„Aki meghallja, megmelegedjen egy kicsit tőle...” - Kolozsváron mutatták be az erdélyi cigányok népzenéjét (VIDEÓ)


-A A+

Míg a magyarországi oláhcigányok gitáros-kannás zenéjét több népszerű együttes játssza (Parno Graszt, Kalyi Jag, Andro Drom) az erdélyi vonós cigánybandák zenéjét még a táncházmozgalom résztvevői is kevésbé ismerik. Ez változhat, hiszen a jászberényi születésű, de erdélyi cigány gyökerekkel is rendelkező Balogh Melinda népdalénekes albumot állított össze hat erdélyi tájegység autentikus cigány népzenéjéből. A kolozsvári bemutatókoncerten videóztunk.

A Kalotaszeg, Küküllő-mente, Szilágyság, Máramaros, Kelet-Mezőség és Székelyföld vidékéről gyűjtött dallamokat erdélyi és magyarországi zenészek adták elő csütörtök este a Rhédey vendéglő pincéjében. Balogh Melinda Lukrécia mellett énekelt, illetve hegedült és gitározott a szamosújvári prímás, Szilágyi Antal „Tóni”, a másik prímás a háromszéki származású Tokos Csongor-Attila „Czuba” volt, a kolozsvári gyökerekkel rendelkező Könczei Bálint kontrázott és brácsázott, Magyarországról pedig Bognár András nagybőgős, Réti Benedek harmonikás és Babcsán Bence szaxofonos, tárogatós egészítette ki a csapatot.

A koncert fellépett két Mérai zenész-adatközlő, Toni Rudolf kontrás és Berki Béla „Árus” harmonikás, akik segítettek Balogh Melindának erdélyi gyűjtőútján. „Elekes János bácsihoz vitt el Árus Béla és Toni Rudi. Az ő feleségét, Elekes Annát hallottam egy ’82-es Bari Károly népzenei gyűjtésben, ami Magyarországon tíz cédéből álló magánkiadványként jelent meg. Sajnos, mire odáig jutottam volna, hogy felkeressem, addigra ő meghalt. De János bácsi, a férje még él, és emlékezett jópár nótára. Nagy élmény volt, csomó szöveget és dallamot tudtam tőle tanulni” – mesélte az énekes.Erdélyen belül elsősorban hangszerelésben, illetve a nyelvjárások miatt a szöveg szintjén változik a cigány népzene: Máramaros vidékén például használtak cintányéros dobot. A harmonika vagy a cimbalom minden területen megtalálható. Bár a Napkerék című albumon többnyire Erdély-szerte elterjedt dallamok és szövegek találhatóak, létezik olyan dojna vagy csingerálás (cigány csárdás), amit csak Nagysármáson hallottak, tudtuk meg Balogh Melindától.  

Ahogy a magyar népdaloknak is, a szerelem a cigány népzenének is központi témája, de vannak csak a cigányságra jellemző szimbolikus kifejezések, például azt, hogy valaki sír, úgy fejezik ki, hogy „folyik a víz”, hívta fel a figyelmet egy érdekességre a népdalénekes-gyűjtő, aki nem csak a kalotaszegi cigány népzenéből tervez külön albumot kiadni, hanem a Kárpát-Medence más tájegységeinek cigány népzenéjét is feldolgozná. Abból, amit eddig feldolgozott, a július 30. és augusztus 2. között megszervezett Méra Világzenei Csűrfesztiválon is bemutat majd egy koncertre valót, árulta el.

A Fonó Budai Zeneház válogatásában, a Traditio Transylvanica Alapítvány szervezésében és a Méra Világzenei Csűrfesztivál partnerségével további ingyenes koncertek is lesznek a Rhédey vendéglő pincéjében. November 15-én a Cimbalom Brothers lép fel, november 22-én Dil Mastana és a Csángálló Radzsasztántól Csángóföldig című koncertje hallható, november 29-én pedig a Dresch Vonós Quartet játszik.
HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X