Értelmetlenül hadonászó jeltomácsok közvetítik a román tévék műsorait


-A A+



A halláskárosultak alkotmányos jogai sérülnek Romániában amiatt, hogy nincs megfelelően megoldva a tévéműsorok akadálymentesítése számukra. Bár az országos csatornáknak törvény írja elő a jelelők alkalmazását, a felületes jeltolmács-képzés miatt nem működik a rendszer, a felirat pedig az érintettek többsége számára nem kielégítő megoldás.

„A siket világnak a legnagyobb problémája az, hogy nem jut el hozzájuk az információ, de ha el is jut, akkor hiányosan” – mutatott rá Takács Éva jeltolmács, a Siketek és Nagyothallók Országos Egyesülete marosvásárhelyi fiókjának igazgatója. „A halló világot tolmácsolni a siket világ számára kész művészet, és ha kacifántos információkról van szó, például törvénykezésről, mi, halló emberek is sokszor nehezen érthetjük meg” – tette hozzá. A szakember hangsúlyozta, hogy az akadálymentesítés nem csak a média esetében probléma, hanem a mindennapok szintjén is: a közintézmények is legfeljebb látszólag, „papíron” vannak akadálymentesítve a hallássérültek számára.Néhány tévécsatorna alkalmaz jeltolmácsot, de előfordul, hogy ezek jelelés helyett gyakorlatilag csak kalimpálnak, illetve túl kis méretű ablakban mutatják őket, hívta fel a figyelmet Marius Ghincea, akinek a Facebook-bejegyzése nyomán a Nép Ügyvédje hivatalból vizsgálatot indított.

„Többször láttunk a közösségi oldalakon olyan bejegyzéseket, hogy ezek a jeltolmácsok nem olyan nyelven beszélnek, amit mindenki ért, vagy nem a megfelelő jeleket használják. Gyakorlatilag a törvény alkalmazásával van probléma, ezt a kérdést szeretné megvizsgálni a Nép Ügyvédje, hiszen a fogyatékkal élők jogai alkotmányos jogok” – tájékoztatott Molnár Zsolt ombudsman-helyettes. Mint mondta, három intézményt kerestek meg, az Országos Audiovizuális Tanácsot, a Siketek és Nagyothallók Országos Egyesületét, illetve a Fogyatékossággal Élők Országos Hatóságát, ez utóbbi még nem válaszolt, így még nem fogalmazták meg a következtetéseket. Ha azok megszületnek, a nép ügyvédje ajánlhat bizonyos lépéseket az állami szerveknek, vagy jelezhetik a parlamentnek, ha törvénymódosításra van szükség.

Mit ír elő a törvény? Az audiovizuális törvény értelmében az országos lefedettségű csatornáknak naponta legalább 30 percig jeltolmácsolást és feliratot kell biztosítaniuk a hírműsoraikhoz, politikai és gazdasági aktualitásokról szóló vitaműsoraikhoz, a legfontosabb műsoraikat pedig teljes egészében vagy összefoglalva tolmácsolniuk kell, valamint feliratozniuk kell a román nyelvű filmeket is. A helyi csatornák esetében elég csak a jeltolmács vagy csak a felirat alkalmazása.   

Felületes a jeltolmács-képzés

Takács Éva, a Siketek és Nagyothallók Országos Egyesülete marosvásárhelyi fiókjának igazgatója a fő problémát abban látja, hogy kevés jeltolmács van az országban, és még kevesebben képesek magas szinten tolmácsolni, így a tévécsatornáknak sincs miből válogatni. A jeltolmácsokat futószalagon képezik: aki elvégzi a három hónapos képzést, szakképzett jeltolmácsnak minősül, pedig ennyi idő alatt legfeljebb csak az alapokat lehet elsajátítani.

A másik nagy probléma a televíziók esetében az, hogy a jeltolmács túl kicsiben jelenik meg a képernyőn, az általa közvetített információt egy pici ablakba zsúfolják a jobb alsó sarokban. „Nem csak a kezünkkel, gesztusokkal kommunikálunk, hanem arcmimikával, testtartással, szájleolvasással – nagyon komplex nyelv a jelnyelv” – magyarázta Takács Éva. Mint mondta, a Siketek és Nagyothallók Országos Egyesülete több példát küldött az audiovizuális tanácsnak arról, hogy hogy lehet megfelelően mutatni a jeltolmácsot a tévében. „Voltak kérdőívek, felmérések, és többször jeleztük, hogy a siketek nincsenek megelégedve” – tette hozzá.

Elutasította kedden a képviselőház bizottsága azt a javaslatot, hogy a kisebbségekhez tartozó romániai hallás- és beszédkárosultak az anyanyelvük jelbeszédét használhassák a hivatalos intézményekben azokon a településeken, ahol az adott kisebbség részaránya meghaladja a 20 százalékot. A jelbeszéd romániai használatát szabályozó törvény tervezetéhez az RMDSZ nyújtott be módosító javaslatot a testület ülésén. „Az identitáshoz való jogot az alkotmány biztosítja, és egy adott nemzeti kisebbséghez tartozás nem szűnik meg azáltal, hogy valaki halláskárosultnak születik. Nem lehet megtiltani egy romániai magyarnak, hogy a magyar jelbeszédet sajátítsa el és ezt használja” – érvelt a módosító javaslat mellett a Maszol kérdésére Szabó Ödön képviselő. A politikus szerint nem sikerült erről meggyőzni a szakbizottság tagjait, de az RMDSZ a javaslatát a tervezet vitájakor a plénumban is fenntartja majd.

Az audiovizuális tanács ehhez képest a Nép Ügyvédjének küldött válaszában kiemeli, hogy sem a jeltolmácsok teljesítményével, sem az őket mutató ablak méretével kapcsolatban nem érkezett panasz a testülethez. Azt viszont elismerik, hogy problémák vannak az előírások alkalmazásával, több csatornát figyelmeztetésekben is részesítettek.

Az audiovizuális tanács már 2018-tól tárgyalásokat folytat a különböző műsorszolgáltatókkal, tudtuk meg Borsos Orsolya tanácstagtól. Amellett, hogy kevés az akkreditált szakértő, ráadásul csatornánként nem is lenne elég egy szakember alkalmazása a tévék problémának látják azt is, hogy a jelnyelvi tolmács, ahogy a feliratozás is, lassítja hírgyártást. „Nem hiszem, hogy rosszindulat állna a háttérben. Vannak olyan technikai problémák is, amelyeket nehéz áthidalni, ilyen szempontból érthető a televíziók reakciója, de a CNA kitart amellett, hogy a törvényt be kell tartani, alkalmazni kell” – fogalmazott Borsos Orsolya. Mint mondta, felmerült az is, hogy a feliratozást korszerű beszédfelismerő szoftverekkel oldják meg, ezek azonban nagyon sokba kerülnek, és a televízióknak nincs rá kerete.

A felirat nem megoldás

Takács Éva szerint a feliratozás másod-harmadlagos lenne. „Sokkal több mint semmi, de nagyon kis rétegnek segítene, mert egy siket ember beszélt nyelvi szókincse nagyon szegényes. Olyan, mint mikor egy halló ember megtanulja az angolt annyira, hogy be tud mutatkozni, de ha szakszavakról van szó, elveszett. A tolmácsok a tévében sem szó szerint fordítják a hallott anyagot, csak az információt közlik. A siket nem úgy kommunikál, mint egy halló ember, a mondat felépítése más, nincsenek kötőszavak, másképp ragozunk” – mondta a szakember, hangsúlyozva, hogy a beszélt nyelv leírása nem megoldás a hallássérültek számára, főleg, hogy a felirat gyorsan változik.  

Takács Éva szerint a Romániában élő magyar nemzetiségű siketeknek nem okoz különösebb nehézséget az, hogy a jelnyelv nem egységes. „Dialektusokban beszélik a jelnyelvet, például elég nagy a különbség a vásárhelyi és a bukaresti jelnyelv között, sőt, a vásárhelyi és az udvarhelyi között is, de a siketek hamar ráhangolódnak, megkérdezik egymástól, kihámozzák a kontextusból” – magyarázta. A szakértő szerint sokat segítenek a hallássérülteknek a közösségi oldalakon terjedő filmecskék is, és természetesen a jelnyelv is élő, az internettel például rengeteg amerikai jel terjedt el Romániában is, főleg a fiatalok körében.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X