Elhunyt Szilágyi Aladár író, helytörténész, publicista

Március 17-én, kedden hajnalban türelemmel viselt, hosszú szenvedés után életének 77. évében elhunyt Szilágyi Aladár író, újságíró, helytörténész – értesített a Várad folyóirat

Szilágyi Aladár Spectator-díjas író, újságíró, helytörténész, a Várad folyóirat alapító szerkesztője, az Erdélyi Riport hetilap szerkesztője, a Bihari Napló korábbi munkatársa, igazgatója, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület egykori főgondnoka, számos történelmi, irodalmi tematikájú interjú- és riportkötet szerzője. Temetéséről később intézkednek.

Legújabb, Kortárs, magyar című kötetét nemrég mutatták be Nagyváradon. A szerző egészségi állapota miatt nem jelent meg személyesen a könyvbemutatón, de a korszerű technika segítségével szívesen válaszolt Szűcs László kérdéseire, aki a Holnap Kulturális Egyesület gondozásában megjelent, kétkötetes munkát szerkesztette.

Szilágyi Aladár 1943. szeptember 22-én született az Arad megyei Pankotán. Középiskolai tanulmányait Aradon végezte (1961), majd a câmpinai Energetikai Főiskolán nyert erősáram-technikusi képzettséget (1963); később elvégezte a BBTE Filozófiai Fakultását is (1972). 

Az 1989-es rendszerváltásig a nagyváradi Városi Közüzemek alkalmazottja, 1990–98 között a Kelet–Nyugat főszerkesztő-helyettese, majd főszerkesztője; 1991-től a Bihari Napló belső munkatársa, 1992-től főszerkesztő-helyettese, 1994–96 között a lap kiadóvállalatának igazgatója, több mint 40 kiadványának szerkesztője. 1991–98 között a Királyhágómelléki ReformátusEWgyházkerület főgondnoka, 1996–2000 között a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének alelnöke.

2003-tól a Várad c. folyóirat, 2004-től az Erdélyi Riport szerkesztője. Itt jelent meg 2005 nyarától riportsorozata, amelyben közel száz máramarosi, partiumi, bánsági, olténiai és dobrudzsai település apró nemzetiségi szórványainak életét, megmaradásuk titkait tárta fel. Ez a sorozat kötetbe gyűjtve A Klisszúra titkai (Zárványok és szórványok a Partiumtól Dobrudzsáig) címmel, Szűcs László előszavával jelent meg (Nagyvárad, é. n.). Riportjai egyben a magyarok által is lakott helységek és az ott élő emberek bemutatása, egyes jeles személyiségről szóló riportjai szintén forrásértékűek.

Kapcsolódók

Kimaradt?