magyarázta az elöljáró.

Ezt követte a belső restaurálás, aminek során feltárták az eredeti díszítőelemeket. A koncert- és a kamaratermet, az előcsarnokot és a folyosókat, valamint a ruhatárat is felújították. Lifttel és mozgáskorlázott-feljáróval látták el az épületet, a színpad hidraulikus emelőt kapott, ennek segítségével a zenekart és a kórust felemelhetik, vagy leereszthetik az alagsorba.

Az egyik legfőbb újítás, hogy koncertorgonát építenek fel a terembe. Ennek a terve a Kultúrpalotát építő elődöknek is az álma volt, tette hozzá Bognár Levente. „Már 1911-ben, két évvel az épület átadása előtt gyűjtést szerveztek az orgonára. A korabeli dokumentumokból tudjuk, hogy a Kölcsey Egyesület, amelyik tulajdonképpen a Kultúrpalota felépítésének a kezdeményezője volt, egy orgonaalapot hozott létre, 1572 korona össze is gyűlt. Viszont utána kitört az első világháború, a történelmi vihar Romániához sodorta a várost, így aztán ez a törekvés megszűnt. Most itt volt az alkalom, hogy több mint száz év után, ha már ekkora munkába kezdtünk, orgonával is felszereljük” – magyarázta az alpolgármester.

A restaurálás és felújítás során a klasszikus zenei koncertekhez illő székeket is beszereztek a 630 néző befogadására alkalmas nagyterembe, mert mostanáig irodai székekről hallgatta a közönség a hangversenyeket.

A felújítási munkálatok befejezési határideje március 30., de Bognár Levente szerint az orgona beszerzése és beszerelése, a végső simítások, az akusztikai szakemberek utómunkálatai még legalább két hónapot vesznek igénybe, így legközelebb nyár elején élvezhető ismét hangverseny a koncertteremben. A filharmonikusok addig a hadsereg művelődési házában próbálnak és lépnek fel.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X