digiteka

Évszázadok hírei: amikor tíz év után visszaállt a Kolozsvár-Budapest telefonvonal


-A A+

A Digitéka - Erdélyi Digitális Tudománytár és a Maszol közös sorozatában erdélyi sajtótermékeket szemlézünk a 19. és 20. századból. A cikkek korabeli írásmódján nem változtatunk. Az alábbi cikk a Keleti Újságban jelent meg 91 évvel ezelőtt, 1929. február 13-án. 

„Tiz  napon belül  Kolozsvár közvetlen beszélhet Budapesttel!” mondják  a  kolozsvári  postaigazgatóságon

(Cluj-Kolozsvár, február 11.) A Kolozsvár– Budapest közötti telefonösszeköttetés 1918 decemberében szakadt meg. Ettől az időtől kezdve Románia hírszolgálata telefonösszekötés szempontjából teljesen izolálódott Magyarországtól. Hangsúlyoznunk sem kell, hogy ezt az intézkedést a kereskedelmi és gazdasági élet is nagyon megszenvedte. A telefonösszeköttetés megszakítását a két állam között indokolttá lehetett tenni mindaddig, amíg a háború utáni összeomlás következtében beállott változások nem jutottak nyugvópontra. Azután azonban már semmi értelme nem volt az érintkezés további megszakításának és mégis több mint tíz évig kellett várnunk, hogy a nemzetközi összeköttetésnek ezt a civilizátórikus és elengedhetetlen eszközét visszanyerjük. Annál örvendetesebben vehetjük tudomásul a hírt, hogy a román és a magyar kormányok közötti tárgyalások a telefonösszeköttetés újrafelvétele tárgyában olyan kedvező elintézési stádiumba jutottak, hogy rövidesen visszaállítják ezen a téren a státus quót és

pár napon belül Bukarest–Buda­pest, illetve 
Kolozsvár–Budapest között
a telefonbeszélgetés már meg is indul.

A nagy fontosságú kérdésre vonatkozóan a kolozsvári postaigazgatósághoz fordultunk információkért, ahol Dascalovici főinspektor volt szives a következő felvilágosítást nyújtani:

— Most jöttem Bukarestből, ahol éppen Románia és Magyarország között helyreállított telefonösszeköttetésre vonatkozólag folytattunk tárgyalásokat a bukaresti vezérigazgatóságnál.

— Igaz-e főinspektor úr, hogy a telefon-összeköttetést egyelőre csak Bukarest–Kolozsvár között egyetlenegy vonalon veszik fel, így csak a fővárosnak lehet reménye arra, hogy Budapesttel telefonérintkezésbe jöhessen.

— Az a tényállás, hogy Bukarest kap egy külön vonalat Budapestig és pedig Orsova–temesvári vonalon, amely a kurticsi határnál találkozik a magyar telefonhuzallal. Ez a vonal valóban előreláthatóan annyira meg lesz terhelve bukaresti beszélgetéssel, hogy a közbeeső városok igényeit nem igen lehet majd kielégíteni. Kolozsvár–Nagyvárad azonban ezzel szemben nagyon előnyös helyzetbe került.

— A Bukarest–Orsova–Temesvár vonalon kívül ugyanis

beállítják egyidejűleg a Kolozsvár–
nagyváradi–budapesti
telefonösszeköttetést.

Ennek az összeköttetésnek végállomása Kolozsvár lesz s igy megszűnik minden aggodalom arra nézve, hogy Bukarest ezt a vonalat is olyan arányban fogja megterhelni, hogy Kolozsvár, vagy Nagyvárad alig juthat szóhoz.

— Ennek a megoldásnak az az előnye lesz, hogy Kolozsvártól egész a határig több vonallal rendelkezünk és igy egyidőben több igényt is tudunk kielégíteni.

Az összeköttetést Nagyvárad fogja közvetíteni, de ezenkívül lesz egy egészen közvetlen vonalunk, amelynek kapcsolását Budapestről fogjuk kérni és viszont.

— Körülbelül mikor állítják vissza a gyakorlatba a Budapest–Kolozsvár, illetve bukaresti összeköttetést?

— Maniu miniszterelnök úr egyenes kívánságára folytak le a bukaresti postai vezérigazgatóság és a budapesti kiküldöttek között a tárgyalások s a miniszterelnök úrnak sürgető óhaja, hogy az összeköttetést minél előbb megvalósítsuk a gyakorlatban is. Az ehhez szükséges munkálatok nem olyan természetűek, hogy sok időt vennének igénybe. A technikai átalakítások legfeljebb öt–hat napig húzódhatnak el, de

tiz napon belül okvetlenül
beszélhet már a kolozsvári
közönség Budapesttel.

— Milyen lesz a tarifája főinspektor úr a román-magyar telefon beszélgetésnek?

— A bukaresti vezérigazgatóságnál az illetékes osztálynál most folynak erre nézve a tárgyalások, de mindenesetre arányban lesz a telefonbeszélgetés dija a külföldi távirda-tarifával.

— A sajtóbeszélgetés kedvezményeit erre a vonalra is érvényben tartják?

— Ez csak természetes, annál is inkább, mert a sajtónak ezt a kedvezményét a nemzetközi postai jog biztosítja.

A Keleti Újság a két világháború közötti időszak egyik leghosszabb életű romániai magyar napilapja. A Ferenczy Gyula elnökletével létrehozott Lapkiadó Részvénytársaság indította meg Kolozsvárt 1918 karácsonyán, s miután címét 1944. június 15-én Keleti Magyar Újságra változtatta, 1944 őszén szűnt meg, feltehetően az 1944. október 6-i számmal.
HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X