Papok és démonok viadala – az ördögűzésről szóló kultúrtörténeti előadáson jártunk


-A A+

Papok és démonok viadala – ezzel a figyelemfelkeltő címmel tartott előadást csütörtökön este 6 órától a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén Bárth Dániel, az ELTE Folklore Tanszékének vezetője. Az előadó nem teológiai, hanem kultúrtörténeti nézőpontból közelítette meg a témát, ismertette néhány ördögűzés – köztük a csíkszentgyörgyi – történetét és elgondolkodtató kérdéseket vetett fel.

A XVI-XVII. század a nyilvános ördögűzések ideje, ám az exorcizmus alatt nemcsak a démoni – horrorfilmekbe illő – megszállottság értendő. Ide tartozott még a szentelések, szentelmények gyakorlata mely során például a házakból, a határból, a kútból űzték ki az ördögöt, biztosítva ezzel a környezetüket, illetve a föld termését, de a II. vatikáni zsinatig a keresztelés szertartásának is része volt az úgynevezett „kis” exorcizmus: hogyha még korábban megszállta volna az ördög a gyereket, az még a szentség felvétele előtt távozzon.

Az ördögűzést többnyire a „hivatalos” szertartáskönyvek (Rituale Romanum, Rituale Strigoniense) alapján végezhették, de akadtak félhivatalos (Fasciculus Triplex Exorcismorum), sőt tiltott források (Hieronymus Mengus: Flagellum Daemonum) is. A fennmaradt dokumentumok alapján az ördögűzés egyfajta gyógyítást is jelentett, amelyet a szerzetesek végeztek: megáldották például a hitvesi ágyat, megoldást kínáltak a házasságon belüli impotenciára, mivel kérték a nemi erőt megkötő hatalmak kiűzését.  

Exorcizmus és erotika

„Általában a botrányokról maradnak fent kéziratok” – mondta Bárth Dániel, aki 2008-ban publikálta Exorcizmus és erotika – Egy XVIII. századi ördögűzés szokatlan körülményei című kötetét. Ebben a 1727-ben Csíkszentgyörgyön lezajlott történetet ismerteti, amely során az állítólag megszállt Katából űztek ördögöt. A plébános által vezetett ördögűzés során azonban a megszállott „megterhesedett”, a folyamatból azonban az „őrséget” álló férfiak is kivették a részüket – tudtuk meg az előadótól.

Bárth Dániel által ismertetett másik történet főszereplője a zombori ördögűző, Rochus Szmendrovich ferences szerzetes, aki az 1760-as évek második felében illegálisan és nem szabályszerűen végzett exorcizmust. Olykor színpadias, látványos ördögűzésekre is sor került, amellyel a szerzetes célja többek között a görögkeleti vallásúak megtérítése volt. Rochus Szmendrovich-t végül feljelentették, de az ügyről gazdag levéltári dokumentáció maradt fent. A terjedelmes, apró betűkkel írt levelekben a saját nézeteiről is beszámol, és bepillantást enged a ferences rend mindennapjaiba, belső világába is.

A XVIII. századra Európa nagy részére lejár az ördögűzések kora, a XIX-XX. századból körülbelül 6 ördögűzési botrány ismert. Ezek egyike a klingenbergi eset, Anneliese Michel története, melyet az Ördögűzés Emily Rose üdvéért című film is feldolgozott. A bajorországi fiatal lány mélyen vallásos családban nevelkedett, fiatalkori pszichés problémáit gyógyszerekkel kezelték. Amikor tünetei súlyosbodni kezdtek, pl. félni kezdett az egyházi tárgyaktól, kérte az ördögűzést, melyet két pap végzett el. A sikertelen exorcizmus során azonban a fiatal lány életét vesztette, amiért szüleit és a két papot is elítélték. Az eset megosztotta a német közvéleményt, elismert pszichológusok, pszichiáterek és papok véleménye feszült egymásnak.

Továbbélő gyakorlat?

Bárth Dániel szerint mára már az Egyház sokkal óvatosabban kezeli az exorcizmust, de egy továbbélő gyakorlat figyelhető meg leginkább Lengyelországban, Olaszországban és Amerikában, ám ezek leginkább gyógyító misék, imák formájában valósulnak meg. A Vatikán hivatalos ördögűzője, Don Gabriele Amorth atya 2016-ban halt meg, 50 éves „pályafutása” alatt körülbelül 70.000 ördögűzést végzett el. Halála után a Vatikánban mintegy 300 papnak szerveztek „ördögűző tanfolyamot”, az előadó szerint ezért minden egyházmegyében van egy hivatalos exorcista pap. Szent II. János Pál 1999-ben újította meg az ördögűzés szabályait Mindenféle ördögűzésekről és könyörgésekről című kézikönyvében.

Az előadás végén a hallgatók kérdéseket tehettek fel, a médiafogyasztók hozzáállásáról érdeklődve Bárth Dániel elmondta, megosztja a téma az átlagolvasót és „ha a papok nem tudnak ebben megegyezni, akkor a hívek, hogy tudnának?” Jakab Albert Zsolt KJNT-elnök, házigazda csattanós felhívással zárta a rendezvényt: otthon ne próbálják ki!

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X