Alföldi Róbert mellett állt ki nyílt levélben Gáspárik Attila


-A A+



Nyílt levélben állt ki Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház igazgatója mellett, akinek leváltását magyarországi szakmai körök szerint még karácsony előtt bejelentik.

Alföldi kinevezése 2013. június 30-án lejár. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkársága korábban is hangsúlyozta, pályázat útján fognak új igazgatót kinevezni a Nemzeti élére. Az index.hu szerint már tudni lehet, hogy Vidnyánszky Attila, a debreceni Csokonai Színház igazgatója örökölheti Alföldi Róbert igazgatói posztját.alföldiű

A portál szerint döntést előkészítő szakmai bizottság ezen a héten szerdán össze is ült, az összetételét tekintve azonban nyílt titok, hogy Törőcsik Mari Kossuth- és Jászai-díjas színésznő kivételével minden ember a jobboldalhoz köthető. A testület összehívásától számítva 30 napon belül kell meghoznia a Nemzeti Erőforrás Minisztérium miniszterének.

Gáspárik Attila marosvásárhelyi színházigazgató és egyetemi tanár a fenti döntési procedúra ellen tiltakozott a levelével, amelyet teljes terjedelmében közlünk.

Kedves Robi!

Napok, hetek óta érzem a késztetést, hogy írjak neked. Halogattam, hogy megírjam jó kelet-európai szokás szerint, Pató Pálosan, de igazából abban reménykedve, hogy az amiről szólni akarok, közben megoldódik. Sosem szerettem, ha munkám alatt bekiabáltak, főleg olyanok, akik –maximum- kibicként jöhettek számításba. Ebben a játszmában mi kibicek vagyunk.

Bocsánat, vagyok. Megfogadtam, hogy csak a saját nevemben fogalmazok, mert nagyon sokan óvnak attól, hogy nyilvánosan megszólaljak. Számomra szörnyű, hogy több mint két évtizeddel Ceaușescu diktatúrája után azt látni-tapasztalni, hogy egyesek megint félnek: méghozzá nem a titkosrendőrségtől, nem az adóhivataltól, hanem egy másik ország politikai hatalmasságaitól. Egy olyan országétól, amelyet sokszor Anyaországnak neveznek. Nos, csupán saját nevemben beszélek.gasparik-attila

Valóban nem szeretném, ha Románia egyetlen olyan Nemzeti Színházát, amelyben magyar tagozat is működik, valamilyen bántódás érné a véleményem kinyilatkoztatása miatt. Mi esetünkben –igaz- tárgytalan, mert az egyetlen sikeres magyarországi pályázatunkra megítélt 2 millió forintot, amivel előadásokat szerettünk volna Magyarországra vinni, éppen zárolták.

Szóval, mondom, kibic vagyok. Vagyis az az alak, aki nem kap lapot, mert nem az ő kártyapartijáról van szó, de valahogy mégis ott van és figyel, átél, remél, örül, vagy búsul. Kibicként mondom, nem jól van az, ami a budapesti Nemzeti Színház körül van (készülőben).

Nem vonom kétségbe a többi pályázó szakmai felkészültségét, de minden körülmény a színház körül arra utal, hogy politikai döntés készül. Tudom, hogy nem kergetett régen téged senki a zongora körül, hogy márpedig Robi, neked igazgatónak kell lenned, ha nagy leszel. Tetted a dolgod, mint színész, rendező, tévés, és egyszer csak nyakadba szakadt az a dolog, amit Nemzeti Színháznak hívunk, aminek tartalmát nap mint nap keressük. Azt a tartalmat, ami a veretes szavak mögött van. Itt és most.

Ahogy én látom -távolról néha világosabban lát az ember- te megtaláltad a receptet. Minőségi színház, magas nézettséggel, nemzetközi kitekintéssel, új kérdésekkel, friss válaszokkal. Olyan színházat csinálsz ahol mi, -határon túliként címkézett művészek- otthon érezzük magunkat. Mikor ott játszunk, vagy éppen előadást nézünk: nem érezzük a különbséget, a megkülönböztetést, a vidéki rokon státusunkat, a szegényszagot. Jó nálatok magyar színésznek lenni, éppen olyan jó, mint amikor Párizsban, Varsóban, Londonban játszunk, román útlevéllel ugyan, de a magyar kultúrát képviselve. Önzőnek tűnhet, hogy ennyit beszélek magunkról, de hidd el, itt nagyon sokan várják a folytatást, ENNEK folytatását.

Vannak, akik egy politikai változástól –hírtelen- tehetségesekké lesznek… Nos kedves Barátom, szorítok neked, de ha a Nagy Rendező most nem téged akar akkor annak örülök, hogy színészként, rendezőként nagyobb energiával dolgozhatsz. És mindig lesz hely „ahol felolvashatol”, ha nem is a Duna-parton, de itt a Maros-parton. Üdvözlünk és várunk (egy nyugodtabb időre)!

dr. Gáspárik Attila a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója, egyetemi tanár, Románia

Marosvásárhely, december 7.

HIRDETÉS







Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X