A holokausztról tartott előadást Paksa Rudolf történész


-A A+



Paksa Rudolf kutató-töténész, akadémikus Magyarország szerepéről tartott előadást az 1944-es, illetve az azt megelőző deportálásokban, az antiszemitizmus kialakulásában, a magyar zsidó közösségek felszámolásában.

A Kós Károly Akadémia történelmi előadássorozatának csütörtök délutáni meghívottja Nagyvárad után Marosvásárhelyen tartott előadást, pénteken pedig a sepsiszentgyörgyi közönség hallgathatja meg értekezését a holokaszutról és abban Magyarország szerepéről.

A történész azzal kezdte előadását, hogy rámutatott, mit is jelentett Magyarország történetében a holokauszt és hogyan érintette a magyar zsidóságot a megsemmisítés. Volt-e holokauszt? Tette fel a kérdést Paksa Rudolf, aki azoknak, a holokausztot tagadó, vagy kétségbevonó egyéneknek válaszolt, aki sokszor hallatják hangjukat és fogalmazzák meg kételyeiket a második világháború idején történtekkel kapcsolatban. A történész statisztikai adatokkal támasztotta alá, hogy igenis volt, a tragédiákat nem lehet meg nem történtté tenni: Európában 1933-1950 között hatmillió lélekszámmal csökkent a zsidóság száma. A témában többet tudhat meg az érdeklődő Kádár Gábor és Vági Zoltán Holokauszttagadás című könyvéből, amely a konfliktustagado.hu oldalon érhető el.

A holokauszt elméleti hátterét ismertetve Paksa Rudolf beszélt a fajelméletről, a különböző faji tisztaságot hirdető gondolkodókról. H.S.Chamberlain A 19. század alapjai című, 1899-es művében arról értekezett, hogy az „elzsidósodás elkorcsosítja az árja Európát”. Később, 1930-ban Alfred Rosenberg arról írt A 20-ik század mítoszai című könyvében, hogy az árja faj tisztasága képes egyedül a civilizációt tökéletes formára fejleszteni. A fajtisztaság elve szerint a német faj a legtökéletesebb és ahhoz, hogy ez így is maradjon a nem fajtiszta egyének, vagy abnormálisak kiszelektálását sürgeti.

A holokauszt gyakorlatának kialakulása az elüldözéstől a haláltáborokig terjedt. Kezdetben voltak a megfélemlítések és elüldözések, majd a gettósítás következett, végül az Endlüsunk-terv, vagyis a teljes megsemmisítés megvalósítása. A lényege ennek a munkaképételenek azonnali elpusztítása és a munkaképesek halálra dolgoztatása volt.

Magyarország és az antiszemitizmus kialakulása kapcsán rövid kis töténelmi visszatekintést nyújtott Paksa Rudolf, megemlítve a magyar zsidóságnak a társadalomban, a modernizációban betöltött jelentős szerepét is. Az antiszemitizmusnak két változata jellemezte a magyar politikusokat: a kulturális és a biológiai. Míg Bethlen Istvánt és Banga Bélát például a kulturális antiszemitizmus jellemezte, Prohászka Ottokár, Horthy Miklós, Gömbös Gyula a kulturális és a biológiai antiszemitizmussal, hol egyikkel, hol másikkal, vagy egyszerre mindkettővel jellemezhető.

Arra a kérdésre, hogy ki a felelős a magyar holokausztért Paksa Rudolf a nácik mellett a magyar közigazgatást is megemlítette, mert bár a döntő szó a németeké volt, a magyar politikai elit is felelős volt a zsidók deportálásáért.

HIRDETÉS







Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X