• 2018. november 21., szerda
    Olivér
  • Kolozsvár
    • -1°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -3°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • -2°
      Kézdivásárhely
    • -1°
      Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6662 LEI
    • 1 USD = 4.0794 LEI
    • 1 GBP = 5.2488 LEI
    • 100 HUF = 1.4518 LEI

Magyar kultúra napja: erdélyi művészeket díjaztak Kolozsváron


-A A+

Hatodik alkalommal adta át az RMDSZ az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat azoknak a művészeknek, akik az erdélyi magyar kultúra átörökítéséhez, megismertetéséhez kiemelt módon hozzájárultak. Idén is három kategóriában díjaztak: az irodalom területén Bréda Ferenc írót, esszéistát, a képzőművészetben Betuker István festőművészt, előadóművészet kategóriában pedig Kele Brigitta szoprán énekesnőt tüntették ki vasárnap este Kolozsváron, a sétatéri kaszinóban. 

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta: a magyar kultúra napja, a Himnusz születésének, befejezésének napja „az alkotó ünnepe is”. „Az alkotó, a teremtő ember ünnepe is ez a mai, hisz minden kulturális érték az alkotótól eredeztethető. Alkotó nélkül nincs kulturális érték, kultúra nélkül nincs emberi lét” – jelentette ki. A szövetségi elnök hozzátette: kultúra nélkül csak „lecsupaszított, a transzcendenciát nélkülöző” életről beszélhetünk.Fotók: Gönczy Tamás, RMDSZ

Továbbá figyelmeztetett, hogy „a kultúra múlt, jelen és jövő”. „Hozunk valamit magunkkal, a kulturális örökségünk letűnt korok hagymahéjszerű rétegződéseit, amely burok és rejtett tudás egy időben. Őrizzük, újraértelmezzük, rátámaszkodunk, faggatjuk, nekivetjük a hátunkat” – magyarázta, majd hozzátette, hogy a kultúra jövő is, egy „teremtésre váró holnap”, egy ház, „amely sosem készül el”, „amelyet mindig építünk”. Ezért a magyar kultúra ünnepe egyszerre jelent felszabadultságot és szorongást, mondta. 

Kelemen Hunor szerint 2017 remek év volt a kultúra perspektívájából. Sok új alkotás gazdagította a magyar kultúrát, olyan alkotások, amelyek „talán részesei lesznek az egyetemes kultúrának” is. A szövetségi elnök ugyanakkor kifejtette, nincs válasza arra a kérdésre, hogy a kultúra jobbá teszi-e az embert, de meglehet, már nem is ez a kultúra célja, magyarázta. „Az alkotás nemcsak választ ad, hanem kérdéseket is szül, új, járatlan vagy járatlannak tűnő utakat nyit meg” – mondta.

Drámapályázatot hirdet az RMDSZ

Az RMDSZ elnöke kiemelte, a romániai magyarok számára 2018 „érdekesnek ígérkező év”. „Ünnepelhetjük, mondhatnánk ironikusan, hogy egyáltalán még itt vagyunk, hisz olyan száz esztendőt tudunk magunk mögött, amely alatt többször célul tűzték ki, hogy a magyar kultúra nyomait is eltörlik ebből a tájból. És bizakodóak vagyunk, mert tudjuk, hogy mit akarunk” – fogalmazott Kelemen Hunor. „Büszkén kell vállalnunk azt, hogy kik vagyunk, mit akarunk, milyen jövőt szeretnénk magunknak” – összegezte üzenetét.

Megemlítette az RMDSZ 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában programját, amelynek célja, hogy felmutassa mindazt, amivel a magyar közösség az elmúlt száz évben gazdagította az országot, majd bejelentette: drámaíró pályázatot hirdetnek a Communitas Alapítvánnyal közösen, „amely a mi transzilván létünk utolsó száz esztendejét hivatott központi témájává tenni”. A pályázati felhívásról itt olvashat részleteket, beküldési határidő  2018. június 30., 16 óra.Bréda Ferenc

Irodalom kategóriában Bréda Ferenc írót, esszéistát díjazták. Egyed Péter filozófus laudációjában elmondta, 2017-ben négy műve jelent meg a kitüntetettnek, ami szerinte „bámulatos teljesítmény”. A méltatásban egyebek mellett elhangzott, hogy Bréda Ferenc sokféle irodalmi, filozófiai kezdeményezés elindítója volt, aki több mint negyven éven át igazi tanító, útmutató volt. „Kolozsvár mostani szellemisége az ő kisugárzásának is köszönhető” – vélte Egyed.

Kele Brigitta szoprán énekesnőről a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, Szép Gyula elmondta, a művésznőt a világ nagy operaszínpadai is megirigyelték. Sok felé vitte „szerencse, a szakma és a tudás”, először Düsseldorfban vállalt több szerepet, majd énekelt Párizsban, Pekingben, Tel-Avivban és Budapesten is. A világ nagyvárosaiban szívesen látják, sőt gyakran visszahívják, de Kele Brigitta oda csak „utazik”, és „haza mindig Kolozsvárra, Nagyváradra, Erdélybe megy”, fogalmazott Szép Gyula.Kele Brigitta

Betuker István festőművész munkásságáról méltatója, Bács Ildikó rendező többek között úgy fogalmazott, hogy ha a különböző korszakokban a stílus, anyag, színhasználat, kompozíció változott is, a téma mindig örök maradt: az ember és ennek környezetéhez való kapcsolódása, az ember helyzete egy elidegenedett világban, az ember gyötrődése, tehetetlensége, önmaga keresése, magánya. A Szatmárnémetiben született fiatal művész Kolozsváron él és alkot, a Bázis csoport tagja.  

A magyar kultúra napja alkalmával szervezett ünnepséget a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a kolozsvári opera művészeiből álló Loose Neckties Society zenekarának a koncertje zárta.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X