Mátyás Kolozsváron: nyolc érdekesség a király születésnapjára


-A A+



Hunyadi Mátyás, akit az utókor az igazságos Mátyás királyként tisztel, 577 éve született Kolozsváron. A történészek szerint az a legvalószínűbb, hogy 1443. február 23-án látta meg a napvilágot, születésének évfordulójára készülve gyűjtöttük össze az alábbi érdekességeket.

1. Miért született Hunyadi Mátyás Kolozsváron és nem apja birtokán, a vajdahunyadi várban? Nagy valószínűséggel azért, mert a társadalmi ranglétrán egyre feljebb kapaszkodó Hunyadi János kisebbik fia születésekor éppen átépíttette rezidenciáját, a zajos építőtelep pedig nem lett volna megfelelő a szülés előtt álló Szilágyi Erzsébetnek.2. A kolozsvári „Mátyás-ház” melyik szobájában született a későbbi király? Bár a turistakalauzokban gyakran földszinti helyiséget emlegetnek, sokkal valószínűbb, hogy Méhfi Jakab szőlősgazda, a ház tulajdonosa az emeleten szállásolta el a várandós Szilágyi Erzsébetet, a középkorban ugyanis inkább raktárnak, konyhának, üzletnek használták a földszintet.

Összeállításunkhoz a Korzo Egyesület Babérkoszorús örökség című, 2019-es, a kolozsvári könyvesboltokban kapható családi munkafüzetét, Gaal György Születtek Kolozsvárt című kötetét, valamint a Romániai Magyar Lexikon néhány szócikkét használtuk. Aki szeretne jobban elmélyülni Mátyás király korában, a hétvégi kolozsvári Mátyás Napokon ezt több formában is megteheti: társasjátékozhat, kódexet készíthet, iniciálét festhet, részt vehet a Korzo Egyesület Mátyás király szülőházában szervezett sétáján, sőt, reneszánsz zenét is hallgathat.

3. Uralkodása alatt hányszor járt Mátyás király szülővárosában? A 2018-as Mátyás király-emlékév alkalmával született egy weboldal, ahol térképen követhető nyomon, hogy a történettudomány mai állása szerint merre utazott Mátyás király és felesége, Aragóniai Beatrix. Ezek természetesen nem az álruhás, hanem a hivatalos, dokumentumokban lejegyzett utazások. Eszerint Mátyás király az 1460-as években háromszor járt Kolozsváron.

4. Melyik kolozsvári templom építése fűződik Mátyás király nevéhez? Bár a kész épületet már nem láthatta (1490-ben halt meg, a templom 1503-ra készült el), Mátyás király rendeletére kapták meg a ferences testvérek azt a területet, amelyen a Farkas utcai templom áll. A király az építés költségeit is támogatta, a tordai sóbánya jövedelméből.

5. Miért nem épültek reneszánsz épületek Mátyás király idejében Kolozsváron? A város messze esett a budai királyi udvartól, az itáliai művészeknek, akikkel Mátyás körülvette magát, csak szűk körben volt hatása. Ezért lehetséges, hogy a legszebb kolozsvári reneszánsz emléknek tartott Wolphard–Kakas-ház a 16. században, Mátyás halála után öt évtizeddel nyerte el reneszánsz arculatát, Erdélyben pedig inkább a 17. században terjedt el az itáliai stílus.

6. Mit láthatunk ma Kolozsváron, amit Mátyás király is láthatott? A Szent Mihály-templomot mindenképpen láthatta Mátyás, sőt az uralkodása idején restaurálták, miután az 1489-es tűzvész megrongálta. Emellett többek között a Szent Mihály-templommal átellenben található plébániaépület is az ő idejéből, az 1400-as évekből való, bár homlokzatát azóta átépítették. Az egyik főtérre nyíló helyiségében működő pizzázóba lépve viszont megcsodálhatunk egy korabeli kapukeretet.7. Mikor avatták fel a Mátyás király szülőházát jelölő táblát? A Mátyás-kultusz a király halála után hamar kialakult Kolozsváron is, elég, ha a kolozsvári bíróról szóló népmesére gondolunk. A szülőházon ma is látható díszes emléktáblát mégis viszonylag későn, 1889-ben avatták fel, miután Ferenc József császár két évvel korábbi látogatása alkalmával megjegyezte, hogy a város nem tartja túl nagy becsben a nagy király emlékét, és 400 forintot adományozott a táblaállításra. A szöveget Szabó Károly fogalmazta meg, a tervet Pákei Lajos készítette el és Zala György kivitelezte. 1996 januárjában újabb táblát helyeztek mellé, amelynek szövege Mátyás román származását hangsúlyozza.8. Hol nyert nagydíjat a kolozsvári Mátyás-szobor? A kolozsvári Mátyás-kultusz csúcspontja a szoborcsoport, amellyel Fadrusz János elnyerte az 1901-es párizsi világkiállítás szobrászati nagydíját. Az emlékmű ötlete 1882-ben merült fel először, a nagyszabású avatási ünnepségre húsz évvel később, 1902 őszén került sor. Fadrusz János alkotása a város jelképévé vált, már akkor képeslap készült róla, amikor még csak makett formájában létezett. A Mátyás-szobrot ábrázoló képeslapokról és fényképekről szóló összeállításunk itt olvasható.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X