Hetvenhetesek tárlata

A Marosvásárhelyi Művészeti Líceum 1977-ben végzett és a művészi pályát folytató egykori diákjainak alkotásaiból nyílt kiállítás a Kultúrpalota földszinti kiállítótermeiben.
Kozma Rozália szervező érdeklődésünkre elmondta, egyfajta összegzésnek szánták a hónap végéig látható tárlatot, visszapillantást a pályafutásuk derekán levő képzőművészek számára, aki közül többen is hosszú utat tettek meg, mások később kezdtek el alkotni, néhányan a hagyományos eszközöket használják, másokban nagyobb a kísérletező kedv.

Az akkori 25 végzős közül 15 végezte el a képzőművészeti egyetemet, köztük Fülöp Mária, Hideg Margit, Kozma Rozália, Nagy Ödön, Pongrácz Hedvig, Sipos Sándor, Székely Géza, Vass Csaba.

„Annak ellenére, hogy a létszám nem teljes, a kiállítás nagyon értékes, nagy meglepetéseket is tartogatott, hiszen olyan kollegák mutatkoztak be itt, akiknek eddigi alkotásaik különböző okokból elkerülték a marosvásárhelyi kiállítótermeket" – mondta Kozma Rozália, a kiállítás kurátora, aki szerint a világ különböző tájairól hazalátogatott alkotók a világ sokszínűségét hozták magukkal, szimbólumokat, metaforákat, amelyek eddig ismeretelenek voltak az itthonmaradottak számára.

A kiállítást az érettségi találkozóra érkezettek egykori tanárainak, Hunyadi Máriának és Hunyadi Lászlónak a munkái gazdagították.

A jelenlevő művészek három-három munkával mutatkoztak be. Fülöp Mária Bukarestből érkezett haza a Lengyelországban megihletett alkotásaival. 

Kilátás című, egyméteres szitanyomat a reklámmal elfedett villamosablakot ábrázolja. A Kihajolni veszélyes című munka egy vonatablakot ábrázol és hagyja a nézőt továbbgondolni, hogy mi történik, ha mégis kihajolunk, ha szabadon kitekintünk és az ablak nem korlátozza a látóhatárt. Harmadik munkája az ablak témának a folytatása, egy belső teret szimbolizál, az utasfülkét, ahol nem lehet tudni, hogy akár választott, akár véletlenszerű személlyel kell megosztanunk a teret hosszabb-rövidebb ideig. „Ennek az abszurd helyzete foglalkoztatott, hogy hogyan viszonyulunk egymáshoz."

Kozma Rozáliának a három, három különböző technikával készített munkája között az első a tértextil, amely eltávolodik a falfelülettől és háromdimenziós alkotást hozott létre. A Metamorfozóis című munka, amely hagyományos módszerrel, szövéssel három évig készült. A harmadik, a nagy dimenziójú, hat méter hosszú munka egyéni technikával, varrással, applikációval, hímzéssel, ragasztással készült el rövid idő alatt és az emberi sorsot mutatja be a megszületéstől a halálig.

 

Kimaradt?