banner_ImRoxvBN_webbanner_970x250.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_3UKEdCdT_webbanner_300x250.gif

Háromnyelvű könyv jelent meg Janovics Jenőről

Kolozsváron, a TIFF-házban mutatták be azt a hiánypótló kiadványt, amely az erdélyi filmgyártás és a korszerű színházi szemlélet úttörőjét, Janovics Jenőt ismerteti meg – a magyar olvasók mellett – a románul és/vagy angolul értő olvasóközönséggel.

A könyv Janovics Jenő (1872–1945) életét és munkásságát mutatja be. Janovics rendezőként, színészként, színházigazgatóként, filmszínészként, forgatókönyvíróként, filmrendezőként és producerként a huszadik század elején Kolozsvár egyik meghatározó művészi egyénisége volt. Száz évvel ezelőtt létrehozta az első világszerte sikeres kolozsvári némafilmet, majd 1913–1921 közt valóságos filmipart fejlesztett ki Kolozsváron.  A kötet három nyelven ismerteti a nagy művész életét, impozáns korabeli képsorokkal illusztrálva.

A kötet szerkesztője, szerzője és két szakértője is egyetértett abban, hogy a kiadvány egyik legnagyobb erőssége annak háromnyelvűségében rejlik. A magyarok ugyanis még tudogatnak egyet-mást Janovics Jenőről, de a románok, szászok zöme soha nem hallott róla, az idelátogató külföldiekről nem is beszélve. Pedig Janovics jelentősége nem helyi vagy regionális jellegű: ezt bizonyítja az is, hogy az európai filmtörténet és filmes szakma számon tartja a nagy erdélyi alkotót. Olaszországban például, a Pordenone-i Némafilm Fesztivál 2002-es kiadásán külön szekciót szenteltek Janovics Jenő filmjei bemutatására – tudtuk meg Zágoni Bálint filmtörténésztől.

Éppen ezért a kötet indítványozója és szerkesztője, Andreea Iacob már évek óta dédelgeti a többnyelvű Janovics-monográfia megjelentetésének gondolatát. Végül egy szimbolikus napon, 2012. december 17-én találkozott a leendő szerzővel, Zakariás Erzsébettel: Kolozsvár ezen a napon ünnepelte első színházának 220. születésnapját.

Zakariás Erzsébet azt a kiváltságos és nehéz feladatot kapta évekkel ezelőtt, hogy a Kolozsvári Állami Magyar Színház archívumát kezelje. „Ez az archívum igazából könyvtár, raktár és muzeális értékű tárgyak gyűjtőhelye egyszerre. Olyan értékes dokumentumokat találtam itt, amelyek megkönnyítették a hatalmas adatmennyiség rendszerezését: például Janovics titkárának, Betegh Lászlónak a pontos feljegyzéseit” – emlékezett vissza a szerző a munkafolyamat kezdeti szakaszára.

Akárcsak a szerző, Kötő József színháztörténész és Zágoni Bálint filmtörténész is azt a vonást emelte ki a leendő olvasók számára, amely a ma embere számára talán a legtanulságosabb: Janovics Jenő lenyűgöző karakterét, energiáját, újrakezdési képességét, állandó megújulását. Bámulatraméltó személyiségére számos példát idéz, a „főhős” szédületesen pörgő élete, hullámvölgyei és -hegyei, küzdelmei, sikerei és kudarcai olyan izgalmas olvasmánnyá teszik a kötetet, hogy egy szuszra olvassa el, aki kézbeveszi – legalábbis ezt a visszajelzést kapta Andreea Iacob szerkesztő azoktól a szerencsésektől, akik már elolvashatták a könyvet.

Kötő József arra hívta fel a figyelmet: Kolozsvár 2020 után pályázik a Kulturális Főváros címre, amelynek brandjébe kiválóan illeszkedhet Janovics Jenő alakja: nyitottságával, jövőbe tekintésével, interkulturális világszemléletével a mai ember számára is példát mutat.

banner_ZBiZ5lsB_MASZOL970x250px.gif

Kimaradt?