Visszaemlékezés honvággyal Horváth Matild könyvében

Horváth Matild Földem, népem, életem című kötetét mutatták be Marosvásárhelyen a Bernády Házban. A volt politikai fogoly, nyugalmazott tanítónő könyvét Bajna György gyergyószentmiklósi újságíró méltatta.

A Mentor Könyvkiadó gondozásában megjelent kötetben a szerző szülőföldjének, gyerekkorának, fiatal éveinek állít emléket, ugyanakkor kitér a meghurcoltatására, politikai alapon történt fogvatartására is. Könyvében összefoglalja szülőfaluja, Tekerőpatak történetét, mesél templomáról, iskolájáról, volt tanítójáról, arról, mennyire meghatározta egész életét az ottani iskolában eltöltött néhány esztendő.

„Aki hisz magában, az nem adja fel, nem marad a porban, még akkor sem, ha minden ellene esküszik” – hangsúlyozta Bajna György, aki a kötetben megjelent tizennégy verset is elemezve elmondta, sajnálja, hogy Horváth Matild nem fordult gyakrabban a versíráshoz, nem menekült a költészethez, mert még többre lett volna képes.

A szerző arról beszélt a Bernády Házat megtöltő közönségnek, hogy elsősorban a szüleinek akart emléket állítani ezzel a kötettel, illetve szülőföldjének, Gyergyónak és Tekerőpataknak, hiszen mindig honvágyat érez, soha nem szűnik a visszavágyódás érzése. Igaz ugyan, hogy 1962 óta nem él ott, de a kapcsolata nem szakadt meg és ezért is érezte úgy, hogy valami maradandót kell alkotnia és hagynia az utókorra.

Horváth Matildnak nem ez az első kötete, 2007-ben jelent meg Ez történt, így történt című könyve.

 

 

 

Kimaradt?