Lovagok, óriások és Drakula Segesváron (GALÉRIA)

Az elmúlt évekhez hasonlóan péntektől vasárnapig újra lovagok szállták meg Segesvárt, amely már 21. alkalommal szervezte meg nyári fesztiválját. A rendezvénysorozaton, amelyen korábban a mitikus varázsló Merlin, illetve Jean D'Arc történetét is bemutatták, idén egy román történelmi alakot, Vlad Tepest állították a középpontba.

Sanda Vițelar sajtószóvivő a maszol.ro-nak mondta, nem a történelmi hitelesség volt a cél, hanem a történelem és a mítosz közötti egyensúly megteremtése. Az egykori román fejedelem, Vlad Dracul 1431-1435 között Segesváron élt, ekkor született meg második fia, akinek emlékét Vlad Țepeș néven őrizte meg a történelem, illetve akit Vlad Drăculeanak is neveztek, és akiről később Bram Stoker híres Drakula-regényét írta.

A szervezők az idei fesztiválra felelevenítették Drakulát és udvartartását, lovagjait és dámáit, énekeseit, táncosait, mulattatóit, hogy július 26-28. között újból „visszahozzák Segesvárra a román középkor légkörét három napra”.

Mivel a vár a művészetek helye, a sörsátrak és pecsenyesütődék a vár alatt, a város központjában levő téren kaptak helyet. Fent a várfalak között a kézművesek kiállító sátrai, kürtőskalács-sütők, lángos-készítők, mézespogácsa-árusok kínálhatták csak portékáikat, illetve ott kaptak helyet a különböző fellépők, előadók, ahogy a különleges, meseszerű alakok is.

Vasárnap délelőtt már özönlött a tömeg Segesvár utcáin, ahol parkolót alig lehetett találni, fogyott a sör és a miccs, a kürtőskalács, de leginkább a várba vezető lépcsők teltek meg felfele tartó turistákkal. A belépő ára 10 lej volt, a 14 éven aluliaknak és diákoknak azonban nem kellett fizetni. A jegyeladási statisztika szerint 13 ezer látogatója volt vasárnap délig a fesztiválnak, ám Sanda Vițelar ennek a kétszeresét saccolja, hiszen nagyon sok volt a gyerek és az olyan fiatal, akiknek számára ingyenes volt a belépő.

Alig értünk fel a várba, az óratorony alatt, a téren máris óriásokba botlottunk, akikkel japán turisták fotóztatták magukat, majd lépten-nyomon szörnyekkel és szakadt ruhájú „gyanús” alakokkal találkoztunk, akik szívesen álltak a kamerák elé a látogatók kedvéért. A különböző terek is más megnevezést kaptak erre a három napra. Például a Vártér a Vlad,az Igazság lovagja tér névre hallgatott, a Toronyóra tér a Zsoldosok elnevezést kapta, vagy az Ónműveseké lett a Drăculeștilor.

Az utcákon, a tereken faragott, hímzett, kovácsolt, fonott tárgyakat kínáltak a vásárosok, sok minden ott készült a látogatók szeme előtt. Fakanalak, gyöngyök, bocskorok, réztárgyak, ezüst- és aranyékszerek, játékok, ruhák, táskák, közékori viseletek és ahhoz illő fegyverek, kalapok, sapkák, dísztárgyak leltek vevőre. Fotózkodni lehetett a fejedelmi székben, vagy a középkori lovagokkal, muzsikusokkal, szemfényvesztőkkel, óriásokkal és szörnyekkel. Versenyre keltek egymással a lovagok, bemutatták harcászati eszközeiket, de középkori zene, európai főnemezi udvarokban szóló ritmusok és táncok és megelevenedtek, vagy látványos tűz-, valamint zászlós-bemutatót tartottak az ArtGotica Lovagrend tagjai.

A fesztivál nagy eseménye az esténként a város főterén bemutatott, tűzijátékkal, zenével és tánccal fűszerezett, korabeli hagyományőrző lovagrendek és profi színészek részvételével készített rendkívül látványos előadás. A rendezők bevallott szándéka szerint ez nem egy a történelmet pontosan rekonstruáló, hanem a korabeli érzéseket megragadó produkciónak készült.

Tekintse meg a helyszínen készült fotósorozatunkat:

 

 

Kimaradt?