Teleki Domokosról nyílt kiállítás a Teleki-Bolyai Könyvtárban

A könyvtáralapító Teleki Sámuel fiatalon elhunyt fiának, Teleki Domokosnak mutatja be életútját az a kiállítás, amely a Teleki-Bolyai Könyvtár földszinti, ideiglenes kiállítótermében nyílt meg, és amely a fiatal tudós jegyzetfüzeteit, könyvtárának ritka értékű darabjait, növénygyűjteményét is az érdeklődők elé tárja, illetve színes pannókon ismerteti sokrétű érdeklődését, utazásait.

Az első magyar nyelvű, magyar tájakat ismertető útleírás 120 évvel ezelőtt jelent meg Teleki Domokosnak köszönhetően, aki 1796-ban jelentette meg a kiadványt, hogy „honismeretet terjesszen”. A könyvében Teleki nem csak az ország tájait és településeit írja le, hanem azok lakosságának nemzetiségi, vallási, nyelvi összetételét, gazdasági helyzetét, termelési viszonyait, új létesítményeit és technikai vívmányait, ugyanakkor a jelenségek történeti háttereit is ismerteti – ismertette Petelei Klára, a kiállítás szervezője az Utazások című könyvet, amelynek kéziratai, valamint az első, magyar és a második, német nyelvű kiadását is őrzi a könyvtár és amelyek most a tárlókban megtekinthetők.

Teleki Domokos 1773. szeptember 5-én született a Marosvásárhelyhez közeli Sáromberkén, – szülei: a könyvtáralapító Teleki Sámuel és Bethlen Zsuzsanna, –  bécsi egyetemi tanulmányai után az udvar szolgálatába állt, majd Pesten, a Királyi Kúriánál jurátusként dolgozott. Mivel egészsége már fiatal korában megromlott, annak helyreállítása céljából kezdett utazgatni, az 1793 és 1795 közötti magyarországi útjainak leírásából született a kötete. Ezt ismertetik azok a színes pannók is, amelyek a kiállított korabeli dokuemtumokat, kéziratokat, könyveket kiegészítve számolnak be a fiatal tudós életének fontosabb állomásairól.

Első utazása során a homródi borvízet említi, és a veresvágási opállelőhelyet, második utazásán a „magyar nemes ifjú” – ahogy nevezi saját magát, – Marosvásárhelyt írja le: „nem lehet szép városnak mondhatni, azonban sok nagy és derék épülettel bír”, a református kollégium „érdemes tudós tanítókkal dicsekedhetik”, és „bibliotékával”. Azt is megemlíti, hogy 1616-tól Marosvásárhely szabad királyi város. Kecskemét és az 1794-es nagy tűzvész a harmadik utazásában szerepel, „Magyarország, a Dunán fekvő alsó részén, Horvátországban, a Magyar Litorálén és Trieszt városán keresztül” megtett útját 1795-ből a negyedik utazásában meséli el.

Teleki Domokos életrajzát Deé Nagy Anikó kutatásai tették ismertté, mutatott rá Petelei Klára, aki elmondta, hogy a kiállítás a Teleki Sámuel által összegyűjtött és a Tékában elhelyezett hagyaték egy részét mutatja be. Domokost 1797-ben a a marosvásárhelyi Királyi Tábla számfeletti bírájának nevezték ki, 1798. július 19-én eljegyezte Teleki Anikót, de a házasság már nem jöhetett létre, szeptemberben ugyanis elhunyt.

Kimaradt?