Százegy éves kolozsvári némafilmeket vetítettek eredeti bemutatójuk helyszínén


-A A+



Több év után tért vissza a Filmtettfeszt az időközben felújított kolozsvári Művész moziba, stílusosan olyan némafilmekkel, amelyeket 101 évvel ezelőtt éppen ebben a teremben mutattak be. Számkivetett szerelmesek története és szifilisz-ellenes propagandatörténet pergett a vásznon péntek este.

Az 1913-tól 1918-ig virágzó kolozsvári némafilmgyártás termése több mint hetven játékfilm, ebből mára alig négy maradt fenn szinte teljesen. Képkockák, forgatókönyvek, visszaemlékezések és a korabeli sajtó tudósításai alapján azonban további filmek rekonstruálhatóak. Most két 1918-as alkotást, A kancsuka hazájában és A métely címűeket próbálták úgy bemutatni a közönségnek, hogy az minél közelebb álljon az eredeti moziélményhez. Ebben Zágoni Bálint, a kolozsvári némafilmkorszak kutatója, Balogh Gyöngyi, a Magyar Nemzeti Filmalap – Filmarchívum filmtörténésze és Bertóti Attila animációs animációs rendező működött közre, a vetítést pedig Tóth Viktor többszörösen díjazott jazzszaxofonos kísérte élőzenével, gyakran finom zenei utalásokkal hangsúlyozva a száz éves mozgóképek báját, elrajzoltságát.

A két film gyártója a Transylvania filmgyár, Fekete Mihály rendezte őket, forgatókönyvírójuk pedig Gyalui Jenő. Neki, a mindössze 23 évesen elhunyt dramaturgnak köszönhetjük, hogy rekonstruálhatóak ezeka filmek, hiszen több, feltételezhetően leselejtezett filmtekerecset őrzött meg, amelyek hagyatékával együtt a bukaresti Román Filmarchívumba kerültek. Ezeken a kor olyan híres színészei jelennek meg, mint a később hollywoodi karriert befutó Várkonyi Mihály, illetve a Budapesten játszó Berky Lili.

A kancsuka hazáját (a kancsuka a kozákok rövid nyelű korbácsa) 1919 februárjában mutatták be Kolozsváron, de keveset ír róla a sajtó, talán azért, mert akkoriban nehéz helyzetben volt a Transylvania filmgyár, terjesztői hálózata majdnem megszűnt, vezetője, Janovics Jenő pedig inkább a szintén általa igazgatott színház anyagi helyzetét próbálta menteni, számolt be Zágoni Bálint a vetítés előtt. Sokat segített viszont, hogy a film forgatókönyve majdnem teljes egészében előkerült, így megismerhetjük a gonosz rendőrfőnök áldozatául eső fiatal szerelmesek történetét, amelynek hátterében az orvosi egyetemek első női hallgatóinak nehézségeit is érinti.A mételyt 1918 novemberében mutatták be. Gyalui Jenő a szifilisz veszélyeinek tudatosítására írt történetet, Eugéne Brieux színművét adaptálta filmre, kiegészítve azt Blanche karakterével, amely Berky Lili utolsó kolozsvári filmszerepe volt. A film jelentős támogatást kapott a kormánytól, amely a háborús években tájékoztatással próbálta visszaszorítani a szifilisz terjedését. Később ugyanerre a mintára, de már a román kormány támogatásával készült a Világrém című film, a kevés fennmaradt kolozsvári némafilm egyike. A métely különlegessége az is, hogy trükkfelvételt alkalmaztak benne: több jelenetben felsejlik a halál szellemszerű figurája.

Az egykori Egyetem mozgó nemrég nyitotta újra kapuit, mint különböző filmes eseményeknek, vetítéseknek helyet adó kulturális helyszín. A 19. Filmtettfeszt alatt péntek este az 1970-es, ’80-as években Kolozsváron készült kísérleti filmeket mutattak be, szombaton pedig a budapesti filmarchívum gyermekeknek és szüleiknek szóló mozgóképes játékait lehet itt kipróbálni, illetve 16:30-tól itt vetítik az első magyar sci-fi rekonstruált változatát. Vasárnap 14 órától a Filmgalopp verseny nyertes erdélyi dokumentumfilmjei peregnek a teremben, 15:30-tól újabb ínyencség, az első, rendszerváltás utáni erdélyi nagyjátékfilm, a Kínai védelem látható itt, este hattól pedig A tanú cenzúrázatlan változata.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X