Átlényegült hegesztőmaszkok a csíkszeredai Új Kriterion Galériában

Ferencz S. Apor képzőművész munkáiból nyílt meg a 2018-as év első tárlata a csíkszeredai Új Kriterion Galériában. Ott voltunk a tárlatnyitón és rákérdeztünk a 2018-as tervekre is.

Látványos, ugyanakkor elgondolkodtató tárlatot nézhetnek meg a csíkszeredai Petőfi utca 4. szám alá betérők február 19-ig: az itteni Új Kriterion Galériában ugyanis Ferencz S. Apor képzőművész munkáiból nyílt tárlat csütörtök este.A tárlatnyitó esemény népes közönséget vonzott a Kriterion Alapítvány által fenntartott és működtetett kiállítótérbe, melynek külső termébe a Maszk-projekt sorozatából válogatott munkákat az alkotó, a belső teremben pedig a Recycled memories, azaz újrahasznosított emlékek témát járja körül.Így már belépéskor is föltűnik a hegesztőmaszkos sorozat: ez a tárgy lényegül át a beállított, megkomponált fényképeken. Miként a Bookart Könyvkiadó támogatásával ezúttal is a kiállításhoz mellékelt katalógusban Ungváry-Zrínyi Kata fogalmaz: a maszk különböző helyzetekben való felbukkanása „bizarr zsánerképeket teremt, és minden gyakorlati vonatkozása metaforikus tartományokba lép át (védelem, védekezés, (el)szigetelés, munka, mesterség, látás, tekintet, stb).” Ebben a térben a munkákon szereplő, „átdizájnolt” maszkok maguk is műalkotásokként vannak kiállítva, egyik sorozatban pedig az alkotó Bukta Imre Munkácsy Mihály-díjas magyar képzőművésszel közösen látható, a kiállítás továbbá két képernyőt is tartalmaz, vetített kompozíciókkal. A belső terem kompozícióinak elemei régi fényképek és talált tárgyak, mely a műkritikus szerint mellőzi a negédes nosztalgiázást, és szürreális (mentális) teret hoz létre.A megnyitón Részegh Botond képzőművész, a galéria művészeti vezetője köszöntötte a közönséget és a kiállítót. Ferencz S. Apor pedig jelezte: az utóbbi pár évben őt foglalkoztató témákból kaphat ízelítőt a néző, melyek közül a belső térben kiállított munkáinál személyes emlékeiből dolgozott. „Ez vagyok én”- fogalmazott Ferencz S. Apor, megköszönve a közönség jóleső érdeklődését. A Maszol kérdésére elmondta: az emlékeket feldolgozó munkáit Csíkszereda után a budapesti MAMŰ Galériában állítja ki két szlovákiai, hasonló világgal dolgozó képzőművésszel, Nagy Csillával és Szőke Erikával közösen.

Az Új Kriterion Galériának helyet adó, a Kriterion Alapítvány tulajdonában lévő ingatlanban már 1994-től rendszeresen rendeztek tárlatokat. Jelenlegi nevét 2011 decemberében vette fel a galéria, azóta, hogy az alapítvány vezetője Hajdú Áron, a Bookart kiadó igazgatója lett. Az újranyitáskor Hajdú Áron és a galéria művészeti vezetője, Részegh Botond új koncepciót rendelt: a kvalitás mellett közvetítő szerepet vállalva a kortárs magyar és román, erdélyi és magyarországi művészet között játszik, valamint azt, hogy a folyamatba a galéria helyi művészeket, tehetséges fiatal alkotókat is beemeljen.

„Folytatva bizonyos szinten a Kriterion Galéria tevékenységét, amely 18 évig Márton Árpád kiváló vezetésével működött, a lényege az a dolognak, hogy az Új Kriterion Galéria felvállalta a kortárs képzőművészet bemutatását. Ezt a galériák a környéken – pedig sokan vannak – nem teszik meg” – fogalmazott a kiállítóteret működtető alapítvány vezetője, Hajdú Áron.

Mint kifejtette, az elején az Új Kriterion Galéria csak ötéves projektnek indult, ami sikeresnek bizonyult, mert „nagy nevek”, elismert művészek is eljöttek kiállítani, mint például Nádler István vagy Aurel Vlad. „Ha ők hajlandóak voltak eljönni, ez már jelent valamit. Nekünk nagyon fontos, hogy az itteni emberek is ráébredjenek arra, hogy hol tart ma a képzőművészet, mi az, ami kicsit arrébb történik, milyenek az alkotások, amiket lehet szeretni vagy nem szeretni. Én fontosnak tartom, hogy Csíkszeredában kitartó munkával  most egy újabb ötéves ciklust kezdünk el Részegh Botonddal. Próbáljuk ezt meghonosítani, és előbb-utóbb oda fognak rá figyelni” – magyarázta az igazgató.

A 2018-as tervekről Hajdú Áron úgy fogalmazott: azt reméli, hogy az idén kiterjesztik a román-magyar képzőművészek listáját egyesült államokbeli, szerbiai kiállítókra is, és eggyel több kiállítást is kap a közönség, mint tavaly: összesen 7 tárlatot. „Úgy gondoltam, minőségileg is javítjuk ezt a teret, amit mozgatunk, és professzionálisan próbáljuk megoldani: a munkák szállítását biztosítjuk, nem kell a művész vonatra üljön” – tette hozzá.

Kapcsolódók

Kimaradt?