Átfogó kiállítás az olasz barokkról a budapesti Szépművészetiben

Caravaggio, Tiepolo, a Carracciak, összesen 102 mester 140 remekművén keresztül mutatja be az olasz barokk festészet rendkívüli gazdagságát a Szépművészeti Múzeum Caravaggiótól Canalettóig című, szombattól látogatható tárlata.

Ez a kiállítás bárhol a világon megállná a helyét, mégis csak itt, Budapesten látható - méltatta a 17. és a 18. századi itáliai festészet uralkodó stílusáramlatait, a műfajok, technikák és témák gazdagságát, valamint a korszak kiemelkedő művészegyéniségeit áttekintő tárlatot annak csütörtöki sajtóbemutatóján az emberi erőforrások minisztere.

Balog Zoltán emlékeztetett: a Seicento és a Settecento festészetét vizsgáló kiállítás történetileg a Szépművészeti 230 ezres látogatottságú, Botticellitől Tizianóig című, 2009-2010-es tárlatának folytatása. Ilyen, enciklopédikus igényű barokk tárlat a világon legutóbb 1922-ben Firenzében volt látható - fogalmazott.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója az MTI kérdésére elmondta, a 450 millió forintos állami támogatásból, több mint félmilliárdos költségvetéssel megvalósult kiállításra több száz milliárd forint értékben kölcsönöztek műveket a világ mintegy 70 gyűjteményéből.

Caravaggio korai remekműve, a Gyümölcskosaras fiú biztosítási értéke például 7 milliárd forint, a világhírű festmény piaci értéke azonban valójában jóval magasabb lenne - jegyezte meg Baán László, aki azt is elárulta, hogy a képet többéves tárgyalási folyamat után, Balog Zoltán személyes közbenjárására sikerült kikölcsönözni a római Galleria Borghesétől.

A kiállítás időrendben, nyolc szekcióban tárgyalja a korszakot, Caravaggio radikális fordulatot hozó római színrelépésétől a manierizmust felváltó barokk, majd a rokokó és a klasszicizmus kialakulásáig.

A belépőt a Gyümölcskosaras fiú fogadja, a közönség azonban további nyolc festményt is láthat az egyetemes művészettörténet egyik legnagyobbjaként számon tartott Caravaggiótól. A Michelangelo Merisi néven született művész egész ismert életműve mintegy 60 munkából áll, ezért ilyen erős válogatást nagyon ritkán láthat tőle a közönség - hangsúlyozta a tárlat kurátora.

Dobos Zsuzsanna elmondása szerint Caravaggio egyik korszakos újítása az volt, hogy a látott valóságot festette meg, másrészt fénykezelése révén képei addig szokatlan drámaiságot sugároznak. A szabados élete miatt sokszor bajba sodródó művész munkáin gyakran feltűnnek hamiskártyások, jósnők, a római kocsmák világa is. Caravaggio modernsége éppen abban mutatkozik meg, hogy személyes sorsa, érzelmei többnyire leolvashatók képeiről - hívta fel a figyelmet a művészettörténész.

A Biblia véres jeleneteit naturalista módon ábrázoló caravaggistákkal szemben egészen más megközelítést alkalmazott a bolognai iskola, amely egy eszményített stílus létrehozását tűzte ki célul. A közönség az irányzat több követője mellett a két legismertebb mestertől, Annibale Caraccitól és Guido Renitől is több főművel találkozhat.

Gazdag válogatás mutatja be az érett barokk különböző iskoláit is, Rómából például Pietro da Cortona, Nápolyból pedig Mattia Preti nagy hatású munkáin keresztül. A Natura morta - Natura viva című egység csendéletei és tájképei azt bizonyítják a kurátor szerint, hogy a műfajt Itáliában sem művelték alacsonyabb színvonalon, mint Németalföldön.

A portrék és zsánerképek között csak egy Caravaggio-festmény kapott helyet, hiszen a fiatalon elhunyt mestertől kevés arckép maradt fenn. Giovanni Lorenzo Bernini elsősorban szobrászként és építészként ismert, a Szépművészetiben azonban egy önarcképén keresztül mutatkozik be, míg olyan festők, mint Giacomo Ceruti és A kék farmervásznak mestereként ismert művész az észak-itáliai barokk szociálisan érzékeny vonulatát képviselik.

Giambattista Tiepolo és a velencei iskola másik nagy mestere, az egészen eltérő stílusban és műfajban alkotó Canaletto festményei az utolsó egységben kaptak helyet. Canaletto részletgazdag velencei vedutái (városképei) mellett Francesco Guardi munkái sokkal költőibb megközelítésben örökítik meg a szigetekre épült várost, míg Bernardo Bellotto, Bernardo Canal és Antonio Joli firenzei, római és nápolyi vedutákkal képviselik a korszak végét.

A Szépművészeti Múzeum olasz barokk kiállítása 2014. február 16-ig látogatható.

Kimaradt?