Hat nyelven beszélt Mátyás király és a lova
  • 2019. február 20., szerda
    Aladár, Álmos
  • -3°
    Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • -3°
      Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • -1°
      Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • -3°
      Marosvásárhely
    • -0°
      Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.7480 LEI
    • 1 USD = 4.1981 LEI
    • 1 GBP = 5.4269 LEI
    • 100 HUF = 1.4915 LEI

Hat nyelven beszélt Mátyás király és a lova


-A A+

Mátyás lovának lányneve van, noha elég egyértelmű külső jelek utalnak arra, hogy ménló hátán ül királyunk Kolozsvár főterén. Legalábbis ezt mondta kedden este, a királyi audiencián – maga Mátyás. Ez még mind semmi: nem csak az uralkodó szobra, de maga a ló is beszélt. Ketten összesen hat nyelven, attól függően, hogy az „alattvaló” hogy kérdezett: magyarul, románul, angolul, olaszul, németül vagy franciául.

Az Igen, tessék! Egyesület által kezdeményezett performansz szervezői csak 50 sorszámot készítettek, de ennél jóval többen álltak a piros kordonnal jelölt „trónterem” elé, hogy kérdéseket tegyenek fel Mátyás királynak vagy a lovának. Vagy javaslatokkal álljanak elő. Egy fiatal hölgy például románul arra kérte az uralkodó szobrát: mondana el neki (románul) egy szerelmes verset. Sajnos Mátyás erre nem készült,  és ezt töredelmesen be is vallotta, későbbi időpontra halasztva a szavalást. Közben újságíró kollégám azon morfondírozik, mi lenne a helyes megszólítás? Szerintem „felséges király” – dönti el végül, méltatlankodva, hogy a legtöbben „kedves Mátyás király” megszólítással illetik Őt. De hallunk „király urat” is. Látszik, hogy jó rég kimentünk a gyakorlatból, amióta a monarchia kikopott az életünkből, már senki nem tudja, hogy kell becsületesen megszólítani egy koronás főt.

Közben egyre-másra jönnek a kérdezők, egy lány például olaszul afelől érdeklődik, milyen a túlvilág? Mátyás hangja (Márkus Barbarossa János), valamint a lóé (László Noémi) hol komolyan, hol viccelődve válaszol, valóban hat nyelven, az elhangzó kérdéstől függően. A kényes témákra (mit gondol Erdély autonómiájáról? Vajon Sabin Gherman jó gubernátor lenne-e? Mi a véleménye az Avram Iancu szoborról?) diplomatikus válaszok érkeznek: minden okos emberből jó gubernátor lehet, nem látjuk a többi szobrot, és ez elég baj, hogy nem látjuk egymást, Erdély autonómiáján még el kell gondolkodnom…stb).

„Hogy hívják a lovadat?” „Ahogy a Don Quijote lovát is: Rozinante” – jön Mátyás válasza, ami általános derültséget kelt, főleg miután maga a ló is megszólal, igaz, női hangon, de azt közli, hogy ménló volta ellenére női nevet kapott.  A kérdések hallatán néha felnevet, jobban mondva felnyerít őparipasága, a performansznak ez a része elég hangosra sikeredett – többen összerázkódunk az ijedtségtől, ahányszor lecsap ránk a hangszóróból a királyi négylábú nyihahája.

Megtudjuk továbbá, hogy a boldog élet titka egy jó kalap, meg hogy ne fázzon a füled (Mátyás szemszögéből), illetve a ropogós fű és a friss víz és „a tér, ahol vágtatni lehet” (a lóéból). A királyunk kedvenc étele a csülkös bableves hagymával, és egyáltalán nem élvezi, amikor a galambok a fejére szarnak. Ezt Ő mondta, úgyhogy el kell hinni Neki.

Az audiencia végére Horváth Anna alpolgármester asszony is befutott (illetve ki, a térre), mint mondta: a saját audienciája tartotta mostanig fogva. Ő volt az egyetlen, aki Mátyás leginkább használt nyelvén, latinul szólt Kolozsvár legnagyobb szülöttjéhez. Mellette magyarul és románul is feltette a kérdést: ki a kolozsvári? Az, aki itt született, vagy az, akit idevetett a sors?

Kolozsvári az, aki otthonának érzi a várost – válaszolta bölcsen a bronzszobor. Ezzel véget ért a kétórás királyi (és paripai) audiencia, a „vitézek és közemberek” elszéledtek, a Főteret megszállta a koratavaszi sötétség. Csak a gyerekek hiszik azt még holnap is, hogy Kolozsváron van egy bronzkirály, aki a lovával együtt hat nyelven beszél.

A nem mindennapi megmozdulásról annak egyik értelmi szerzőjét, Talpas Botondot, az Igen tessék Egyesület elnökét kérdeztük:
Honnan származik az ötlet, hogy hat nyelven „beszéltessétek” Mátyás királyt és ráadásul a lovát is?
Az Igen Tessék Egyesület célja a szabad nyelvhasználat népszerűsítése. Ennek szellemében úgy döntöttünk, hogy színes, jópofa eseményekkel dobjuk fel a kincses város közösségének hangulatát. Az első ilyen jellegű megmozdulás karácsony előtt volt, amikor a Monostor felé járó villamoson, egy hajnali órában magyar és román karácsonyi dalokat énekeltek fiatalok, hogy felvidítsák a kora reggel munkába induló utasokat. Ez a második rendezvényünk ebben a szellemben.
Miért pont Mátyást választottátok ki?
Mátyás király a krónikák szerint legalább hat nyelven beszélt, a latin, magyar, német, cseh mellett állítólag még románul is.
Ötven sorszámot készítettetek elő, ami már el is fogyott, és utána sorszám nélkül álltak mikrofon elé a kérdezők. Tehát nagyobb az érdeklődés, mint amire számítottatok. Mivel magyarázod ezt?
Nagyon ügyes és kreatív csapat dolgozott ennek a hátterében, jó volt a mozgósítás, számos civil bekapcsolódott, hogy részt vegyen ebben a néha komoly, néha vicces, néha mesés performanszban.
Milyennek látod a „gyanútlan járókelők” hozzáállását?
Sok embernek mosolyt csaltunk az arcára – igaz, hogy ebben a gyönyörű tavaszi idő is besegített. Rengeteg gyermek tett fel kérdést, mindenki jól érezte magát. A helyiek részéről nyilván a Mátyás-kultusz is közrejátszott, a turisták, látogatók számára pedig egy kedves kis színfoltot varázsoltunk erre a napra Kolozsvár Főterére.

 

 

HIRDETÉS







Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X