Dijonban, majd Budapesten vendégszerepel a kolozsvári társulat

A hónap végén a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata két külföldi turnén vesz részt. Először a 2013. május 17–26  között zajló 24. Théâtre Dijon Bourgogne nemzetközi színházi fesztiválja, a „Theatre en Mai” meghívásának tesznek eleget Kelet-Franciaországban. A Don Juan ünnepélyes vacsorája című, Matthias Langhoff rendezte előadást május 25-én, szombaton 19 órakor és 26-án, vasárnap 17 órakor a Théâtre Dijon Bourgogne nagytermében mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

A „száz torony városaként” is ismert Dijonba, az egykori Burgundi Hercegség fővárosába először jut el kolozsvári színházi produkció. Az egyszerre színházi és operai élményt kínáló produkciót a társulat egy 1448–1470 között épült, gótikus stílusú impozáns színház épületének tágas terében mutatja be.

A franciaországi turnét követően budapesti vendégszereplés következik. A magyar fővárosban a kolozsvári színház két előadását láthatja a közönség a Vígszínház Házi Színpadán, illetve a Pesti Színházban. A Vígszínházban Visky András kétszereplős drámája, a Megöltem az anyámat látható két alkalommal: május 29-én, szerdán 18.00, illetve 20.30 órakor.

Visky András – a Kolozsvári Állami Magyar Színház dramaturgja, művészeti aligazgatója – Megöltem az anyámat című darabjának 2011 januárjában volt a bemutatója. Az előadást Albert Csilla és Dimény Áron rendezte és játssza.

A Pesti Színházban május 29-én, szerdán este 7 órakor Tompa Gábor rendezése, a Caragiale nyomán szabadesésben: Leonida Gem Session című, 2012 szeptemberében bemutatott előadás lesz látható.

A dzsesszkísérettel játszott, politikai aktualitású produkcióról Szabó Réka az Erdélyi Riportban a következőket írja: „A fikció és valóság, a múlt és jelen játéka, színház, színdarab, vizsgálati dosszié olvad egybe az előadásban. Nevetünk ezen a káoszon, elidegenedünk tőle, tudatosan kezdünk reagálni. Nem biztos, hogy szembe akarunk nézni a múlttal és a jelennel, de nevetünk, mert annyi évtizednyi káromolás, szitkozódás, sírás, nélkülözés után mi lehet édesebb, mint az ellenségen vagy magunkon, saját rendszerünkön kacagni?”

Kapcsolódók

Kimaradt?