Kolozsváron játszódó trianoni Hamletről is ír új regényében Térey János


-A A+

„A libidómat nem hergeli a politika” – fogalmazott Térey János magyarországi író, költő Kolozsváron, az Ünnepi Könyvhéten, ennek ellenére sok címkét aggattak már rá, hol szélsőjobbosnak, hol szélsőbalosnak ítélték meg. A Prieger Zsolt újságíró, az Anima Sound System vezetője által irányított pénteki közönségtalálkozón az is kiderült, hogy az író legújabb regényében a főhős többek között a trianoni Hamlet szerepét alakítja.

A Káli holtak című készülő regényében Térey János egy 28 éves színészről ír, aki a képzeletbeli Füst Milán budapesti színház tagja. A fiatal Hamletet alakítja, amely 1918–1920 között játszódik „az összmagyarságot sújtó veszteség egyik reprezentatív helyén”, Kolozsváron. Emellett megkapja egy náci tiszt szerepét a Saul fiában, majd felkérik a Zombiapokalipszis című TV-sorozat főszerepére. A felolvasott részlet alapján ironikus, humoros regényre számíthatunk.Már a beszélgetés elején terítékre kerültek a közélettel és a politikával kapcsolatos kérdések, amikor is Térey első olvasmányélményére, a Winettoura emlékezett vissza, amit Szinnai Tivadar műfordító tulajdonképpen cenzúrázott. „A marxista cenzúra arra késztette az egyébként kiváló kvalitású Szinnai Tivadart, hogy kimetssze Karl May szövegéből a német nacionalista, illetve a vallásos tartalmú részleteket” – fogalmazott.

„Azon emberek közé tartozom, akiknek a libidóját nem hergeli különösebben a politika, a közéleti szereplés pedig végképp nem” – magyarázta Térey János. Vannak olyan negatív folyamatok, amelyek véleménynyilvánításra kényszerítik, de nem gondolja, hogy a költészetnek konkrét hatása lenne a politikára. Elmondta, a politikai szereplőkben olykor drámai hősöket lát, például – mindegy, hogy pozitív vagy negatív hangnemben – egy drámaírónak valamikor inspirációs forrást fog jelenteni a mai magyar miniszterelnök pályafutása és annak fordulatai.

Az aktuálpolitikára való reflektálásokkal Térey nem foglalkozik, tart egy fajta távolságot a mától. Prieger Zsolt szerint az író „a flamand-vallon konfliktusban egy igazi belga”, azaz lírájával nem vesz részt sem a nemzetieskedő poétizmusban, és a liberális diskurzusra jellemző jelzős szerkezetekből sem építkezik. „Ha valakinek ez jól esik, csinálja, de nekem nem ez az asztalom” – reagált Térey.Térey János utalt arra is, hogy sokan úgy gondolják, bizonyos témákkal kényesen kellene bánni azért, hogy ne verjék ki a biztosítékot. „Biztos, hogy egy gyáva, megúszós, biztonsági játékot szeretnénk játszani egész életünkben irodalom címen, amit a költészet napján meg évfordulókon ledarálunk, aztán kasszírozunk, és megyünk haza, vagy pedig tényleg szeretnénk katarzist, tisztánlátást a színpadon vagy a papíron? Én az utóbbira tettem le a voksomat” – fogalmazott.

Annak ellenére gondolja ezt így, hogy általában megosztó fogadtatásban részesül, például abszurdnak tartja, hogy lenácizzák azért, mert a sztálingrádi csatáról német szemszögből ír. Arról, hogy hogyan születnek a papírra vetett hősei, elmondta: legalább négy-öt létező emberből gyúr össze egy szereplőt. Előbb meg kell legyenek a karakterek, és majd ezután lehet őket az irodalom által életre kelteni. „Az a jó, amikor a hőseimmel kelek és fekszek, amikor ismerősként gondolok rájuk” – árulta el, ami egyébként hónapok munkájába telik.

Az író színházi munkáiról megtudtuk, hogy mivel nem dramaturgnak készült, jellemzően visszahúzódva vesz részt a színházi munkafolyamatokban. Ő javaslattételt ír a színháznak, ahol azt kezdenek a szöveggel, amit akarnak – jó jel, ha egyáltalán akarnak foglalkozni az írásával.

Prieger felvetésére érintették a kortárs költészet és a slam poetry témakörét is. Térey szerint egy biztos: a slam irodalomközeli tevékenység, amelynek mozgósító ereje van, ez pedig óriási erény. Annak megítéléséhez viszont, hogy ezek mennyire értékes alkotások vagy sem, nem érzi méltónak magát. A slam előszobája a költészetnek, viszont szerinte papírra vetve nem működnek ezek az írások.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X