Lohinszky – aki többet nyújtott, mint amennyit kértek

Milyen volt vele dolgozni? Nehéz összefoglalni néhány mondatban – mondta el a maszol.ro-nak Kovács Levente rendező, aki húsz évig volt munkatársa a hétvégén elhunyt Lohinszky Lorándnak a marosvásárhelyi Színművészeti Főiskolán, illetve számos közös produkcióban dolgoztak együtt.

„Egyike volt azoknak a ritka színészeknek, akik alapvetően alkotó színészek voltak” - fogalmazott Kovács Levente, felidézve azt, hogy Lohinszky együtt dolgozott a rendezővel, közösen jöttek rá azokra a megoldásokra, amelyek a produkció minőségét és sikerét eredményezték.

A Harag György rendezte Ember tragédiája című előadás próbafolyamatát egy három hónapos előkészület előzte meg, ahol Kovács segérendezőként vett részt, Lohinszky Lucifert alakította. Az előkészítési munkálatokban Harag az ördög ügyvédje szerepét osztotta rá, akinek mindig ellenkeznie kellett, mindenben meg kellett találnia a kifogásokat.

Tanárként sem a szokványos tanár volt, hanem azoknak a ritka tanároknak egyike, akik gondolkodásra ösztönözték tanítványaikat. „Újabb és újabb ötletekkel, kihívásokkal késztette a diákokat az odafigyelésre, rendezői, akárcsak tanári munkájában is a személyes jelleget, az újdonságot tartotta szem előtt. Meg is előzte a korát, mert ez a szemléletmód úttörő volt még akkor” – mesélt tanártársáról a rendező.

Arra a kérdésre, hogy milyen volt vele egy-egy produkcióban dolgozni, Kovács Levente elmondta, rendkívüli alkotói módon, nagy alázattal a produkció iránt, inspiratívan vett részt egy-egy darab színpadra vitelében, erős intelelektuális tartalommal dolgozott, intellektuális irónia jellemezte, akivel nagyon jó volt a közös munka. „Vannak színészek, akik jól végzik a feladatukat, a rendezői utasításokat pontosan hajtják végre, de ő ennél tovább lépett, ennél sokkal többet nyújtott” – magyarázta Kovács.

A legkiemelkedőbb előadások egyike, amelyet közösen hoztak létre, a Lila ákác volt, ahol fantasztikusat alakított a balettjelenetével és amelyet sokan 15-20-szor is megnéztek, csakhogy ezt a jelenetet láthassák. Az Emlékek kávéházában először lépett fel énekesként és vállalt clown-szerepet, amit szintén fergetegesen oldott meg. A Patika című előadásban váratlan megbetegedés miatt az egyik színész helyére úgy vállalta a beugrást, hogy délután ötkor szólt, hogy este fellépne, annyiszor látta már az előadást, hogy ez sem jelentett gondot számára.

Lohinszky Loránd 1950-ben jött Marosvásárhelyre, az akkori Székely Színházhoz. Kolozsvárról érkezett és porfészeknek látta a várost, amely aztán a városa lett.

Mélyen megrendülve búcsúzunk Lohinszky Loránd (1924. július 25., Kolozsvár – 2013. június 22., Marosvásárhely) érdemes művésztől, a felejthetetlen színésztől, egyetemünk egykori tanárától. Emlékezetes színpadi szerepeinek emlékét őrzi a nézők emlékezete. Művészi pályafutása szorosan összefonódott intézményünk történetével: 1950-ben szerzett színészi oklevelet Kolozsváron, majd 1954-től, a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet megalakulásának évétől kezdődően számos színészgeneráció fejlődésének útját egyengette. Több mint ötven éves pályafutása alatt elért  legfontosabb kitüntetései és díjai a magyar és a román kultúra együttműködésének lehetőségét is igazolják. Művészi igényessége, pontossága, fegyelme örök példaként marad meg számunkra.  A hozzátartozók fájdalmában  osztozva a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Lohinszky Lorándot saját halottjának tekinti. A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem közössége.

Kapcsolódók

Kimaradt?