Csak ne essen: 9+1 kihagyhatatlan film a 19. TIFF programjából


-A A+

A pénteken kezdődő 19. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál a járványhelyzet ellenére megpróbálja Kolozsvár különböző tereire és udvaraira, valamint Bonchidára és Magyarfenesre csalogatni a filmrajongókat. Elég nehéz lenne ellenállni az ajánlatnak.

A megfelelő távolságtartás és kötelező maszkviselés mellett 12 szabadtéri helyszínen zajlanak majd a vetítések július 31. és augusztus 9. között. A vetítések estére és éjszakára korlátozódnak. A megszokottnál kisebb kavalkádra számíthatunk, elmaradnak a külföldi díszvendégek is, a kínálatra viszont nem lehet panasz: sokszor nem lesz könnyű eldönteni, hogy a sötétedés után párhuzamosan futó filmekből melyiket válasszuk. Jó hír, hogy a program egy része online is elérhető lesz a TIFF Unlimited platformján

Boldog idők (La belle époque), vetítik: augusztus 31., péntek, 21:00, Főtér, 21:30 Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem és Báthory

A 19. TIFF nyitófilmje párhuzamosan három szabadtéri helyszínen fut majd a városban péntek este. A fesztivál szervezői a francia Nicolas Bedos forgatókönyve miatt dicsért filmjét emelik ki ezzel a gesztussal a programból. A történet egy párkapcsolati válságot átélő idősödő házaspárról szól. A besavanyodott férj váratlan lehetőséget kap: egy „időutazó” szolgáltatás segítségével – színészekkel és díszlettel – visszautazhat egy napra a múltba. Miközben megtudjuk, hogy mit kezd a 60 éves férfi a szokatlan lehetőséggel, megcsodálhatjuk a vásznon Fanny Ardant francia színésznőt, aki két éve díszvendégként vett részt a kolozsvári fesztiválon.

A létezés eufóriája, vetítik: augusztus 5., szerda, 00:00, Apáczai

Szabó Réka matematikus-táncos, a magyarországi Tünet Együttes művészeti vezetője a Sóvirág című táncszínházi előadás elkészülésének folyamatáról készített dokumentumfilmet, és nyert vele díjat több nemzetközi filmfesztiválon (Locarno, Trieszt, Szarajevó). A film titka a különleges helyzetbe hozott különleges kisugárzású főszereplő: a 90 éves holokauszttúlélő, Fahidi Éva életében először készül színpadra lépni egy róla szóló táncszínházi előadásban egy 30 év körüli nemzetközileg elismert táncosnővel, Cuhorka Emesével.

Az édes élet (La dolce vita), vetítik: augusztus 3., hétfő, 21:30, Főtér és augusztus 10., hétfő, Apáczai

Ritka alkalom megnézni vagy újranézni a szokásos mozivászonnál is nagyobb felületre vetítve Federico Fellini klasszikusát. Akinek a cím hallatán bevillan Anita Ekberg és Marcello Mastroianni a római Trevi-kútnál, jót nosztalgiázhat, összehasonlítva egy régi, valószínűleg emlékezetes filmélményt a frissel, aki pedig még nem látta Rómában bolyongani az egzisztenciális válságba került, szorongó főszereplőt, most alámerülhet a hatvanas évek elejének változó Olaszországába, a bulvársajtó születésének korszakába, amelyről ironikus képet mutat ez a film.

Totul nu va fi bine, vetítik: augusztus 3., hétfő, 21:30, Coșbuc és augusztus 5., szerda, 23:45, BBTE

Az HBO sorozatának köszönhetően az 1986-os csernobili nukleáris katasztrófa valamennyire visszakerült a szélesebb köztudatba, Adrian Pîrvu filmrendezőnek köszönhetően pedig képet kaphatunk arról, hogy Ukrajnában, a helyszín közelében milyen máig észlelhető nyomokat hagyott. A Totul nu va fi bine főszereplője ő maga, a félig vak filmrendező – ami már önmagában érdekes kiindulópont, ráadásul sérülését az anyja szerint éppen a csernobili baleset okozta –, aki útnak ered, hogy olyan embereket keressen, akiket érintett a 34 éve történt esemény. Talál is egy lányt, akivel egymásba szeretnek, így a dokumentumfilm igazán személyes esszének ígérkezik.

Thalasso, vetítik: augusztus 1., szombat, 21:30, Transilvania sportpark és augusztus 8., szombat, Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem

Michel Houellebecq és Gerard Depardieu wellnessbe megy. Már ez a mondat is elég ahhoz, hogy nézőtérre csaljon vagy elriasszon valakit Guillaume Nicloux filmje. A provokatív regényeiről híres Houellebecq és Depardieu, aki színészi teljesítménye helyett az utóbbi időben inkább botrányai és Putyinnal ápolt jó viszonya miatt került rivaldafénybe, magukat alakítják a filmben. A rendező, aki 2014-es filmjében amatőr emberrablókkal lopatta el Houellebecqet (L'enlèvement de Michel Houellebecq), most szigorú napi rutinra építő terápiás központba helyezi a két megosztó személyiséget, és letiltja őket a cigiről és az alkoholról. Biztosan elhangzik majd néhány érdekes mondat.

Faust mozikoncert + Deerskin a bonchidai Bánffy-kastélyban, augusztus 1., 21:30

A szokásos tiffes mozikoncert idén sem marad el, most Friedrich Wilhelm Murnau 1926-os Faustja került sorra. A Faust-legenda különböző változataiból és Goethe klasszikusából összegyúrt fekete-fehér némafilm a német expresszionizmus sokat emlegetett példája, mesteri fény-árnyék játékkal, áttűnésekkel, és egyéb a korban újszerű speciális effektekkel, a később Oscar-díjjal jutalmazott Emil Janningsszal Mephisto szerepében. Képzeljük el az ördögi történetet a bonchidai Bánffy-kastély környezetében, az improvizáció francia mestere, Jean-François Zygel zongorajátékával a háttérben. Az ünnepélyes filmtörténeti pillanat után éjféltől bizarr horrorvígjátékával lazíthatunk. Quentin Dupieux francia rendező legutóbbi főszereplője egy gyilkos autógumi volt, új, Szarvasbőr (Le daim) című filmjében pedig az Oscar-díjas Jean Dujardin egy bőrdzseki megszállottja lesz.

A fűz (Willow), vetítik: július 31, péntek, 21:30, Iulius Park és augusztus 8., szombat, 00:00, Arkhai Szoborpark, Magyarfenes

Mit jelent anyának lenni ma és mit jelentett a középkorban? Hagyomány, a női test ellenőrzése, terhesség, örökbefogadás, szeretet – ezeket a témákat járja körül három nő történetén keresztül Milčo Mančevski New Yorkban élő, Arany Oroszlán-díjas macedón filmrendező A fűz (Willow) című filmben, amely magyar koprodukcióban készült, operatőre Dobos Tamás, aki a magyar filmrendezők közül például Bogdán Ápráddal (Genesis) vagy Mundruczó Kornéllal (Jupiter holdja) dolgozott együtt. A filmet megnézhetjük a fesztivál nyitónapján, vagy a második hétvégén a magyarfenesi szoborpark domboldaláról.

Rounds, vetítik: augusztus 1, szombat, 21:30, Unitárius Püspökség és augusztus 10, hétfő, 00:00, Transilvania sportpark

Bulgária az az európai uniós tagállam, amely többnyire fej-fej mellett teljesít Romániával a különböző felmérésekben, jelentésekben. A társadalmi-gazdasági hasonlóságok miatt is érdekes lehet a Cannes-t járt, sokat díjazott Stephan Komandarev filmje, amely a bulgáriai rendszerváltás 30 éves évfordulóján vet számot az ország kortárs viszonyaival. A látlelethez a rendező éppen a 30. évforduló éjszakáját választja, 2019. november 9-ét, és három rendőrcsapatot követ, akik Szófia utcáin járőröznek.

Acasă, vetítik: augusztus 6., csütörtök, 23:45, Transilvania sportpark és augusztus 9., vasárnap, 21:30, BBTE

Az utóbbi hónapok egyik legtöbbet emlegetett román dokumentumfilmje, a Sundance-en díjazott és a DOK.fest München fesztivál nagydíját elnyerő Acasă (My Home) országos bemutatója is a TIFF-en lesz. Radu Ciorniciuc rendező a nemzetközi piacra készített speciális riportokat, többek között a The Guardian, Al-Jazeera, Channel 4 News, ZDF megrendelésére, ezzel a háttérrel forgatta le első dokumentumfilmjét: négy évig követte egy bukaresti roma család életét. Az Enache család nem kevesebb mint 20 évig élt természeti körülmények között, egy félbehagyott építkezés helyén kialakult deltában, Bukarest közepén. A Văcăreşti-deltát azonban természetvédelmi területté nyilvánították, így távozniuk kellett onnan, szembesülve a nagyváros kihívásaival.

Dušan Makavejev filmjei (3x3)

A +1. ajánlatunk nem egy film, hanem egy filmcsomag: a ’60-as években indult jugoszláv újhullám 2019-ben elhunyt híres rendezője, Dušan Makavejev három korai filmjét is hozza a TIFF a 3x3 szekcióban. Az ember nem madár (Čovek nije tica, 1965) és a Szerelmi ügy, avagy egy postáskisasszony tragédiája (Ljubavni slucaj ili tragedija sluzbenice P.T.T., 1967) Makavejev két első alkotása, amelyek nemzetközi hírnevet hoztak neki. A szatirikus társadalomkritika, a formabontó filmnyelv és a szexuális felszabadulás tematizálája jellemzi a két filmet, amelyeket Miloš Formannal és a cseh újhullámmal szoktak párhuzamba állítani. Vetítik az 1968-as kollázs-dokumentumfilmjét, a Védtelen ártatlanságot is, amelynek főszereplője a híres jugoszláv atlétáról és mozirajongóról, Alekszicsről, aki a nácik által megszállt Belgrádban forgatott játékfilmet, és emiatt számos kellemetlensége volt a felszabadulás után.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X