Markolók törtek szét 15. századi kőfaragványokat Kolozsvár főterén


-A A+

Szinte hihetetlen, de véletlenül vették észre a régészek, hogy felújítási munkálatok kezdődtek Kolozsvár főterének leletekben gazdag részén. A Főtér nyugati oldalát a tervek szerint május végéig gyalogos övezetté alakítanák, a munkálatok elkezdése előtt viszont nem gondoskodtak a kötelező régészeti felügyeletről, pedig az érintett terület az egykori római várost, Napocát is fedi, 1898-ig pedig több épület is állt itt. Az Erdélyi Történeti Múzeum munkatársa állította le a munkálatokat két héttel ezelőtt, akkor gótikus és római kori leleteket mentett ki a markológépek karmai közül, azóta egy barokk fogadalmi kapu alapja is előkerült. Az ásatás eddigi eredményeiről kérdeztük Csók Zsolt régészt, aki szerint a városvezetés nem fogja fel, hogy milyen ritka lehetősége adódott a város örökségének feltárására.Milyen körülmények között kezdődtek az ásatások a Főtér nyugati oldalán?

2015-ben a regionális műemlékes bizottság kiadott egy olyan engedélyt, amiben azt írja, hogy a Főtér nyugati oldalának a felújításakor minden esetben régészeti felügyelet alatt fognak történni a munkálatok, ugyanakkor a templom előtt régészeti szondákat nyitnak, hogy egy olyan rétegtani oszlopot vizsgálhassunk meg, amelyben látni lehet a város korábbi, 20., 18., 14. századi, Árpád-kori, római kori járószintjeit.

A régészeti szonda egy kis méretű, 2x2 méteres kutatási felület megnyitása, mintavétel.

Ezelőtt két héttel Szabó Csaba régész kollegám küldött pár fotót arról, hogy mi történik. Meghűlt bennem a vér, a kollegámmal ki is mentünk a Főtérre, leállítottam a munkálatokat, fotókat készítettem és megírtam egy hivatalos papírt, amit továbbítottam a megyei örökségvédelmi igazgatóságnak és a kulturális minisztériumnak. Abban kértem, hogy azonnal állítsák le a munkálatokat, és csak úgy folytassák, ha régész szakemberek felügyelik, főleg a templom felőli oldalon, mert ott tele van leletekkel.

Ami a helyszínen fogadott: három masszív markológéppel dolgoztak, a falmaradványok között, amiket kivettek, markolóval széttört gótikus, 15. századi kőfaragvány-részeket találtam meg, volt egy hatalmas faragott római kő is. Ezeket fotókkal dokumentáltam. Utána a cirkusz átment a kivitelező és a polgármesteri hivatal közé, hogy kinek lett volna a kötelessége a régészeknek szólni, kérni a felügyeletet. A befektetők nagy részének nem adnak engedélyt, amíg nem csatolják a dossziéhoz a régész szakemberekkel, például a múzeummal kötött szerződés másolatát. A polgármesteri hivatal saját ügyében ezt nem tette meg. Kiderült az is, hogy a műszaki leírásba, tehát az úgynevezett „caiet de sarcini”-ban, amit a polgármesteri hivatal ad ki a kivitelezőnek, a régészeti felügyelet nem is volt betéve. Miközben egy A-kategóriás műemlékvédelmi zónáról van szó, ami országos és univerzális jelentőségű.

Tehát mind a kivitelező, mind a polgármesteri hivatal mulasztott.

Igen, de főleg a polgármesteri hivatal. Azért, mert van ez az előítélet, hogy ha a régészeket beteszed a lyukba, akkor onnan többet nem szeded ki őket, és késleltetik a munkálatokat. Ehhez képest olyan sebességgel és olyan hatékonyan dolgoztunk az elmúlt két hétben, hogy szerintem a jövő hét közepe fele le is zárjuk ezt a kutatást. Nem értem, hogy miért van az, hogy egy olyan város, amelyik Európa kulturális fővárosi címre pályázott, nem fogja fel, hogy ezek a dolgok a város örökségét gazdagítják. És nem számít, hogy Árpád-kori vagy római kori vagy neolit leletekről van szó.Milyen eredménye van eddig a kutatásnak?

Most nagyobb felületeket nyitottunk meg a templom előtt, felfedtük a barokk fogadalmi kapu alapozását – ennek a szobrait költöztették a huszadik század elején a mai mărăști-téri Szentpéteri templomhoz. Ezeket az elemeket mi fotózzuk, rajzoljuk, dokumentáljuk, majd a végleges jelentést leadjuk az örökségvédelmi igazgatóságnak és a regionális műemléki bizottságnak és ők fogják eldönteni, hogy mi lesz ezekkel a maradványokkal.

A járószinteket sikerült beazonosítani?

Igen. Megvan egy huszadik század eleji járószint, ami valaha úgy nézett ki, hogy folyami köveket – békasót – döngöltek a tér szintjére, ez a korabeli fotókon is látszik és mi is régészetileg azonosítottuk. A mostani járószinthez képest kb. fél méter mélyen van.

És a római járószint?

Ma (szerdán) sikerült azonosítani egy monumentális épület sarkát az egyik szondában és az majdnem 1,60 méter mélyen van. Nagyon szépen látszik a falak mellett a szint, amit ezelőtt 2000 évvel használtak.

Szükség lenne újabb régészeti szondák nyitására?

Igen. Egy civilizált országban, ha egyrészt a helyi hatóságot, másrészt a helyi, úgy román, mint magyar véleményformálókat érdekli, akkor lehet azért lobbizni, hogy az egész oldalt feltárjuk. Mindenkinek a múltja és történelme ott van. Ha már síppal, dobbal, nádihegedűvel készülnek a 2018-as centenáriumra (a Nagy Egyesülés Centenárium, szerk. megj.), akkor ez lett volna az alkalom. Fel kellene fogni, hogy ilyen esélyünk még nem volt megnézni a templom előtti dolgokat és a következő 100 évben már nem is lesz.

A Szent Mihály templom bejárata előtt nem volt még feltárás. A Főtér 19. század végi rendezésekor Pákei Lajos, a város főépítésze volt az, aki a templom északi oldalán ásatásokat végzett és egy kora Árpád-kori temetőt tárt fel. 1994-ben és 2000–2005 között történtek még régészeti ásatások a Főtéren, akkor a Mátyás szoborral szemben egy nagyméretű római kori városi villát tártak fel.

A szűk időintervallum miatt ásnak most csak a templom előtt?

Az a lényeg, hogy odáig tart a beavatkozás. Aztán, ha a templom közvetlen közelében, a bejárat előtt is lesznek beavatkozások, ott is fog kelleni szondázzunk. A 2015-ös engedély nem határozza meg pontosan, hogy hol, csak azt, hogy a templom előtt.

Mikor várható az eredmények publikálása?

Mivel én vagyok az ásatásvezető, ez csak tőlem függ és az időtől, ami nagyon szűkös.

Van esélye annak, hogy a felújítás után jelezzék valamilyen módon a helyszínen, hogy mit tártak fel?

Ezt a műemléki bizottság és a főtervező fogja eldönteni.

Mi a legjelentősebb eredmény a feltártak közül? Mi az, amire nem számítottak? A fogadalmi kapu helye ismert volt…

A kutatás jelenlegi stádiumában nem jött még elő ilyesmi. Érdekes lenne, ha előjönne a középkori cinterem (temető) fala, tehát az a kőfal, amivel a templom körbe volt véve. De ebben a zónában eddig nem jött elő.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X