• 2018. november 20., kedd
    Jolán
  • Kolozsvár
    • -4°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -5°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • -4°
      Kovászna
    • -1°
      Kézdivásárhely
    • -4°
      Barót
    • -9°
      Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -5°
      Beszterce
    • -5°
      Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • -9°
      Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6650 LEI
    • 1 USD = 4.0855 LEI
    • 1 GBP = 5.2540 LEI
    • 100 HUF = 1.4511 LEI

Kallós Zoltánt ünnepeltük 90. születésnapján


-A A+

Kilencven évet töltött a romániai magyar népzenekutatás és a szórványoktatás legkiemelkedőbb képviselője, Kallós Zoltán. A Válaszúton született és ma is ott élő „egyszemélyes állam”, ahogy emlegetni szokták, szombat este a Kolozsvári Magyar Operában fogadta a rajongó tiszteletadást attól a közösségtől, amelynek egész életét szentelte.

Gyerekek és felnőttek, néptáncosok és népzenészek, kendős-rokolyás falusi nénik, kolozsvári értelmiségiek és a magyar közösség magasrangú politikai vezetői egy emberként ünnepelték szombat este Kallós Zoltánt, „A lélekmentőt”. Így nevezi Csinta Samu a 90. születésnapjára írt könyvében a tárgyi és szellemi értékek nagy őrzőjét és továbbörökítőjét, a válaszúti néprajzi múzeum létrehozóját, azt az embert, aki a román beolvadástól veszélyeztetett Mezőség falvainak gyerekeit magyar szóra, dalra tanítja.

Igaz könyv egy igaz emberről

A könyvet, melynek teljes címe: A lélekmentő – Kallós Zoltán első kilencven éve, a születésnapi gálaműsor előtt mutatták be óriási érdeklődés közepette a Szamos-parti intézmény emeleti előcsarnokában. A könyvbemutatón részt vett a szerzőn, a főszereplőn és a házigazda Szép Gyula operaigazgatón kívül Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas néprajzkutató is, aki az Antal-kormányban művelődési és közoktatási miniszter volt. Az ő tollából származik a kötet ajánlása is.

A lélekmentő a Hagyományok Háza gondozásában jelent meg, rendkívül igényes, szemet gyönyörködtető kiszerelésben, sok fotóval, legnagyobb erénye mégis az az olvasmányos stílus és közvetlen hangnem, amellyel a szerző közel hozza az olvasóhoz az élő legendát. „Azt akartam, hogy tényleg el is olvassa a könyvet, aki kézbe veszi” – mondta Csinta Samu. Saját meghatározása szerint A lélekmentő leginkább a dokumentumregény műfajához áll közel, interjúkötet ugyanis már jelent meg (több is) Kallós életútjáról.  Elmondta: élete egyik legnagyobb élménye volt a könyv megírásához szükséges kutatómunka, a Zoli bácsival való lassú összebarátkozás folyamata, az egykori munkatársak felkeresése, de legnagyobb csoda talán mégiscsak a jelen: a válaszúti szórványkollégium, ahol igazi „lélekmentés” folyik. És, tegyük hozzá: magyar identitástudat, magyar nyelv- és kultúramentés is.

A kötet hátsó belső borítóján térkép található: a Mezőség, az a terület, ahonnan az iskolás és óvodás gyerekeket hozzák a kollégiumba. Olyan gyerekeket, akik rendszerint vegyes házasságból születtek, a falu románnak tartja őket, és sokszor a kollégiumba kerülésük előtt alig-alig beszélnek magyarul. A magyar oktatás már 25 éve szünetelt, amikor a Kallós Alapítvány 1999-ben, 4 gyerekkel beindította a válaszúti magyar osztályt. Csinta könyve révén az indulás bonyodalmait is végigdrukkolhatja az olvasó, de annál több okot ad bizakodásra a jelen: a négy akkori úttörő egyike ma már maga is a válaszúti magyar óvodában tanítja a kicsiket magyar szóra.

A könyvbemutató után kezdődött az ünnepi gála, amelyen Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke is köszöntötte Kallós Zoltánt, valamint válaszúti kollégisták, idős adatközlők, profi népzenészek és néptáncosok egész sora tisztelgett mesterük előtt.

Orbán Viktor: Kallós mindig csak a népéért dolgozott

A magyar miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet: Kallós Zoltán sohasem mások ellen, mindig csak a népéért, a megmaradásért dolgozott. Hatalmas tartományokat hódított meg, és tartott meg közös emlékezetünkben. Olyan tartományokat, amelyeket „mindörökre elmosott volna a feledés özönvize" – fogalmazott a kormányfő. „Minden perc, amit veled töltünk, fontos a számunkra. Bizonyíték arra, hogy nagyszerű dolog egy hazát szolgálni, és szolgálni azt életre, halálra. Drága Zoltán bátyám, Isten éltessen, maradj közöttünk, maradj meg nekünk sokáig egészségben és boldogságban" – zárta beszédét Orbán Viktor.

Kelemen Hunor: nem tudta legyőzni őt a történelem

 „A szénből a tilalom ellenére is gyémánt lesz” – fogalmazott laudációjában Kelemen Hunor szövetségi elnök, utalva arra, hogy Kallós Zoltán rengeteget zaklatta a kommunista hatalom, de képtelen volt megakadályozni, hogy a merészet álmodó nagy szellem elérje céljait. „Ma tehát annak a diadalát is üljük, hogy közösségünk értékei olyan korban kerültek biztonságba, a maradandóság oltalmába, amikor a több évtizedes diktatúra azok megsemmisítésére törekedett. Azt is ünnepeljük ma, hogy áldatlan léthelyzetét előnyére fordította egy kiváló ember, így az elnyomás fölé emelkedett, nem tudta legyőzni őt a történelem” – mondta az RMDSZ elnöke.

Gergely Balázs: a népi mindentudás egyeteme

Gergely Balázs, a kolozsvári magyar napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke is azt idézte fel, hogy a diktatúra idején Kallós Zoltán kolozsvári lakása „a népi mindentudás egyetemének" a helye volt, ahol a néprajzkutató „két házkutatás között" gyűjtötte és adta át az értékeket, miközben mindig tele volt a háza fiatalokkal, tanítványokkal, mindenkinek jutott étel vagy éppen pénz útiköltségre.

Az ünnepi műsoron azoknak a tájegységeknek a zenéjét és táncait mutatták be a hagyományőrzők, ahol Kallós Zoltán gyűjtőmunkát végzett. A gála végén valamennyi előadó Kallós Zoltánnal és a közönséggel együtt énekelte együtt a néprajzkutató kedvenc dalait. 



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X