„Nem adnék ötleteket Temesvár vetélytársainak”

Nem szeretne ötleteket adni a vetélytársaknak, ezért a maszol.ro-nak adott interjúban Simona Neuman, a Temesvár Európai Kulturális Főváros Egyesület munkatársa nem árulta el, milyen téren áll jobban Kolozsvár a kulturális fővárosi cím elnyeréséért folytatott versenyben.

Mit jelent Temesvár számára, hogy versenybe száll az Európai Kulturális Főváros címért?

Ismert, hogy 2021-ben Románia újból az Európai Kulturális Főváros cím gazdája lesz, mint ahogy 2007-ben volt, amikor Szeben város nyerte el ezt a címet. Az Európai Kulturális Főváros Program felölel egy teljes naptári évet, amelyben a címet birtokló város egy sor jelentős, európai mértékű kulturális eseményt szervez. A szerepre való felkészülés különleges lehetőségeket jelent az illető város számára kulturális, szociális és gazdasági téren. A cím elnyeréséért való verseny során jelentős lépéseket tehet a város fejlesztésében, valamint a városról alkotott kedvező kép elterjesztésében nemzetközi viszonylatban. Az európai kulturális főváros statútum építészeti és helyreállítási munkálatokat ösztönöz, új kulturális események szervezésére késztet, megkívánja a szolgáltatások tökéletesítését, és mindez új munkahelyek teremtéséhez vezet. És nem utolsó sorban a címnek köszönhetően a város turisztikai és kulturális célponntá válik. Tehát az Európai Kulturális Főváros cím birtoklása lehetőséget kínál a város infrastruktúrájának a korszerűsítéséhez, új beruházókat vonz, láthatóbbá teszi a várost és az egész környékét. 2011-ben Temesvár elhatározta, hogy belép a versenybe, amelynek eredményeként 2021-ben a cím birtokosává válhat, és ehhez első lépésként létrehozta a Temesvár Európai Kulturális Főváros Egyesületet.

Simona Neumann Temesváron, a Román Interkulturális Intézetben kezdte pályáját, aztán három évig Brüsszelben dolgozott, az Európai Bizottságnál, majd Ciprusban, ahol a ciprusi törökök számára létrehozott társadalmi segély programok életbeléptetésével foglalkozott. A továbbiakban öt évig dolgozott Bukarestben, az ENSZ kirendeltségén, ahol a romániai közigazgatás reformjával foglalkozott. A Következő munkahelye pedig New Yorkban volt, ahol a Katolikus Egyetem munkatársaként tudományos cserékkel és kutatással foglalkozott. Jelenleg ismét Temesváron tevékenykedik.

Mi a feladata a Temesvár Európai Kulturális Főváros Egyesületnek?

Az egyesületet Temesvár felkészülése érdekében hozták létre, hogy városunk versenyképes jelölt legyen a cím elnyeréséért folyó vetélkedésben. A továbbiakban pedig feladata a cím birtoklása idején sorra kerülő események megtervezése, összehangolása, a lebonyolításukhoz szükséges intézkedések gyakorlatba ültetése. Másik feladatunk pedig a rendezvényekhez szükséges anyagi alapok gyűjtése. Mindezek érdekében az egyesület nagyszabású kulturális program szervezését kezdeményezte már erre az évre, vagyis jelentős és nagyszabású kulturális események lebonyolítását városunkban.

Melyek ezek az események?

Hogy városunkat láthatóbbá tegyük itthon és Európa-szerte, egy sor fesztivált szerveztünk, illetve szervezünk, ezek közé tartozik a TESZT – a Temesvári Eurórégiós Színházi Találkozó -, az Acces Art, a Street Delivery, a Jazz TM – amely nemrég ért véget -, a Szívek Fesztiválja, az Opera és Operett Fesztivál, a Táj Fesztivál – a Plai -, a Street Art,  a Szimultán Fesztivál, a Barokk Fesztivál és az Eurothalia Fesztivál, amelyre évvégén kerül sor. A jazz fesztivált kivéve, a legtöbb rendezvényünk már hagyományos kulturális eseménnyé vált Temesváron, és szeretnénk továbbfejleszteni ezeket, hogy 2021-ben bevehessük az Európai Kulturális Főváros programjába. A Jazz Fesztivál, amelyet az idén indítottunk, kísérleti rendezvény, amelyet a Temesvári Polgármesteri Hivatal szervezett, és amelyet a Temesvár Európai Kulturális Főváros Egyesület Románia más városaiban is bemutatott: Bukarestben, Resicán, Gyulafehérváron, Aradon, Nagyváradon, sőt a határmenti városokban külföldön is: Szerbiában és Magyarországon. Az Egyesület a Jazz Fesztivál és Temesvár népszerűsítése végett számos külföldi újságírót hívott meg, akik a műfaj szakértői, így a Der Spiegel németországi folyóirat vagy a Dzsessz Ma magyarországi on-line lap, továbbá az EFE spanyol hírügynökség munkatársait. Egyesületünk július 5 és 7 között három napi programot szervezett nekik, amelynek keretében megismerkedhettek a várossal, résztvehettek a koncerteken, és meg is jelentek már az írásaik Temesvár jellegzetességeiről, a fesztiválról, valamint arról, hogy városunk megpályázza az Európai Kulturális Fáváros címet. Ez máris figyelemre méltó sikerként könyvelhető el.

Hogyan biztosítják e sok rendezvényhez az anyagiakat?

Egy ilyen projekt nem valósítható meg az egész város figyelme és hozzájárulása nélkül. Egyesületünknek közel 100 tagja van. Megemlíteném a Temesvári Polgármesteri Hivatalt, a Temes Megyei  Tanácsot, Temesvár valamennyi kulturális intézetét, beleértve az Operát, a Filharmóniát, a Nemzeti Színházat, az Állami Német Színházat, a Csiky Gergely Állami Magyar Színházat, az egyetemeket, valamint számos civil szervezetet és az üzleti élet képviselőit. Az egyetemek például nemcsak intézményként vannak jelen, hanem több egyetemi tanár személy szerint is tagja egyesületünknek. És ne feledkezzünk meg a sajtó képviselőiről sem. Természetesen, mint minden európai kulturális főváros esetében, maga a város a fő finanszírozó. Ugyancsak a város az, amelynek mozgósítania kell az üzleti szférát, hogy ténylegesen hozzáálljon és anyagilag támogassa az ügyet, mert a jelöltséghez szükséges program szakmailag kifogástalan előkészítése jelentős költségekkel jár. Az Egyesület feladatához tartozik, hogy a polgármesteri hivatallal együtt bemutassa a Temesvár 2021-re javasolt kulturális-művészi programot, ugyanakkor mozgósítsa az üzleti szférát, hogy a város vezetésével és a megyei önkormányzattal együtt járuljon hozzá e program finanszírozásához.

Ki az, aki eldöntheti, hogy Temesvár felkészült rá és alkalmas az európai kulturális főváros cím átvételére?

Jelenleg az európai kulturális fővárosra vonatkozó jogrend megváltoztatásán dolgoznak. 2020-tól új jogrend lép érvénybe, amelyet most tárgyalnak az Európai Parlamentben. Vagyis Románia már e szerint a jogrend szerint fog pályázni. A tervezett új szabályzat szerint a 2020 utáni időszakra vonatkozó pályázatokat egy 11 tagú nemzetközi zsűri bírálja el. A zsűri tagjai független szakértők, akiket az Európai Bizottság, az Európai Parlament, a Régiók Tanácsa válogat ki, illetve bíz meg.

Ezek a szakértők, hogyan alkothatnak képet arról, ami Temesváron történik?

A zsűrizés alapja az általunk készített jelöltségi dosszié, amelyet be kell nyújtani 2015 végéig. 2016-ban aztán két szakaszban folyik az értékelés. Előbb előzetes válogatást végeznek a jelöltségi dossziék alapján, majd kiválasztják a végleges jelöltet. Van egy hat tételből álló követelmény-csomag, s az említett szakértők megvizsgálják, hogy a pályázó milyen mértékben felel meg ezeknek a követelményeknek.

Melyek ezek a kritériumok?

Az első követelmény a hosszú távú fejlesztési stratégia megléte. Ez esetben azt vizsgálják, van-e a városnak hosszútávú kulturális fejlesztési stratégiája, és a pályázat benyújtásakor gyakorlatba ültetik-e, ténylegesen működik-e ez a stratégia, tartalmazza-e a kulturális szervezési terveket, és lehetőséget biztosít-e azoknak a kulturális tevékenységeknek a folytatására, amelyeket a város az Európai Kulturális Főváros cím birtoklásának időszakában indított el, illetve hogy azok működni fognak-e, jellemzik-e a város kulturális-művészeti életét a továbbiakban is. A második kritérium az, hogy a város e stratégia alkalmazásával képes-e eredményeket elérni. Vagyis a városnak az Európai Kulturális Főváros címre való jelöltsége általános politikai támogatásnak örvend-e? Mert a pályázatot elbíráló szakértőknek meg kell győződniük arról, hogy a város kulturális fejlesztési stratégiája életbe lép és megvalósul abban az esetben is, ha időközben más politikai csoportok kezébe kerül a város vezetése, mint akik most gyakorolják a hatalmat. Megvizsgálják azt, hogy a város rendelkezik-e megfelelő és működőképes infrastruktúrával ahhoz, hogy a címmel járó rendezvényeket jó körülmények között lebonyolítsa. És itt zárójelben megjegyezném, nem arról van szó, hogy 2015-ben már meg kell lennie mindazoknak az épületeknek, felszereléseknek stb., amelyekre a 2021-ben sorra kerülő kulturális eseményekhez szükség van. A pályázatban ugyanis szerepelhetnek ezután felépítendő épületek, múzeumok, előadótermek, színpadok, amiket még nem vehetnek számba az értékelő szakértők, de létezniük kell azoknak a terveknek, amelyeknek az alapján ezek a létesítmények 2021-ig felépülnek. Az ötödik kritérium a városnak mint közösségnek a bevonása. Tehát az érdekli a zsűrizőket, hogy 2021 kulturális programjában milyen mértékben vesz részt a város lakossága és a temesvári civil szféra. A hatodik, és egyben az utolsó, kritérium pedig arra vonatkozik, hogy miképpen bonyolódik le a tervezett kulturális program, valamint az, hogy ki a szervezője a rendezvényeknek, ki a vállal felelősséget azért, hogy a beígért események létre is jönnek. Ehhez kapcsolódik az is, hogy a tervezett rendezvényekre előirányzott költségvetés reális-e, vagyis fedezi mindazokat a kiadásokat, amivel a kulturális eseménysorozat három évig tartó előkészítése jár.

Romániában többen is pályáznak az Európai Kulturális Főváros 2021-es címre. Így például Kolozsvár, Iaşi és Craiova is, sőt feltehetőleg nem teljes ez a lista. Melyek azok a területek, amelyeken Temesvár vetélytársai esetleg erősebbek, nagyobb eséllyel indulnak?

Tudomásom szerint az említettek mellett még Arad és Sepsiszentgyörgy is szeretné elnyerni ezt a címet. És lehet, hogy menet közben még mások is jelentkeznek. Most nem szeretnék arról beszélni, hogy miben erősebbek nálunk, nehogy még ötleteket adjak nekik. A lényeg az, hogy valóban verseny legyen a cím elnyerésére törekvők között, tisztességes verseny. Mert a követelmények világosak és vitathatalanok. S a versenyzőktől is ezt várják, vagyis hogy minden pályázó tisztességesen készüljön fel a cím elnyerésére, és ennek érdekében mozgósítsa minden erejét, tartalékát, mutassa meg értékeit.

Mi történik akkor, ha Temesvár minden erőfeszítése ellenére sem nyeri el a címet? Akkor mivel marad?

Az európai kulturális főváros program tanulmányozása közben nagyon sok értékelő jelentést olvastam. Sok olyan európai nagyváros van, gazdag és hosszantartó kulturális hagyományokkal rendelkező város, amely bár résztvett aversenyben, nem nyerte el ezt a címet. Elég ha Strassbourgot említem vagy Bordeux-ot. Bár nem győztek, egyáltalán nem sajnálják, hogy résztvettek ebben a versenyben. Mert valójában, és ezt akár örömhírként is közölhetem, e versenynek nincsenek vesztesei. Amit a versenyben résztvevő városok felkészülés közben létrehoztak, mind az övék marad, legyen szó infrastruktúráról, kulturális és művészeti eseményekről, amelyekkel sok érdeklődőt vonzanak a városba, a kulturális élet fellendítésére kiutalt költségvetésről. Ha például felkészülés közben egy múzeumot építettek, az működni fog függetlenül attól, hogy az illető város elnyerte-e a címet, avagy sem.  Illetve ha egy arénát építenek például szabadtéri koncertek, előadások rendezésére, azt is évtizedeken át használhatják a 2021-es cím elnyerésétől függetlenül. Tehát nyilvánvalóan gazdagodnak a város lehetőségei.

Nemrég tért haza külföldről, Marseille-ben járt, amely az idén Kassával együtt Európa Kulturális Fővárosa. Tapasztalt-e olyasmit, aminek helye lenne Temesváron is?

Marseille egy egész városi régióval, Provence-szal együtt pályázott az Európai Kulturális Főváros cím elnyerésére. És nagy sikerként könyvelhető el, mert rengeteg pénzt ruháztak be a város átalakításába. Marseille ugyanis, mint tudjuk, nem a kuturáltságáról híres. Hanem a nagy gondjairól, amit a munkanélküliség, a bűnözés, a bevándorlók nagy száma, és a bevándorlók befogadása, tehát honosítása okoz. Persze ezek egyben Franciaország, sőt egész Európa gondjai is. De az Európai Kulturális Főváros cím elnyerése és az erre való felkészülés hozzásegítette a várost és vidékét bizonyos gondok megoldásához. Így például építészetileg felújították a régi kikötő környékét, amely ezáltal egy kétes hírű negyedből, ahol mihelyt beesteledett, találkára gyülekeztek a bűnözők és a kábítőszer-kereskedők, ma már turisztikai zónává változott, ahol a látogatók biztonságban vannak a nap minden órájában, és élénk kulturális életet élhetnek, mert ez a városrész lett a helyszíne számos rendezvénynek. Elképesztően sokminden épült Marseille-ben a felkészülés idején. Hogy csak az Európai és a Földközi-tengeri Civilizáció Múzeumát említsem, amelynek a létrehozásához Marseille város pénze, nyilván, nem lett volna elegendő, de a költségek fedezéséből készséggel kivette a részét a francia kormány.


 

 

 

Kimaradt?