Űrbe kiszervezett fogyasztás és hulladéktárolás – kiállítás a Tranzit.ro-ban

Úgy tűnik, lemondtunk arról, hogy a saját bolygónkat tegyük fenntarthatóvá, inkább arra rendezkedünk be, hogy kiszervezzük az űrbe, amit lehet – üzeni a kolozsvári Tranzit.ro-ban február 20-ig megtekinthető kiállítás.

Anca Benera és Arnold Estefán bukaresti művészek A máshol hívása című közös kiállítása keddtől látogatható a Brassai Sámuel utca 5. szám alatt. A látványvilág meglehetősen tiszta: amikor belépünk, egy összetákolt rakétát találunk, amelybe bebújva és felemelkedve a rakéta orrába kerül a fejünk. A növényzettel körbevett lyuk fölött pedig egy új világ nyílik meg előttünk: felvételről látható egy rakétaindítás.

A terem másik felében pedig korábbi rakéták rajza és rövid leírása látható, illetve az 1967-es „világűr-szerződés”, a „Szerződés az államok tevékenységét szabályozó elvekről a világűr kutatása és felhasználása terén, beleértve a Holdat és más égitesteket”, amelynek fő rendelkezése szerint senki nem helyezhet el tömegpusztító fegyvereket más égitesteken vagy az űrben.

Ez a meglehetősen plasztikus és egyszerű leírás persze nem elég ahhoz, hogy megértsük a kiállítás mondandóját. Éppen ezért jobb, ha az esemény leírásában olvasottakhoz fordulunk segítségül. Mint írják, „míg az első műhold pályára állítása a hidegháború kontextusában, a politikai ideológiák elsőbbségért folytatott versengésének kereszttűzében zajlott, az azóta eltelt időben a fellövések a mindennapjainkat meghatározó kereskedelmi szolgáltatások és tudományos tevékenységek járulékos részei lettek”.

Az elmúlt hatvan évben több mint negyven ország küldött műholdat az űrbe, több mint 6600 alkalommal. Ezek több mint fele maradt orbitális pályán, mivel mindössze 3-4 évig működnek, utána űrhulladékká válnak.

A kiállítás alkotói felhívják a figyelmet arra is, hogy egyre kevésbé beszélhetünk államok közti versengésről: egyre inkább a piac válik fontos szereplővé ebben a kérdésben (is). „A NASA-val és egyéb nemzeti valamint nemzetközi űrkutatási programokkal sorosan együttműködve a Mars kolonizálását is megcélozták. (…) Az aszteroidák nyersanyagkészletének bányászata a Planetary Resources prioritása, s hogy mennyire nem alaptalan képzelgésekről van szó, mi sem bizonyítja jobban, minthogy az űrből hozott ritka fémek és egyéb ásványi anyagok földi értékesítésének jogi keretét Luxemburg állama már meg is teremtette” – emlékeztetnek.

A két művész tavaly ősszel, a bécsi MUMOK-ban mutatta be Debrisphera című projektjét. A „debrisphera” általuk alkotott fogalom a földkéreg azon területeire és ember alkotta képződményeire utal, amely a háborús konfliktusok céljából és következményeképpen jött létre. A most látható kiállítás a Debrisphera második része, amely a világűri exodus problémájával, elsősorban a hulladék-korszak kérdésével foglalkozik.

Kapcsolódók

Kimaradt?