December 4: Borbála, Barbara, Boróka napja

Azt mondják az öregek, hogy a Borbála a legvidámabb magyar női név, mert benne van a bor is, meg a bál is. December 4-én ennek a görög eredetű névnek a viselőit ünnepeljük. Eredeti alakja Barbara, jelentése: külföldi, idegen (pogány) nő, más források szerint erős, erélyes.

Szent Borbála a tizennégy segítőszent egyike, a középkori magyar néphagyományban az egyik legkedveltebb női szent. Segítségül hívják zivatarban, villámlásban, tűzben és a halál órájában.  Közép-Európában a bányászok legtiszteltebb védőszentje.

A Borbála 16-18. században rendkívül gyakori név volt, a 2000-es években a Borbála a 73-88. leggyakoribb női név Magyarországon. Napjainkban használatos, de nem divatos név. Népszerűbb a görög eredetű Barbara, ami a Borbála keletkezésének alapja.

Szent Borbála (3. század – 306. körül, Nikomédia) tisztelete a 7. századtól terjedt el és ma is erős. Mivel legendája a villámlással kötődik össze, kultusza különösen az olyan szakmákkal forrott össze, amelyek a robbanással, tűzzel valamilyen kapcsolatban állnak. A művészek gyakran ábrázolták úgy, hogy kezében cibóriumot, felette ostyát tart.

Íme néhány részlet az életéről készült filmből:

https://www.youtube.com/watch?v=0d1fiZuu3xE&list=PLF0sSwl1938OxFHXppYZ-gWaMtRCmk912

Szent Borbála neve onnan származott, hogy apja, Dioscurus pogány volt. Hogy megóvja, egy toronyban nevelte. Mégsem tudta teljesen elzárni a világtól, Borbála titokban kereszténnyé lett. Egyszer, amikor apja elutazott, megparancsolta, hogy lakóhelye közelében fürdőt építsenek Borbálának két ablakkal. Távollétében Borbála elérte, hogy a Szentháromság szimbólumaként három ablak épüljön. Amikor apja visszatért, bevallotta, hogy keresztény. Ez akkor, a Római Birodalomban bűnnek számított. Elfogták, megkínozták, végül lefejezés általi halálra ítélték. Borbála végig hű maradt a hitéhez, a keresztény legendárium szerint már ekkor megkezdődtek a csodák körülötte: éjszaka fénnyel telt meg a sötét börtön, sebei minden reggelre begyógyultak és a fáklyák, amelyekkel kínozni akarták, kialudtak, mielőtt hozzáérhettek volna a testéhez. Ruhátlanul kipellengérezték volna a város piacán, de a földből felszálló köd és az égből leszálló felhő ruhaként elfedte testét.

Végül lefejezésre ítélték. Apja maga hajtotta végre az ítéletet. Büntetésül, amikor hazafelé tartott, villám sújtotta halálra. Borbálát egy keresztény,Valentinus temette el, sírja csodák színhelye lett. (wikipédia)

A középkori városok puskaporos tornyát gyakran nevezték el Szent Borbáláról, hogy a szent segítsen megóvni a veszélyes anyagot a felrobbanástól. A bányászok, tüzérek, ágyúöntők, várak védőszentje lett.

A Borbála napi hiedelmek és szokások hasonlóak a Luca napéhoz, de a magyar nyelvterületen csak szórványosan terjedtek el. Jellemzőek erre a napra a női munkatilalmak: nem szabad fonni, se varrni, mert „bevarrnák a tyúkok fenekét”. Söpörni sem szabad, mert elsöpörnék a szerencsét. Vannak erre a napra javasolt tevékenységek, így Göcsejben a tollfosztás, egyes baranyai falvakban pedig a borfejtés. A fiúk Borbála napkor is jártak kotyolni (lucázás) Borbálakor csíráztattak búzát, mely karácsonyra kizöldülve a következő év termésére jósolt. E napon gyümölcságat (egyes helyeken kilenc különböző gyümölcsfa ágát) tettek vízbe. Ha karácsonyra kizöldült, az azt jelentette, hogy a család eladó leánya következő évben férjhez megy.

Feljegyezték, hogy Csíkjenőfalván a 19. századi nagy kolera idején hét éjjel hét Borbála nevezetű fehérnép szőtt, szabott és varrt bal kezével egy férfiinget és gatyát. Felöltöztettek vele egy karót, a falu végére tették, hogy a kolera megijedjen tőle, és elkotródjék.

Ugyanezen a napon ünneplik a Borókákat. A Boróka egy örökzöld növénynemzetség gyűjtőneve. 

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?