Hogy a képernyő ne csak elektromos bébiszitter legyen


-A A+

Öt szempont, amit érdemes figyelembe venni, ha rajzfilmet nézünk kisgyerekkel. Korábbi bejegyzésemben már írtam arról, hogy a gyermekeknek szóló rajzfilmeket első sorban fejlődéslélektani szempontok alapján közelítjük meg, ezért most ezekről a szempontokról fogok írni.

Kutatásaim során 80 mélyinterjút készítettem gyerekekkel és szülőkkel a gyerekek kedvenc rajzfilmjeiről, s ezáltal elkerülhetetlenül a médiafogyasztási szokásokról, a családokban érvényesülő elvekről, tapasztalatokról is beszélgettünk. Ezek alapján (és a hozzá olvasott pszichológiai szakirodalom alapján) körvonalazódott a médiatudatos család képe, melynek rajzfilmnézési szokásait, megoldásait néhány főbb pontban foglalom össze. Természetesen nem egy (vagy több) ilyen családról van szó, ahol mindig minden így történne – az itt leírt médiatudatos család egy elméleti képződmény, amitől mindenki eltér időnként, de nem árt, ha tudjuk, mi lenne az arra vezető irány. (És mivel doktori után szülőként is tapasztalatot szereztem a témáról, szubjektív megjegyzéseket is fűzök a leírtakhoz, ami persze eltérhet mások tapasztalatától, de bárki hozzáteheti a sajátját).

A médiatudatos családok rajzfilmnézési szokásai:

1. A gyermek életkorának megfelelő tartalmat választanak. 

Ez azért fontos, mert bizonyos mozgóképes eszközöket (pl. vágások által kifejezett tér-idő jelzéseket) egy adott életkor alatt a gyermekek nem tudnak értelmezni, és ha nem értik, ami a szemük előtt zajlik, akkor nem lesz tartalmas az időtöltés. Fontos, hogy a film ritmusa se legyen túl pörgős, a túl sok vágás, túl gyors kameramozgás szintén megnehezítheti a látottak feldolgozását. Tartalmi szempontból a rajzfilmekre is érvényes a mesepszichológia fejlődéslélektani korszakolása, mely szerint 2-5 éves kor között a hétköznapi (akár állatszereplős) történetek értelmezhetőek legjobban a gyerekek számára, a varázsmesék, csodák, tündérek és gonosz boszorkák ideje 5 éves kor után jön el, amikor a realitás érzete elkezd kialakulni. 8-9 éves kor után pedig már újra a valóságos történetek kerülnek a középpontba, de ezúttal már tini témákkal vagy kalandfilmek formájában.

Természetesen az életkori besorolás csak irányadó, valójában a szülők első sorban nem a számokat, hanem a saját gyermeküket veszik figyelembe, akit ők ismernek a legjobban. Tudják pl. hogy milyen témákra érzékeny, mi az, amit már megért, mitől ijedhet meg stb. Olvasd tovább a Zoom Studio blogján!

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X