Hungarikum lett a csíksomlyói pünkösdi búcsú

Hungarikummá nyilvánította, azaz a nemzeti értékpiramis legmagasabb fokára sorolta be csütörtöki ülésén a csíksomlyói pünkösdi búcsút és kegyhelyet a Hungarikum Bizottság, elismerve ennek egyedi, vallásos és közösségépítő jellegét, közölte az RMDSZ.

„A Hungarikum Bizottság döntése hatalmas öröm és büszkeség számunkra, hiszen a csíksomlyói búcsú az összmagyarság ünnepe, az az ünnep, amely évről évre lelki és szellemi táplálékot nyújt a magyar embereknek, bárhol is éljenek a világban. Hálásak vagyunk, hogy a csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely ezután egy listán szerepelhet a Magyar Pálos Renddel, a pannonhalmi Bencés Főapátsággal és környezetével, gróf Széchenyi István szellemi hagyatékával, vagy a Kodály- módszerrel” – idézte a közlemény Hegedüs Csillát, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elnökét a döntés kapcsán.Az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke emlékeztett, a csíksomlyói pünkösdi búcsú az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepévé vált, minden évben több mint félmillióan zarándokolnak ide Erdélyből, de szerte a világból is. „Az egyházi és világi értelmiség ma a hit és a kulturális önazonosság megtartásának szimbólumát is látja Csíksomlyóban, ezért mindannyiunk számára ünnep, hogy ez a döntés megszületett” – hangsúlyozta.

A csíksomlyói búcsút 2018-ban terjesztették a Hungarikum Bizottság elé az RMDSZ kezdeményezésére, az Erdélyi Ferences rend támogatásával. „Mi azt vállaltuk, hogy erdélyi értékeink védnökei leszünk, megőrizzük és felújítjuk azokat az értékeinket, amelyek nem csak az erdélyi magyarok, de az egész nemzet számára reprezentatívak. Bár a román állam megakadályozta, hogy a csíksomlyói búcsú a világörökség kincse legyen, ezt az elismerést sikerült kivívni. Nagy álmunk vált ma valóra, azonban továbbra is dolgozni fogunk, hogy minél több erdélyi értékünk elnyerje a méltó tiszteletet és elismerést” – tette hozzá.

 

A Maszol kérdésére Hegedüs Csilla elmondta, procedurálisan nincs ugyan összefüggés a csíksomlyói búcsú hungarikummá nyilvánítása és világörökséggé nyilvánításának folyamata között, a csütörtöki döntés azonban az utóbbi ügynek is lendületet adhat. „A búcsút az egyetemes magyarság csúcsteljesítményét jelentő értékek közé sorolták. Ha azzal is tudunk már érvelni, hogy ilyen szintű elismerést kapott, az mindenképp pozitívum” – nyilatkozta az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elnöke.

Mint ismert, 2016-ban a Cioloș-kormány megakadályozta azt, hogy a csíkcsomlyói búcsút felvegyék a világörökségi listára. „Amikor garanciát látunk arra, hogy van egy olyan kormány, amelyik vállalja, hogy tisztességgel végigviszi a procedúrát, akkor benyújtjuk újra a kérést” – mondta kérdésünkre az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke. Hegedüs hangsúlyozta: külön köszönet illeti az Erdélyi Ferences rendet, mert „nem hátráltak meg egy másodpercre sem”, folyamatosan mindenben segítették a csíksomlyói búcsú ügyét.

„A hungarikum a magyarság csúcsteljesítményét jelölő gyűjtőfogalom, amely olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelez, amely a magyarságra jellemző tulajdonság, egyediség, különlegesség és minőség” – olvasható a Hungarikumok Gyűjteménye honlapján. Az alapszintű nemzeti értéktárba bárki javasolhat értékeket felvételre, amelyek később a kiemelkedő nemzeti értékek közé, végül a Hungarikumok Gyűjteményének hungarikumai közé terjeszthetőek fel. Elfogadásukról a Hungarikum Bizottság dönt. Az erdélyi értékek közül Torockó épített öröksége szerepel még a hungarikumok között.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?