Évszázadok hírei: a magyar tudós, aki szójával küzdött az éhezés ellen

A Digitéka - Erdélyi Digitális Tudománytár és a Maszol közös sorozatában erdélyi sajtótermékeket szemlézünk a 19. és 20. századból. A cikkek korabeli írásmódján nem változtatunk. A Keleti Újság 92 éve, 1928. március 17-én arról a találmányról cikkezett, amelyet az akkori gazdasági válság ismét aktuálissá tett, és amely dr. Berczeller Lászlónak köszönhetően épült be a nyugati világ köztudatába.

Berczeller dr. magyar tudós felfedezése

a szójababnak emberi táplálkozásba való felhasználása megoldja a népélelmezés problémáját

A rossz gazdasági viszonyok, az aggasztó munkanélküliség, az elképzelhetetlen nyomor, melybe emberek milliói jutottak, újból aktuálissá tették a világháború egyik nagy problémáját: olcsó és tápláló élelemmel látni el az embereket. Így került előtérbe újból a fiatal magyar tudósnak, dr. Berezeller Lászlónak felfedezése, akinek az emberiség köszönheti, hogy a szójababot, amelyet eddig emberi táplálkozásra nem lehetett felhasználni, egyszerű desztillációs eljárással teljesen használhatóvá tette. Erről a kérdésről tart a napokban előadást Havas József dr. orvostanár Kolozsvárt, aki munkatársunknak a következőket mondotta a szójabab felhasználásáról:

A szegény ember életének titka

— A szójaliszt hatalmas tápértékének bizonyítására megemlíthetem, hogy egyedül Japán évente egymillió tonna szójapogácsát használ fel a föld megművelésére, illetve a föld kihasználásának erősítésére. Ezen a mennyiségben 500.000 tonna fehérje van. A fehérjemennyiség szerint ezen anyag kétmillió tonna hasnak felel meg. Képzeljük el tehát, hogy a mostani ehető szójaliszttel kétmillió tonna húsnak megfelelő tápanyagot tudunk adni a világnak.

— Csakis a szója emberi élelmezés céljaira való használata teszi lehetővé, hogy a távol Keleten aránylag oly sok ember lakhatik, de elsősorban a szójának köszönheti a sárga faj, hogy megélhetése a fehér fajéhoz képest olyan olcsó.

— Különösen érdekes Mandzsúria, hol a szójatermelés az orosz-japán háború után hihetetlen mértékben fellendült. Ugyanis a japánok győzelmét a hadvezetőség csak a szójának tulajdonította, mivel a hadsereg táplálkozása nem okozott nagy gondot. A szója kis térfogatban is hatalmas kalóriát tartalmaz. Ha pl. szójaliszttel készült rántással levest készítenek, két tányér ilyen leves elfogyasztása olyan tápértéket adott, mintha két szelet húst fogyasztott volna el az illető.

A világ figyelme a szója felé fordult

— A szójababot megőrlik és annak lisztjét használják a főzéshez. Bécsben esténként magam is részt vettem a kísérletezésekben és mindenféle formában ízleltem a szójával készült ételeket, melyeknek ize semmiben sem különbözik a rendes lisztből készült ételektől.

— Berczeller dr. angol fenhatóság alatt a szovjetkormány meghívására Oroszországban előadást tartott a  szójáról, majd Mussolini meghívására Rómába utazik, ahol — jellemző a szója hatalmas jelentőségére, —  Mussolini elrendelte, hogy a hadseregnek szállított kenyeret szójával kell keverni és a pékek is csak szójával készült kenyeret árusíthatnak. Németországban a Kaiser Wilhelm Gesellsehaft vette a kezébe és az eredményes tudományos kísérletek után, most folynak a tárgyalások a szója meghonosítása érdekében. A Népszövetség meghívására Amerikában is tartott előadásokat. Magyarországon már gyártják a szójával készült élelmiszereket.

— Az emberiség táplálkozásának szempontjából nagyobb jelentőségű, mint a burgonya, mert a szójalisztből kismennyiségű is nagy tápértékét képvisel. Képzeljük el, hogy, ha bármilyen formában valaki egy kg. szójalisztet elfogyaszt, ugyanannyi tápértéket vett magához, mintha 2 ½ kg. húst, vagy 40 tojást, vagy hét liter tejet fogyasztott volna el. A szóját az emberi gyomor könnyen emészti, fehérjéi teljesen egyenlők az állati fehérjékkel, tehát a hússal.

Orvosi szempontból…

— A budapesti Gyógyászat c. orvosi szaklapban kifejtettem, hogy orvosi szempontból is hatalmas jelentőséget tulajdonitok a szójalisztnek a cukorbajosok táplálkozása terén. Ugyanis a cukor a lisztből teljesen kivonható és igy óriási kalória tartalmú élelmicikkek készíthetők a lisztből. Érdekes megemlítenem, hogy a szójával készült ételek kismennyiségű fogyasztása is már a jóllakottság érzését kelti az emberben.

— A szójaliszt 40 százalék fehérjét, 20 százalék zsírt, 33 százalék cukrot tartalmaz. Vitamin és lecitin tartalmánál fogva a tojást és tejet helyettesíti. Míg egy kg. sovány marhahús 1074 kalóriát ad a szervezetnek, addig a szója 4610 kalóriát.

— Egy erős munkát végző embernek naponta kb. 150 gramm fehérjére, 71 gr. zsírra, 567 gr. szénhidrátra (cukorra) van szüksége, ha reggeltől estig tartó nehéz munkát végez. Most képzeljük el a szójaliszt gazdaságforradalmi jelentőségét az emberiség táplálkozása terén, ha 1 kg. szójaliszt 415 gramm fehérjét, 203 gramm, zsírt, 248 gr. cukrot tartalmaz. Tehát elegendő körülbelül 40 gramm szójalisztet elfogyasztani naponta, hogy a szükséges kalóriát, mely egy erős munkát végző ember táplálkozásához szükséges, megszerezhessük.

Ezek szerint a vegetáriánusok problémája is megoldottnak tekinthető, mivel növényi táplálék és mégis egyesíti magában a zsír, vaj, tojás, tej összes alkatrészeit és élelmiszerek készítéséhez, épp úgy, mint a búzaliszt, mindenhez felhasználható. Berzeller dr. felfedezése igy az egész világon érthető érdeklődést váltott ki, mivel megoldja a szociális problémák egyikét és ez a világvárosok húsfogyasztása, mely 76%-os csökkenést mutat, ami az emberiség energiájának pusztulását vonta maga után, de igy a szója van hivatva, hogy ezen kérdésen segítsen.

— Megemlítem még, hogy pl. kenyérliszthez elegendő 20 %-ot keverni, mivel oly nagy a fehérje és zsírtartalma, hogy a táplálékot hihetetlenül emeli. Termelni nagy mennyiségben Mandzsúriában termelik a szóját, de már minden európai államban is termelik és az eredmények a legjobb bizonyítékok arra, hogy a szója épp úgy Romániában is megterem s ennek itteni termelése lenne a legüdvösebb, mivel igy a liszt még olcsóbban jutna forgalomba.

(Címlapkép: Részlet Barabás Miklós Berczeller Lászlóról festett portréjáról | forrás: Wikimedia Commons)

A Keleti Újság a két világháború közötti időszak egyik leghosszabb életű romániai magyar napilapja. A Ferenczy Gyula elnökletével létrehozott Lapkiadó Részvénytársaság indította meg Kolozsvárt 1918 karácsonyán, s miután címét 1944. június 15-én Keleti Magyar Újságra változtatta, 1944 őszén szűnt meg, feltehetően az 1944. október 6-i számmal.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?