TIFF 2020: három nap alatt nyolc filmet kínálnak a Magyar Napok


-A A+

A visszavágott programhoz képest arányaiban megnövelt magyar filmajánlattal érkezik a 19. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF), amely a hogyományos magyar nap helyett immár Magyar Napokkal csalogatja a városban szétszórt szabadtéri vásznak elé a filmszerető közönséget.

Összesen nyolc magyar filmet lehet majd megnézni a a július 31. és augusztus 9. között megszervezett Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon. A szervezők három naposra növelték a hagyományos Magyar Nap hosszát, így lehetőséget adva a filmfesztivál közönségének, hogy megnézhesse a tavalyi magyar filmtermés legjobb alkotásait. A vetítések helyszínei a Szépművészeti Múzeum udvara, az Apáczai Líceum udvara, a János Zsigmond Unitárius Kollégium udvara, valamit a Hója lesznek. 

 

Szász Attila Apró mesék című filmje a II. világháború utáni zűrzavaros és bizonytalan időkbe visz, és egy többszörösen tiltott szerelmi viszonyt dolgoz fel. A kolozsvári Visky Ábel egy kreatív dokumentumfilmmel érkezik a hazai közönsége elé, a Mesék a zárkából című alkotása börtönben levő apák és otthon levő gyerekeik kapcsolatát dolgozza fel. Tóth Barnabás Akik maradtak című filmje egy kamaszlány és egy középkorú férfi egymásra találásának megható hangvételű történeték mutatja be a második világháború után. Mindketten sokat veszítettek, és mindketten szeretnének új életet kezdeni, miközben körülöttük már a Rákosi-rendszer diktatúrája alakul.

Hartung Attila FOMO - Megosztod, és uralkodsz című filmjében arrók kapunk képet, hogy mik "mozgatják" a mai fiatalokat.

 

A Falka tagjait három dolog motiválja: a szex, a buli és hogy az ezekről készült videókat minél többen megnézzék a netes csatornájukon. Amikor a challenge-videók egyre durvábbá válnak, akkor feje tetejére áll a budapesti fiatalok biztosnak tűnő világa.

Nyugatról érkezett vámpír szívja a magyar munkásvért Bodzsár Márk szocialista vámpírvígjátékában, a Drakulics elvtársban. Az abszurd alapötletet pazar szófordulatokkal, a ’70-es éveket idéző következetes látványvilággal vitték vászonra. A filmet a koronavírus járvány előtt már vetítették az erdélyi mozikban, akkor így írtunk róla

Szabó Réka dokumentumfilmje, A létezés eufóriája Fahidi Éva filmvászonra kívánkozó életét mutatja be. A ma már idős hölgy 20 évesen egyedül jött haza Auschwitz-Birkenauból, ahol 49 családtagját ölték meg, köztük anyját, apját és kishúgát. 90 évesen felkérést kap, hogy életében először lépjen színpadra, és szerepeljen egy róla szóló táncszínházi előadásban.

Magyar-román koprodukcióban, belga részvétellel készült Kocsis Ágnes Éden című filmje.

 

Ez egy különös szerelmi történet, amelynek főszereplője egy harmincas évei végén járó nő, aki mindenre allergiás, ami a modern civilizációval jár: kémiai anyagokra, légszennyezésre, rádióhullámokra, ezért teljes elszigeteltségben él.  

Ezer szállal kötődik Erdélyhez Bagota Béla Valan - Az utolsó hívás című thrillerje is, amelynek története az 1989-es romániai forradalom káoszából indul. A rendező tavaly ősszel járt Erdélyben a filmmel, akkor ezt az interjút készítettük vele

 

 

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X