Január 22.: a Magyar Kultúra Napja

A Magyar Kultúra Napját ünnepli január 22-én a világ magyarsága, 1823-ban ugyanis ezen a napon tisztázta le Kölcsey Ferenc nemzeti imánkat, a Himnuszt. A jeles évfordulóra Románia magyarlakta településein is rendezvények sokaságával hívják fel a figyelmet a kulturális intézmények.

Az ünnep alkalmából a magyar-szlovák határra, a Nógrád megyei Szécsénybe viszik Kölcsey Ferenc Himnusz (Hymnus) című versének eredeti kézirata, melyet rendhagyó kiállítás keretén belül állítanak ki a Kubinyi Ferenc Múzeumban.

A Himnusz eredeti példányát (képünkön), valamint a megzenésített változatot, az Erkel Ferenc által készített eredeti kottát, illetve az Országos Széchényi Könyvtár által rendelkezésre bocsátott, Szécsény történelméhez kapcsolódó eredeti dokumentumokat január 23. és 25. között tekinthetik meg a látogatók az észak-magyarországi településen.

Erdély, a Partium és Bukarest is ünnepel

A Balassi Intézet bukaresti magyar központjában csütörtökön Csörsz Rumen István ad koncertet Az mi keveset írtam, igazat írtam címmel Tinódi Sebestyén énekeiből. A koncerten a közönség ízelítőt kaphat Tinódi költői és tudósítói szerepköreiből, amelyeket az 1554-ben Kolozsvárott megjelent Cronicában foglalt össze. Az előadó az MTA Irodalomtudományi Intézete 18. századi osztályának főmunkatársa, a Musica Historica régizenei együttes művészeti vezetője.

Csíkszeredában a magyar kultúra napja alkalmából köszöntik 70. születésnapja alkalmából Ferenczes István írót és költőt, a kortárs magyar irodalom egyik kiemelkedő alkotóját. Torma Mária előadóművész Krónikás ének című verses pódiumműsorával ünneplik a költőt a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban, az előadáson közreműködik Szűcs Miklós. A rendezvény főszervezője a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi kulturális központja. A két előadó pénteken a gyergyószentmiklósi Művelődési Központban is fellép ugyanezzel a műsorral. Szintén Csíkszeredában a helyi Csíki Játékszín a Mária főhadnagy című operettet mutatja be. A Hargita megyei rendezvényekről itt is olvashat, Székelyudvarhelyen ez és ez és ez történik az ünnep tiszteletére. 

A Kovászna megyei tanács a magyar kultúra napján adja át a Kovászna Megyei Művelődési Központ által 2013-ban alapított Háromszék Kultúrájáért életműdíjat. Az eseményen fellép a sepsiszentgyörgyi Impro-Víziók 2.2 zenekar, és kiosztják a III. Székelyföldi Grafikai Biennále díjait is. A grafikai szemle szintén a magyar kultúra napja alkalmából nyílik meg. 

Marosvásárhelyen 24 órás irodalmi felolvasást tartanak helyi és évfordulós magyar szerzők műveiből, valamint a teljes román irodalom magyarra fordított alkotásaiból. A rendezvényen - amelynek román változatát  január 15-én, a román kultúra napja alkalmából is megtartották - kerekasztal beszélgetések lesznek, amelyeknek meghívottai többek között Kovács András Ferenc és Markó Béla költő, valamint Láng Zsolt író. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház felolvasószínházi est keretében mutatja be Szávai Gézának az Akit átvisznek a hegyen című drámáját, amely erdélyi ősbemutató lesz. A marosvásárhelyi rendezvényekről még több itt. 

Szatmárnémetiben IX. alkalommal szervezik meg Egycsillagú égbolt címmel A Magyar Kultúra Hete elnevezésű rendezvénysorozatot, amely január 18. és 25. között zajlik. Nagyvárad és Berettyóújfalu 15. alkalommal szervezi közösen a magyar kultúra ünnepét, a rendezvénysorozat fővédnöke Kelemen Hunor volt kulturális miniszter. A nagyváradi Szigligeti Színház Molnár Ferenc Liliom című művét tűzte műsorra a magyar kultúra napja alkalmából, a többi váradi rendezvényről itt olvashatnak. 

Csendes lázadás - versben

A magyarságnak a 19. századig nem volt nemzeti himnusza. Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc (képünkön) a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnust. Először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg, a kéziraton még szereplő „Magyar nép zivataros századaiból" alcím nélkül, 1832-ben, Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot.

A Himnusz megzenésítésére 1844-ben került sor pályázat keretében, amelyet Erkel Ferenc, a Nemzeti Színház karmestere nyert meg a zsűri ítélete szerint. A művet 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban, hivatalos állami ünnepségen 1848. augusztus 20-án csendült fel először. A 191 éves Himnuszt a közmegegyezés tette nemzeti imádságunkká, hivatalosan azonban csak az 1949. évi alkotmányt alapjaiban módosító 1989. évi XXXI. törvény iktatta nemzeti jelképeink sorába.

A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben, majd a Hazafias Népfront fórumain hívta fel a figyelmet egy ilyen ünnep fontosságára. „Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is" - mondta a kezdeményező.

Azóta a magyarság szerte a világban megemlékezik január 22. alkalmával a magyar kulturális értékekről. Díjakat adnak át, koncerteket rendeznek, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak. 

Kapcsolódók

Kimaradt?