Kortárs összművészeti központot hoznának létre az egykori zsinagógában


-A A+

Összművészeti központtá alakul a Knöpfler Vilmos utcai zsinagóga Marosvásárhelyen – jelentették be egy keddi sajtótájékoztatón.

Adott egy volt zsinagóga Marosvásárhelyen, amelyet a ’30-as években épített magának a marosvásárhelyi ortodox zsidó hitközség, de teljesen befejezni soha nem tudta, részben mert nem volt rá elég pénze, részben mert 1944 után már nem volt, aki befejezze.

A szocializmus éveiben ipari célokra használták, aztán különféle vállalatok működtek benne, a Román Televízió induló marosvásárhelyi stúdiója is egy darabig ott kapott helyet. Most nagy változás előtt áll az épület, a szakrális helyet megpróbálják belakni, összművészeti központtá alakítani. Hozzájárult a marosvásárhelyi zsidó hitközség is, hogy az András Lóránt Társulat táncszínházi előadásokat tartson, illetve megszervezzen egy olyan kortárs művészeti házat, amilyen még nincs a városban.

Erről tájékoztatta a sajtót a társulat, amely a hétvégén nyilvános bemutatóra készül, várja a marosvásárhelyieket, hogy belépjenek a Knöpfler Vilmos (Braila) utcai volt zsinagógába, a piros téglás épületbe, és megismerkedjenek azzal a csapattal, amelynek tagjai „szent őrültek”, ahogy Kovács Levente rendező, egyetemi tanár fogalmazott. A színművészeti egyetem volt dékánja maga is részt vett a sajtótájékoztatón, és arról beszélt többek közt, hogy a kultúra, a művészet mindig mostohagyermeke volt a társadalomnak, a politikumnak. Az utóbbi 150 évben alig változott valami, ami a színház, a művészetek megítélését illeti – jelentette ki. Szerinte az erdélyi színjátszásnak mindig voltak hőskorszakai, amikor a szent őrültek éltették hidegben, mostoha körülmények között, anyagiak hiányában is a művészetet.

A sajtótájékoztatón téglákat raktak egy deszkára, és elmagyarázták, hogy ezzel az építkezéssel, ami elkezdődött, szeretnék befejezni azt a tragikus sorsú , amelyet egy közösség felépített, de már nem tudott befejezni. Ha nem most, hát egy következő generáció fejezi be majd – mondta András Lóránt társulatvezető, aki a téglákat is ismertette: a legnagyobb az a zsidó közösséget jelképezi, hiszen az övék a legnagyobb érdem, majd következnek a társulatalapítók és van egy tégája Kovács Leventének is, aki szakmailag és emberileg is melléállt a társulatnak.

Van még egy hely egy téglának kihagyva, de mivel az illető, András Tünde, a társulatvezető húga, nagyon szerény és nem szeretné előtérbe kerülni. Ő az ugyanis, aki anyagi hátteret biztosított eddig a társulatnak, hogy működhessen.

A társulat tagjait is bemutatta András Lóránt: Györfi Csaba koreográfus, Hodgyai István grafikus, Pál Alíz, Bezsán Noémi, Tőkés Imola, Vetési Orsolya, Muresán Alíz, Dabóczy Dávid, Macaveiu Blanka, Könyves Orbán Evelin, Orbán Elíz Beáta, Joó Renáta, Szabó Franciska, Kányádi György és Madarász Arnold. A zöme már végzett a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem koreográfia szakán, néhányan most kezdték az egyetemet, néhányan másod-, illetve harmadévesek. Közös bennük az, hogy nem akarnak külföldre menni táncolni, itthon akarnak élni táncművészként, művészként, alkotóként.

Erre gondolt András Lóránt is, amikor megalapította a saját magáról elnevezett társulatot is. Romániában hasonló csupán Bukarestben működik. Ha ennyi fiatal tehetség végez a marosvásárhelyi egyetemen, akkor munkahelyet lehetne nekik teremteni, a városnak pedig valami újat, hasznosat nyújtani – valahogy így gondolkodott a társulatvezető, aki arról is beszélt, hogy miért épp az ő nevét viseli az általa irányított társulat. „Mert megtehettem, mert megvan minden képességem” – fogalmazott, miután megjegyezte, lehet, hogy nagyképűen fog hangzani a magyarázata, de nem az. Ő ugyanis felkészült arra, hogy társulatot alapíthasson, mint ahogy most a csapata is eljutott oda, hogy nyilvánosság elé álljon, mert bizonyított az utóbbi egy év alatt.

Az október 9-11. közötti Moving bricks évadnyitóra öt előadással készül a társulat, amelyből kettő még a tavalyi, kettő most kerül bemutatásra, illetve egy, amely arról szól, hogy hogyan jön létre egy táncszínházi produkció.

A társulat május óta várja a marosvásárhelyi önkormányzat határozatát, amellyel a szóban elhangzott ígéreteket konkretizálják: támogatást nyújtanak a függetlenségükhöz ragaszkodó intézménynek. Amennyiben ez nagyon rövid idő alatt nem történne meg, a megnyitót követően be is zárnának, hiszen nincs fűtés az épületben. A fűtést és a villanyt kellene fizetnie az önkormányzatnak, no meg a fizetéseket is. A városnak, annak ellenére, hogy pályázik az Európa Kulturális Fővárosa címre, egyetlen kulturális intézménye sincs. Most ezt a lehetőséget úgymond tálcán kapja, élnie kellene vele – hangzott el a sajtótájékoztatón.

Az egykori zsinagógában minden olyan kortárs művészeti ág helyet találna, képzőművészet, zene, színház, amely a mozgásról, a dinamikáról szól.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X