Szembenéztünk az újuló kolozsvári Bánffy-palota tetőszobraival (VIDEÓ)


-A A+

Egységesen barokkra „hangolni”, valamint „röntgenkép-szerűen” bemutatni az építkezés folyamatát – ilyen elvek mentén halad a kolozsvári Bánffy-palota felújítása, amely birtokviták miatt évekig csúszott. Egyelőre a főhomlokzat áll közel a leleplezéshez, de a hátsó, kevésbé közismert homlokzat is szépül. Guttmann Szabolcs építésszel lestünk be a molinók mögé, Bordás Beáta művészettörténész pedig a palota történetének fontos pillanatait idézte fel.

A restaurálást Guttmann Szabolcs és a Kulcsár András vezette K&K Studio tervei alapján az Adrian Petruș vezette ADD Concept végzi, akárcsak a zenélő óratornyos néprajzi múzeum vagy a Státusházak esetében. A főhomlokzaton megújultak a nyílászárók és a híres szobrok, utóbbiakon Nagy Benjámin kőrestaurátor és csapata dolgozott.

A Bánffy-palota főhomlokzatának mai képe az 1960-1970-es években alakult ki, amikor a földszinti üzlethelyiségek főtérre nyíló ajtóit megszüntették és barokk stílusú kő ablakkeretekkel helyettesítették. Guttmann Szabolcs ezek „jól bírják a nyűgöt”, kevésbé volt azonban mutatós az a mód, ahogy a szocializmus idején az ablakszemeket elhelyezték bennük. Ezért most olyan hőszigetelt ablakokkal helyettesítették őket, amelyek az eredeti barokk ablakok vonalán, mélyebben állnak, és hagyják érvényesülni a kőkereteket. 

Az erkély mögötti, valószínűleg a 19. század elejéről származó nyílászárókat restaurálták, és külső, hőszigetelő ablaksorral egészítették ki, a többi emeleti ablak eredeti nyílászárói azonban az építész szerint már nem voltak olyan állapotban, hogy kiállják az idő próbáját, ezért rekonstruálták őket. Kárpótlásul a Művészeti Múzeum igazgatójával abban állapodtak meg, hogy a különböző időszakokból származó ablakkereteket és egyéb építészeti elemeket a hátsó traktus alatti barokk pincékben kiállítják majd az utókor számára.Az épületet az idők során többször átfestették, volt még bordó is.

A mostani színválasztással a barokk kőimitáló technikáját idézik, mondta el Guttmann Szabolcs. „Ha messziről megtekintem, úgy érezzem, hogy ennek annyi pénze volt ennek a tulajdonosnak, hogy mindent kőből épített” – idézte fel a barokk logikáját az építész. Kolozsvár esetében a helyi mészkő sárgás színét utánozhatták, ezt teszi az új homlokzat is, egy világosabb árnyalattal kiemelve az épület „tektonikáját”, szerkezetét.

Nem mindenhol burkolják azonban vissza a falból előbukkanó követ, néhol csupaszon hagyják, hogy így mutassák be az építés történetét. „Persze ezeknek a karbantartása nem nagyon könnyű, mindig egy kőszakemberre szükség lesz, aki ott, ahol kell, közbeavatkozik” – tette hozzá a műemlékvédelmi szakember. Elkészült egyébként a főhomlokzat díszvilágításának a kábelezése is, ehhez lehet majd csatlakoztatni a lámpákat, ha lesz rá anyagi keret.

Elég ugyanakkor belépni a felújított kapun, az omló vakolat vagy a felszivárgó nedvesség és só miatt elporladt kövek mutatják, hogy rengeteg munka még, amíg az egész palota visszanyeri barokkos pompáját. Guttmann Szabolcs szerint hatalmas potenciál rejlik még az épületben, például:

  • zárt parkoló helyett nyílt udvartér is lehetne a hátsó udvar, amelyen a Bánffy címerből ismert griffekkel díszített homlokzat mellett a régi gazdasági épületek egyike is megmaradt
  • a pinceszinten be lehetne mutatni a középkori város lenyomatát, megnyitni ezeket a főtér felé, amivel egyben kihasználhatóvá is tennék ezt a teret

Kormányzói rezidenciától múzeumig

A kolozsvári Bánffy-palota az 1770-1780-as években épült Bánffy György gróf, Erdély kormányzója megrendelésére, Johann Eberhard Blaumann tervei alapján, a korábban felvásárolt épületek helyére. Igényes szobrászati díszét Anton Schuchbauer készítette. 1817-ben vendégül látta itt I. Ferenc császárt és Karolina Auguszta császárnét a kormányzó, aki ennek emlékére díszes táblát is állítatott az erkélyre néző homlokzatra.

Később, 1877-ben már a Bánffy család bárói ága láthatta itt vendégül Ferenc József császárt. „Itt szállt meg a Bánffy-palotában, ugyanis abban az időben nem volt még olyan szálloda Kolozsváron, ahol egy ilyen nagy rangú személyt el lehetett volna szállásolni. Sajtóforrásokból tudjuk, hogy a palota fő helyiségeit átalakították az uralkodó fogadására, berendeztek neki külön fogadótermet, hálószobát, illetve dolgozószobát” – tudtuk meg Bordás Beáta művészettörténésztől, a Művészeti Múzeum muzeológusától, aki A kolozsvári Bánffy-palota. Múlt és jelen. című kötet szerzője.Bordás Beáta a Bánffy-palotához kapcsolódó több leltárt is megtalált, amelyek értékes információkkal szolgálnak a palota tulajdonosainak életmódjáról, de az egykori berendezésről is. Fennmaradt például az építtető gróf halálakor készített leltár, benne a bútoroktól az evőeszközökig a palota teljes berendezésével, felszerelésével. „Ennek a szomorú fejleménye az volt, hogy ezt a leltárt használták fel később akkor, amikor elárvereztek mindent, ami korábban a grófé volt” – tette hozzá a művészettörténész.

Mint mondta, az építtető maga is úgy gondolta, hogy rezidenciája később közintézmény lesz, a végrendeletében azt írta, hogy az országgyűlés számára kellene eladni a palotát. Ez végül nem sikerült. „Később, az 1841-es országgyűlésen felmerül az, hogy szükséges egy erdélyi múzeum megalapítása, és hogy annak itt kellene legyen a székhelye. Erre viszont végül nem került sor, mert az uralkodó nem egyezett bele a múzeum alapításába, és később, 1859-ben sikerült csak megalapítani az Erdélyi Múzeum Egyesületet. Viszont több mint száz évvel később mégis egy múzeum került ebbe az épületbe” – mutatott rá Bordás Beáta.

A Bánffy-palotát az 1850-es évekig használta a család grófi ága, majd a bárói ág birtokolta. Különféle hivatalok, például rendőrség is működött benne. Nagyobb átalakítás a huszadik század elején következett, amikor Bánffy Albert a palota második udvarára – ahol addig istállóépület állt – bérházat építetett. Felesége, Sarolta 1927-ben mozit létesített a palota első udvarán, amit az 1970-es évek elején bontottak le. A család az 1949-es államosításig lakott az épületben, ahová rövid átmeneti időszak után 1956-ban költözött be a Művészeti Múzeum.

Egységes terv helyett „aprópénzekre szedett” felújítás

A Bánffy-palotát a 2000-es években európai uniós forrásokból tervezték felújítani, el is készült hozzá a restaurálási terv, a munkálatok azonban nem kezdődhettek el, mert a palota egy részének állítólagos tulajdonosai pert indítottak az épületet birtokló Kolozs Megyei Tanács ellen. A birtokigénylők kézírásos, közjegyzői hitelesítés nélküli adásvételi szerződéseket mutattak be arról, hogy az államosítás előtti utolsó tulajdonos, báró Bánffy Dénes eladta volna felmenőiknek a palota egy részét.

Guttmann Szabolcstól megtudtuk, hogy a per lezárult, a bíróság az igénylők javára döntött, de az még nem tisztázott, hogy ki hány százalékban birtokolja a palotát. „Annyi örvendetes, hogy magára vállalja a megyei tanács, hogy a felújításokat elvégzi, és megpróbálja visszakaparintani azokat a százalékokat is, amiket nemrég privatizáltak” – mondta el az építész. Az anyagi háttér viszont csak szakaszos munkálatokra elég, minden homlokzatra szinte külön tervet, külön jóváhagyást, építkezési engedélyt kell beszerezni. „Örülünk, hogy egyáltalán elindult” – összegzett Guttmann Szabolcs.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X