Álhírek már a 18. században is voltak – von Kleist darabot mutatnak be Nagyváradon

Heinrich von Kleist A Schroffenstein család című művét március 6-án 19 órakor láthatja a közönség a Szigligeti Társulat előadásában. A romániai ősbemutató a színház nemrég megújított technikáját teljes mértékben kihasználja, hangzott el az alkotók keddi sajtótájékoztatóján.

Heinrich von Kleist darabjából a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karának hallgatói már bemutattak jelenteket, a darab romániai ősbemutatóját azonban Nagyváradon láthatja a közönség, mondta el elöljáróban Biró Árpád Levente, a Szigligeti Színház kommunikációs felelőse. Czvikker Katalin, a színház főigazgatója elmondta, a váradi színház teret biztosít a fiatal alkotóknak, a darab rendezőjének Kovács D. Dánielnek pedig 2017-es Ahogy tetszik előadása óta rajongója. A főigazgató hozzátette: örült, hogy a fiatalok alkotók teljes mértékben kihasználták a színháznak a közelmúltban határ menti pályázattal megújított technikáját.Novák Eszter, a Szigligeti Társulat művészeti vezetője elárulta, hogy körülbelül négy éve került szóba a Prima Junior díjas rendező váradi rendezési lehetősége. Bár von Kleistet romantikus szerzőként tartják számon, ő ennél bonyolultabb, s izgalmas látni, hogyan rúgják fel a fiatalok a hozzá rögzült színházi hagyományt, tette hozzá. Novák Eszter később azt is elmondta, hogy a darabot A bosszú címmel is játsszák, s bár a darabban szereplő két család rokonságban áll egymással, a történetben van némi hasonlóság Shakespeare Rómeó és Júliájával, ugyanakkor az a ma is ismerős helyzet is megjelenik, hogy hogyan lehet akár egy álhír alapján teljes karaktergyilkosságot véghezvinni. 

Kovács D. Dániel mellett beszélt a darabról s munkájáról Horváth Jenny, ő a darab díszlet- és jelmeztervezője, Bíró Bence dramaturg és Bartha Márk sound designer is.

A rendező szerint bár a darabban van lovagvár, erdő, barlang, a romantika, mint a szélsőségek ütköztetése jelenik meg, szélsőséges tudat- és elmeállapotok csattannak össze, akár egyetlen figurán belül is. A társulattal most ismerkedett meg, de annak tagjai teljes nyíltsággal álltak a munkához, tette hozzá Kovács D. Daniel, aki később elárulta: a darabban rengeteg abszurd fordulat van, a horror váltja a félreértéseket, a sitcom-szerű bohózati elemeket.A díszletben van kastély, erdő, barlang, folyton változó, rémálomszerű vízióban, árulta el Horváth Jenny, aki azt is elmondta: a jelmezek a „korabeli sportruházat”, tehát a pallosok, vértek, és a mai sportruházat keveréke. A közeli jeleneteket egy kivetítőn követheti majd a közönség, ezeket a felvételeket a színészek készítik el.

A fordítás viszonylag friss, Forgách András munkája, mondta Bíró Bence, a szöveget a vers és próza közé helyezte a fordító. Von Kleist játszik a shakespeare-i karakterekkel, a Romeó és Júliát gyúrja össze például Lear királlyal, tükröt mutat, amelyben egy téves hír alapján csúsznak bele a szereplők egy végtelen spirálba, tette hozzá a dramaturg.

A kísérleti, elektronikus zene világából érkezett Bartha Márk, akinek a dolga elmondása szerint a „kreatív hangtervezés”. Többször dolgoztak már együtt a rendezővel, ebben az előadásban hangban és zenében is több világ működik egymás mellett, így ő a felelős az effektekért, a zenéért és ezek együttes hangzásáért. Az érdekesnek ígérkező előadás szereposztását itt olvashatják.

Kapcsolódók

Kimaradt?